Vat

hollandi folyadékmérték = 1 hl. A régi vat 914 liter volt.

Vata

v. Vatha, több magyar úr és főpap neve. - 1. Vata - alkalmasint borsodvármegyei - főember, 1046. a Péter király s a kereszténység ellen kitört forradalomnak egyik vezére, ki Abaújvár vidékén már pogánymódra leborotvált, csak három csimbókban meghagyott hajjal, nagy fölkelő sereggel, a magyarok istenének régi módra áldozva várta az Oroszországból visszatérő András és Levente herceget. Kijelentette, hogy csak ugy harcol értök, ha visszatérhetnek őseik hitére, ha elkergethetik, vagy meg is ölhetik a püspököket és a papokat, s leronthatják a templomokat. Péter elfogatása és a pogányságra visszatért Levente halála után András király rövid idő alatt helyre állította a keresztény egyházat és társadalmat. Vatát egészen mellőzte, ha talán tűrte is, hogy Borsodban, hol még ma is áll Vatta helység, Bélháromkút vidékén, az Áldozó- és Hamukő táján pogánymódra éljen a hozzá ragaszkodó töredékkel. - 2. Vata fia, János, l. János. - 3. Vata, 1073-ban a bihari (váradi) püspökkel együtt Géza herceg követe volt, kit azonban Salamon király az ő követei Vid és Ernye elfogatásának hirére börtönbe vetett; csakhamar azonban szabadon bocsátotta őt s 1073 novemberében fegyverszünetre lépett Gézával. - 4. Vata, talán a Miskolc-nemzetségből, tehát az egykori pogány vezérek sarjadéka, 1186-89. váradi püspök volt. Ő várad első ismert választott püspöke.

Vata-Somlyó

alatt az Árpádok korában (1257) a mai Szilágy-Somlyót értették.

Vatatzes

Dukas, l. János (5).

Vateria

(növ., faggyufa), a Dipterocarpaceák fája, mintegy 12 faja Ázsia forró vidékén terem. Gyántát bőven termel, levele bőrnemü, virága fehér, tokja csaknem húsos egész bőrnemü. A V. Indica L. mintegy 20 m. magas, Kelet-Indiában különösen a Malabárparton terem. Törzse vastag, levele hosszas, csorbított, virága nagy és szártetőző ágboggá egyesül. Kérgének sebéből kifolyó gyántája a levegőn megkeményedik és a keletindiai v. manillai koál (pegnie, pandum, sandaron) lesz. Jó illatu, borostyánkőszinü. Firnásznek, füstölőnek, sőt orvosságnak is, magvát hányás ellen használják. Utóbbiból faggyunemü anyagot is főznek, növényfaggyu v. vateriazsír (piney tallow) néven szép gyertyát öntenek vagy szappant főznek belőle.

Vates

(lat.) a. m. költő, jós, látnok.

Vatha

l. Vata.

Vathy

1. Szamosz fővárosa, 2. Ithaka fővárosa, 3. Aulisz mai neve.

Vaticinium

(lat.) a. m. jóslás, jövendőmondás. - V. Lehninense, l. Lehnin.

Vatikán

a pápa palotája Rómában, a Tiber folyó túloldalán, a régi Mons Vaticanuson épült a Citta Leoninában, a Péter-templom mellett. Az építés Symmachus kezdette a VI. sz. elején és utódai annyit építettek hozzá és újjá, hogy a V. nem egy egységes palota, hanem egy egész épülettömeg, melynek 20 udvara és több mint 200 lépcsőfeljárója van. A Scala Regián át az út egyenesen a sixtusi kápolnához vezet (Ráfael hires sixtusi madonnájával), mely 1473. épült, e mellett vannak a Scala Regia s a Pál-kápolna (Michelangelo freskóival). A második emeleten négy teremhez jutunk, az u. n. stanzákhoz, melyeket Ráfael festményei díszítenek. Mellettük találjuk a San-Lorenzo-kápolnát és a loggiákat Ráfael freskóival. A V.-i képtár, melyet VII. Pius pápa alapított, a harmadik emeleten van elhelyezve. Egy egész külön bejárat vezet ezután a régiségi gyüjteményekhez, melyeknek egyes részei: a Museo Pio Clementino, a Museo Chiaramati, a Braccio Nouvo, az egyiptomi muzeum, Ráfael tapétái, az etruszk gyüjtemény és a V.-i könyvtár (l. o.). A V. mögött terülnek el a V.-i kertek.

[ÁBRA] A Szent-Péter-templom alaprajza.

A Szt.-Péter-templom (S. Pietro in Vaticano) Róma 350, sőt a világ összes templomai között a leghatalmasabb (l. az ábrát), mely latin keresztalakban épült a régi bazilika helyére. V. Miklós pápa (megh. 1455.) kezdte az építkezést, II. Gyula (1503-tól 1513-ig) folytatta Bramante új tervezete szerint, melyen azonban később igen sokat változtattak. 1546-től Michelangelo vezette a folytatólagos építést; az ő tervei szerint kezdték meg a kupola emelését. V. Pál pápa azonban ismét megváltoztatta a tervet és Bernini még jobban elrontotta a már elkövetett hibákat, amelyeket csak részben volt képes a pompás oszlopcsarnok építése által enyhíteni. 1612. készült el a homlokzat s 1626. VIII. Orbán pápa szentelte föl a templomot. Méretei óriásiak: hossza az előcsarnokkal együtt 211,5 m., a nélkül 187 m., a kereszthajó 137,5 m., a középhajó magassága 46,2 m., a kupola magassága 132,5 m. A templom belseje hatalmas benyomást gyakorol a nézőre óriási pillérei és remek oszlopai (148), valamint a fenséges 42 m. átmérőjü kupola által, mely négy óriási pilléren nyugszik. A belső díszítés (szobrok, képek, mozaik és márványdíszítések) igez gazdag. A kupola alatt van a 29 m. magas tabernakulum, ez alatt szt. Péter sírja, melynek elülső párkányzatán éjjel-nappal 89 lámpa ég. Mellette áll szt. Péternek egy az V. sz.-ból származó bronzszobra. A szoborművek nevezetesebbjei: Michelangelo Pietaja, Guercino: Petronilla, Canova: VI. Pius imádkozó szomra, Pallajuolo: IV. Sixtus, Thorwaldsen: VII. Pius, Canova: XIII. Kelemen, Amici: XVI. Gergely pápa stb. Giotto képei és Melozzo da Forli freskói a Stanza Capitolaréban vannak. A kincstárban őrzik a császári koronázási palástot (III. Leo dalmatikáját a IX. sz.-ból). Az előcsarnok, melyhez öt bejárat vezet, Maderna mesterműve. Két végében Nagy Károlynak Cornacchini és Nagy Konstantinnak Bernini által készített szobrai vannak elhelyezve. A középajtóra a régi Péter-templomnak a XV. sz.-ból eredő bronzból készült szárnyas ajtóit illesztették. - A V. szót mint a pápa székhelyét, gyakran használják olyan értelemben is, mint a pápai kuria, egyházi ügyekben a legfelsőbb itélőszék. V. ö. Letarouilly, Le Vatican et la basilique de Saint-Pierre (264 képes melléklettel, Páris 1878-82).


Kezdőlap

˙