Vasutak felelőssége

halál v. teti sértés esetében, l. Kár.

Vasutak járása

l. Menetsebesség.

Vasutak kezelése

a vasutaknak a közérdekre való befolyását felismervén, törvényhozási úton biztosították minden országban a kormányzat kellő befolyását. Eleinte csak magántársulatok építettek saját kockázattal, később az államok támogatásával. Ez utóbbiak képezik a garantált vasutak csoportját. A rohamos fejlődés azonban sok selejtes alkotást teremtvén, az államhatalom kénytelen volt befolyását mindinkább érvényesíteni, sőt egyes vasutakat az államok önmaguk építettek. Az utóbbi években a garantált vasutak gondatlan kezelése, s ebből kifolyólag az államokat mindinkább terhelő kamatbiztosítások növekedése, az államvasúti rendszer keletkezését szülte. Tényleg ma már Európa minden államában tért hódítanak az államvasutak (l. o.). E fejlődésből kifolyólag vannak társulati vasutak, önálló és állami üzemkezelésben, továbbá tisztán állami vasutak s ezek között olyanok is, melyek társulatok által kezeltetnek.

Vasutak osztályozása

a vasutakat fontosságuk, építési részleteik, üzleti sajátságaik, közgazdasági jellegük avagy céljaik szerint osztályozzák. Vannak tehát bányavasutak, közúti vasutak, erdei vasutak stb. A mótorral hajtott és már nagyobb, nemcsak helyi forgalmat közvetítő vasutakat (l. Vasút) a törvényhozás a következőleg osztályozza: Angliában: railway, railroad (fő vasutak), light railways (könnyü vasutak), tramway (közúti vasútak); Franciaországban: Chemins de fer d'intéret local (helyi érdekü vasutak), Chemins de fer d'intéret général (fő vasutak), Chemins de fer sur accotement des routes (közúti vasutak); Németországban: Haupt-, Neben-, Vicinal-, Localbahnen stb. Nálunk a törvényhozás és közigazgatás csak négy fajtát ismer: első rendü vasutak (fő és mellékvonalak), helyi érdekü vasutak, helyi, közúti és iparvasutak, mezei és bányavasutak.

Vasútfentartás

l. Pályafentartás.

Vasúti állomások

lásd Állomás.

Vasúti árufuvarozás

l. Szállítmányozási ügylet, Nemzetközi egyezmény és Leadás.

Vasúti balesetek

két osztályba sorohatók. A könnyebb V.: kisiklás vagy összeütközés hibás váltóállítás következtében, melyek nem járnak mindig súlyosabb következményekkel és a végzetes V.: hídleszakadás, gyorsvonattal való összeütközés a nyilt pályán stb. következtében, amilyen a vasúti személyzet vigyázatlansága folytán fordulhat elő. Emlékezetesebb V. voltak: 1856 jul. 17. Amerikában, a pennsylvaniai vasúton (62 halott, 100 sebesült); 1880 dec. 20. Angliában, a Tay-híd leszakadása folytán (200 halott); 1882 szept. 3. Elzászban, Freiburg és Colmar közt, kisiklás által (68 halott, 120 sebesült); 1889 jun. 12-én Irországban, összeütközés folytán (80 halott, 262 sebesült); 1891 jun. 14. Svájcban, egy vashíd leszakadása folytán a vonat vízbe esvén (72 halott, 130 sebesült), jul. 26. Páris egy külvárosi indóházában (49 halott, 90 sebesült). Nagy feltünést keltett az 1888 okt. 17-iki borkii (l. o.) katasztrófa, mely a kaukázus-szt.-pétervári vonalon III. Sándor orosz cár különvonatát érte.

Vasúti egyesület

l. Nemzetközi vasúti egyesület.

Vasúti és távirda-ezred

l. Műszaki csapatok és intézetek.


Kezdőlap

˙