Ütegfedezet

ütegfödözék, ütegsánc (ném. Batterien), több löveg részére készült összefüggő födözék; ott alkalmazzák, ahol térszűke miatt a lövegeket egymáshoz közel kell felállítani. A mellvéd ellentálló képessége szerint megkülönböztetünk: a) ütegsáncokat (Batterien), b) erősbített ütegsáncokat (versträrkte Batterien). Az Ü.-ek a lövegállások összevonásából keletkeznek. Az egyes lövegállások középvonalai 10-10 m.-re feküsznek egymástól. Csak a szélső lövegállások láttatnak el mellvédszárnyakkal, a többiek pedig óvóárkokkal vannak összekötve. Nem okvetetlenül szükséges, hogy az ütegsánc egyes lövegállásai egy egyenes vonalban legyenek, hanem a lövegállások helyzete a kilövés és terepviszonyok után határozandó meg; miért is az óvóárkok nem mindig egyenesek, hanem gyakran tört vagy görbe vonaluak lesznek. L. még Fedezett ütegsánc és Támogató ütegsáncok.

Ütegsánc

l. Ütegfedezet.

Ütem

(lat. tactus; ol. tempo; franc. mesure), a ritmusnak egy hulláma, vagyis azon legkisebb ízülete, melyben az erős és gyönge mozzanat váltakozása még végbemegy. Az ütem e szerint egyesíti magában azon két elemet, melynek rendszeres váltakozásából felépül a ritmus, s azért mindig két részből áll, u. m. egy erős és gyenge részből. Az erős részben van az ütem energiája, a gyönge rész a kiséret. Az energia (ictus) teszi egységessé az ütembe levő mozzanatokat. Az ütem két része időtartam tekintetében egymással bizonyos egyszerü matematikai viszonyban van. Legegyszerübb az az eset, hogy e két rész egyenlő; ez a páros részü ütem; e mellett igen közönséges az a forma is, midőn az erős rész kétszer olyan nagy, mint a gyönge (3/8 ütem): ez a páratlan részü ütem. A modern zene általán ezt a két formát ismeri. A görög zenében volt u. n. másfeles ütemfaj is, amidőn az erős rész másfélszer akkora volt, mint a gyenge, vagyis ugy aránylott ehhez, mint 3:2. A szerint, amint az erős taktusrész elől vagy hátul van, lesz az ütem ereszkedő vagy emelkedő. Az ütemnek mind erős, mind gyönge részét vagy egyetlen mozzanat fejezi ki, vagy több mozzanat. Az ütem ez általános törvényei azonosak mind a zenében, mind a táncban, mind a költészetben; különbség az, hogy a táncban testmozdulatok, a zenében tagolatlan tiszta hangok, a költészetben pedig szótagok képviselik az egyes mozzanatokat. A mozzanatok aprózásában a zene mehet legtovább. Az ütemszerüséghez hozzátartozik még az ütem belső szerkezetének (az erős és gyenge rész arányának) építésén kivül a periodicitás is, az ütemeknek egymással való egyenlősége, vagyis az ütem képének ismétlődése; ütemegyenlőség nélkül nincs ritmus.

Zenében az ütemrendszer alapja páros ütemrészekre oszló négynegyedes, más néven egész taktus, melyet a zenedarab elején vagy 4/4-del v. egy félkörrel: Ě jeleznek, ami azt jelenti, hogy abban minden ütem időtartama négy negyed hangjegy értékére van osztva, melyek egymással egyenlők; ebből keletkezik aztán a többi vagy páros vagy páratlan ütemmérték, minők a 2/4, 3/4, 3/8, 6/8, 12/8, 9/8, 6/4, kivételesen az 5/4 s még számos más ütem, p. 12/16, 24/16, stb. ütemnemek. Mind e sokféle ütemnek különböző normál hangsúlya (l. o.) van.

Ütemelőző

(gör. anakruzis, ném. Auftakt), az a ritmikailag súlytalan mozzanat (hangjegy, szótag), mely az u. n. emelkedő ritmusokat megnyitja versben és zenében. A modern zeneirás mindig ugy különbözteti meg a taktusokat, hogy a taktus az erős résszel kezdődjék; az oly sorokban tehát, melyek gyönge mozzanattal kezdődnek, ezt a mozzanatot elkülönítik az ütemezésben, s az első ütemet az első iktustól számítják. E szerint p. a jambusi sorok csupán ütemelőzős trocheusok.

