Véderő

(l. a mellékelt térképet). A magyar V.-törvénynek (1889. VI. t-c.) megfelel az egyező 1889 ápr. 11. törvény. Bosznia és Hercegovina számára 1881. ideiglenes védtörvény alkottatott, mely a közös hadügyminisztérium hivatalos lapjának (Normalverordnungsblatt) 1881. évi 159. számában tétetett közzé. A V.-ről az 1889. VI. t.-cikket megelőzően az 1868. XL. t.-c. rendelkezett, melyet módosítottak az 1882. XXXLX. t.-c. (a V.-ről szóló 1868. XL. t.-c. némely szakaszainak módosítása tárgyában) és 1882. XLII. t.-c. némely magyar gyalogezredekbeli zászlóaljaknak az újonnan alakitandó és az 1883. évtől kezdve nem a magyar korona országaiból kiegészítendő gyalogezredekbe kivételesen való beosztásáról. A V.-re vonatkozó egyéb törvények tekintetében v. ö. 1875. LI. t.-c. a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a magyar királyi honvédség egyéneinek katonai ellátásáról (melyet módosítanak és kiegészítenek az 1891. XXI. és 1896. XVI. t.-c.); 1879. XXXVI. t.-c. a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség beszállásolásáról (mód. 1895. XXXIX. t.-c.); 1882. XI. t.-c. a mozgósítás esetében behivott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok, honvédek és egyéb jogosultak gyámol nélküli családjainak az 1880. XXVII. t.-c. 5. §-a alapján nyujtandó segélyezés módozatáról; 1882. XXV. t.-c. a cs. és kir. közös hadsereg katonai nevelő és tisztképző intézeteinél a magyar korona országokbeli ifjak részére adományozandó 120 alapítványi helynek felállítása tárgyában; 1886. XX. t.-c. a népfölkelésről; 1887. XX. t.-c. a hadsereg, hadtengerészet, honvédség s a népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról (melyet kiegészítenek az 1891. X. és 1896. IV. t.-cikkek); 1887. XXXV. t-c. a közös hadsereg (hadi tengerészet) és honvédség hatóságai által közigazgatási úton hozott, kártérítésben marasztaló határozatok hatálya és megtámadhatása tárgyában; 1888. XVIII. t.-c. a tartalékosoknak és póttartalékosoknak béke idején tényleges szolgálattételre kivételes visszatartása illetőleg behivása tárgyában; 1889. XXII. t.-c. a V. kötelékben álló orszggyülési tagok katonai szolgálatra behivásának szabályozásáról. A honvédségről az 1890. V. t.-c. rendelkezik. V. ö. még 1891. VIII. t.-c. a bosnyák-hercegovinai csapattestek behozataláról a magyar korona országainak területére; 1891. XXXIV. t.-c. a kézi lőfegyvereknek kötelező megvizsgálásáról. V. ö. Márkus, Corpus Juris Hung. (1889. évi törvények).

[ÁBRA] A KÖZÖS HADSEREG ELHELYEZÉSE 1897-BEN.

Véd- és dac-szövetség

helyesebben védő és támadó szövetség, l. Szövetség.

Vedette

(franc., ejtsd. vödet) a. m. előőrs (l. o.).

Védhimlőojtás

l. Himlőojtás.

Védjegy

oly jelvény, mely a kereskdelmi forgalomra szánt készítményeknek és áruknak más hasonló készítmények s áruktól való megkülönböztetésére szolgál. Azon nagy jelentőségnél fogva, amellyel a kereskedőre vagy gyárosra áruinak megjelölése bir, a V.-ek is védelemben részesülnek, különösen miután bennök éppen ugy a kereskedő üzeti egyénisge nyilvánul, mint a cégben. Hazánkban a V.-ek jogát az 1890. II. és az ezt módosító és kiegészítő 1895. XLI. t.-c. szabályozzák. V.-ekként használhatók ábrák, képek, számok, betük, szavak, külön és kombinálva; az árun, tartályán vagy borítkán. Egy személy ugyanazon árura több V.-et is használhat. Más termelő, vagy kereskedő nevét, cégét, címerét, üzletének megjelölését az illető beleegyezése nélkül áruk megjelölésére használni tilos. V.-et bárki használhat; használata azonban nem kötelezi. Teljes hatályu a V. csak akkor, ha belajstromoztatik, mert csak ez adja meg az abszolut, kizárólagos használati jogot. Ki vannak zárva a belajstromozásból: 1. a kizárólag ő felségeinek, vagy a királyi család valamely tagjának arcképéből, állami és közhatósági címerekből, pusztán számokból, betükből vagy oly szavakból, melyek az áru minőségi vagy mennyiségi viszonyaira vonatkoznak; 2. a forgalomban bizonyos árunemek megjelölésére szokásos jelvények; 3. erkölcstelen, közbotrányt okozó, közrend elleni ábrák, a valóságnak meg nem felelő és a közönség megtévesztésére alkalmas feliratokat tartalmazók. Bizonyos árunemeknél a belajstromozás kötelezővé tehető. A V. azon kereskedelmi vagy iparkamaránál lajstromozandó be, melynek terüleén az iparvállalat létezik. A kereskedelemi minisztériumban pedig központi V.-lajstrom vezettetik, melybe az öszes kamaráknál bejegyzett V.-ek bevezettetnek, s azok lenyomata közzététeik. A belajstromozás egyoldalu bejelentésre, az érdekeltek meghallgatása nélkül történik; ha ugyanazon árunemre azonos, vagy hasonló V. már be van lajstromozva, a minisztrium az érdekelteket értesíti.

