Vehiculum

(lat.) a. m. szekér, kocsi, hajó; a gyógyszerészetben l. Consítuens.

Vehmgericht

l. Fehmgericht.

Veida

l. Ajuda.

Veigel

Éva Mária, l. Garrick.

Veigelsberg

1. Hugó, iró, szül. Budapesten 1869 nov. 2. A gimnáziumot Kis-Kőrösön, Kecskeméten, Eperjesen és Budapesten, a jogot a budapesti egyetemen végezte. A Hét és a Magyar Hirlap munkatársa. Versei, politikai, társadalmi, irodalmi cikkei és novellisztikus munkái, amelyek megkapó lirai egyéniségről tesznek tanuságot, névtelenül és Dixi, Pató Pál, Tar Lőrinc, Ignotus álneveken jelentek meg. Ignotus álnéven adta ki A Slemil keservei címü verses elbeszélést (1891); Versek címen költeményeit (1894); Vallomások címen tárcáit. Lefordította Couperus hollandi irónak Végzet címü regényét.

2. V. Leo, az előbbinek atyja, publicista, szül. Nagy-Boldogasszonyban (Moson) 1846 jan. 18. Iskoláit Kis-Kőrösön és Budán, az orvosi egyetemet Bécsben végezte. Rövid ideig Kecskeméten tanítóskodott, ahonnan politikai és költői dolgozatokkal külföldi lapokkal lépett összeköttetésbe, igy a prágai Politikkal, amelynek 1867 után, az újjáéledt magyar parlamentárizmus idején Pestről irt parlamenti levelei feléje fordították a figyelmet. Mintegy hét esztendeig dolgozott a Horn Ede Neuer Freier Lloydjánál, majd a Neues Pester Journalnak volt munkatársa, mig végre 1872. a Pester Lloyd kötelékébe lépett, amelynek azóta a főszerkesztő-helyettese és általánosan ismert * jegyü vezércikkeinek fényes tollu irója. A budapesti újságirók egyesületének alelnöke.

Veile

(Vajle), az ugyanily nevü dán kerület (2331 km2 ter., 157,204 lak.) székhelye Jütlan DK-i részében, a schleswigi határon, a V.-Aa-nak a 22 km. hosszu V.-fjordba való torkollásánál, vasút mellett, szép, kies völgyben, (1890) 9015 lak., halászattal, komlótermeléssel. 1848. a poroszok, 1864. az osztrákok foglalták el.

Veit

Sankt, karintiai város, l. Sankt Veit.

Veitch

latin növénynevek után Veitch J. G. angol kertész (1839-70) neve; Japán és Új-Zéland növényeit ismertette.

Vejdovsky

Ferenc, osztrák zoologus, szüll. Kourimban (Csehország) 1849 okt. 24. Természettudományokat tanult Prágában s asszisztens lett az ottani muzeumon; habilitáltatta magát a cseh politechnikumon s 1879. az egyetemen zoologiára és összehasonlító boncolástanra. Az egyetem megoszlása után a cseh Carola-Ferdinandeán lett professzor. Számos értekezésén kivül a különböző szakfolyóiratokban, a következő művei említendők: Monographie der Enchyträiden (Prága 1879); Die Süsswasserschwämme Böhmens (u. o. 1883); Untersuchungen über Anatomie, Physiologie und Entwicklungsgeschichte von Sternaspis (Bécs 1882); Tierische Organismen der Brunnenwässer von Prag (Prága 883); System und Morphologie der Oligochanten (u. o. 1884); Zrání, oplození rýhováni vajicka (díjazott mű, u. o. 1887); u. a. németül ezen cím alatt: Entwicklungsgeschichtliche Untersuchungen I. (u. o. 1888-1892).

Vejer de la Frontera

(ejtsd: veher-), város Cadiz (ettől 43 km.-nyire) spanyol tartományban, a Barbate mellett, 8 km.-nyire a tengertől, vasút mellett, (1897) 11,001 lak., környékén szép villákkal.


Kezdőlap

˙