Ütemmérő

(metrometer, metronom), időmérő gépezet, mellyel a zeneiró meghatározza a hangjegyeknek időbeli ritmikus mozgását s azok folytán a taktusok időegységét, mely szerint zeneművét előadatni akarja. A ma általában használatban levő Mätzel-féle Ü. fából készült kisebb-nagyobb magasságu gúlaalaku szerkezet, alul szélesebb alapzattal, melynek belsejében az óraszerü gépezet működik. A homlokzata felnyitható s benne elzárható vékony ruganyos réminga áll kapcsolatban az óragépezettel. A különböző számokkal jelzett belső falaprovátkákkal koincidáltatható nehezék van a fémingára alkalmazva, mely fel- v. letolás által arra a számrovátkára igazítható, amely ki van a zenedarabok elején jelölve. Ekkor az inga megindítva, egyenlő ketyegésével mutatja a percnek mennyi időre való felosztását, mely egyszersmind a kijelölt hangjegyértéket is ez alapra állítja.

Ütempálca

rendesen egy láb hosszu botocska, amellyel az operákat vagy más kisebb-nagyobb szabásu zeneműveket a karnagyok vezényelni szokták, illetve azzal a taktust ütik s a közreműködő testület előadását irányítják. A kiváló zenedirigenseket sok esetben igen értékes Ü.-kkal szokás kitüntetni.

Ütersen

város Schleswig porosz kerületben, a hajózható Pinnau mellett, (1890) 5311 lak., gép-, kalap-, szivar-, cément-, cikória-, ecetgyártással, gyapjufonással és szövéssel, bőrcserzőkkel, kémiai iparral, gőz- és vizi malmokkal, kereskedelmi kertészettel.

Ütközés

Ha a mozgó test útjában más testre talál, mely nyugszik, vagy másképen mozog mint ő maga, Ü. áll elő. Ennek irányát megkapjuk, ha az ütköző testek közös érintő síkjára az érintkezési pontban merőlegest állítunk. Ha ez összeesik az ütköző testek súlypontjait összekötő egyenessel, az Ü. centrális, különben excentrikus. Ha az Ü. iránya az ütköző testek haladó mozgásának irányával is megegyező, az Ü. egyenes, különben ferde. Különbséget kell még tennünk a rugalmatlan és rugalmas testek Ü.-e között. Ha t. i. rugalmatlan test ütközik egy másik rugamatlanba, az érintkezés helyén és annak közelében alakváltozás, behorpadás támad, mely megmarad s a két test közös sebességgel halad tovább. Ha az ütött test tömege igen nagy és nyugalomban van (p. szilárd fal), az ütő folyó v. test megáll, ha az Ü. egyenes, ellenben a fal mentében halad tovább, ha az Ü. ferde. Ha rugalmas testek ütköznek, a behorpadás csak pillanatig tart; a rugalmas erők ismét helyreállítják az Ü. előtti alakot s akkor az Ü. megújul s addig tart, mig csak a testek érintkezése meg nem szünt. Az ilyen testek az Ü. után már nem haladnak közös sebességgel. Ha p. rugalmas golyó vele egyenlő, de nyugvó golyóra talál, az ütő golyó megáll, az ütött pedig az ütő golyó sebességével halad tovább. A golyók sebességet cserélnek. Nyugvó rugalmas falról a rugalmas golyó ugyanazon szög alatt verődik vissza, mint amilyen alatt a falra esett és pedig ugyanazon sebességgel (Mariotte, Daguin ütközési gépe).

Ütközet

a harcnak egy neme, ha egész csapattestek, illetve kisebb, alárendelt seregtestek harcolnak egymással.

Ütköző készülékek

az olyan szerkezetek, melyek tulajdonképen az erős, merev, romboló ütközések mérséklésére, a kár elhárítására valók s mindenütt ott találjuk őket, ahol mozgó tárgyak, járóművek egymással vagy nyugvó tárgyakkal érintkezésbe kerülnek; legfontosabb szerepe van az Ü.-nek a vasúti járóműveknél, melyek a tolatások, vonatrendezések, megállások alkalmával ezen készülékek útján érintkeznek egymással és tartatnak egymástól bizonyos távolságban. Ezek a készülékek általában a járóművek két végén, rendesen párosával alkalmaztatnak és rugalmasak s jellemző részük, az u. n. ütköző tárcsa (ütköző fej), mely a járóművek legkiállóbb része; e mögött van az ütköző rúgó (tekercsrugó) s az egésznek a járómű mellgerendájához erősítésére és egyenesen tartására szolgáló ütköző kosár v. ütköző tok. Amerikában jobban el van terjedve az u. n. centrális ütköző, mely a járómű végén a mell közepén van. Homlok-pályaudvarokon szokásos a vágányok végére is egy-egy erős vasbakra rugalmas ütközőket alkalmazni (ugy mint a kocsikon), hogy esetleg a bejövő vonatot föltartóztassa.


Kezdőlap

˙