Védjegyoltalom

A belajstromozott védjegy kizárólagos használati jogot biztosít és pedig a bejelentés időpontjától kezdve. Megtámadhatja azonban a belajstromozott védjegyet az, ki azt előzőleg tényleg használta, ha a védjegy a forgalomban ismeretes is volt. A védjegy azonban csak az illető árunemre részesül védelemben, amelyre belajsromoztatott. A védjegy csak azon vállalattal együtt ruházható át, amely részére kéretett, a vállalattal megszünik; a vállalatban történt változással védjegy átszáll, de az új tulajdonos három hó alatt átirni tartozik. A védjegy oltalma kettős: 1. büntetőjogi, aki más védjegyet utánoz, más védjegyével jogtalanul ellátott árut, ezt tudva, forgalomba hoz vagy árul, kihágást követ el és a sértett fél indítványára 200-600 koronáig terjedő birsággal, két éven belüli visszaesés esetén pedig 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbirsággal sujtatik, egyúttal az utánzásra használt szerszámok és készülékek hasznavehetetlenekké tétetnek, az utánzott készlet pedig megsemmisíttetik s az itélet közzétehető. Egy a védjegyutánzással az oly védjegy előállítása, mely az utánzottól csak különös figyelemmel különböztethető meg; 2. magánjogi, a védjegybitorlás kártérítésre ad jogot, a kár megállapításában a biróság szabad belátása szerint határoz; a kártérítési követelés a büntető eljárás útján is érvényesíthető, azonban csak 5000 frt erejéig. A védjegyek belajstromozása 10 évenként megújítandó, ennek elmulasztása a védjegy törlését vonja maga után. A védjegyek használati jogának törlése, ugyszintén a megszünése s hatályának kérdései közigagatási útra tartoznak; illetékes a kereskedelmi miniszter. A V.-ban voltakép csak magyar és a velök egyenlősített osztrák honosok részesülnek, számos állammal azonban szerződésünk van, amely a kölcsönös védelmet biztosítja, igy Portugáliával (1872. V.), az északamerikai Egyesült-Államokkal (1872. XV.), Oroszországgal (1875. XI.), Angliával (1876. XLIX.), Svéd- és Norvédországgal (1880. XVI.), Belgiummal (1860. XXII.), Franciaországgal (1884. VI.), Svájccal (1886. IX.), Braziliával (1887. XXXIX.), Hollandiával (1887. XI.), Dániával (1888. XVI.), Németországgal (1892. IV.), Olaszországgal (1892. VI.), Szerbiával (1893. XX.), Romániával (1893. XXIV.), Spanyolországgal (1897).

Védkötelezettség

lásd Katonakötelezettség, Honvédség és Védőrendszer. Az 1894. XXXI. t.-cikk 26. §-a értelmében tilos a házasságkötés a véderőről szóló törvény értelmében a szükséges nősülési engedély nélkül. L. Katonák nősülése és Honvédek nősülése.

Vedlés

(küklés), az állatoknál általában az a folyamat, midőn bőrképleteiket elveszítik és újakkal cserélik ki, vagy midőn bőrük külső rétegét vetik le. Igy az emlősök szőreiket, a madarak tollaikat hullatják ki és újakkal cserélik ki, ami rövidebb-hosszabb ideig szokott tartani. A kigyók is levetik bőrük külső, elszarusodott részét. Különösen fontos a V. az ízeltlábuaknál, mint amelyek növekedésük folyamata alatt részint lárva-, részint kifejlődött állapotban is többször vedlenek. A folyami rák teste V. után lágy és bőre csak később kapja meg a keménységet. L. még Madarak (XI. köt., 771. old.).

Védő

l. Ügyvéd és Védelem.

Védőangyal

v. őrangyal, l. Angyal.


Kezdőlap

˙