Victor

(lat., nőnemben victrix) a. m. győző, Jupiter mellékneve. A V. egyúttal férfinév, melyet magyarul Győző-vel is szoktak helyettesíteni. L. Viktor.

Victor

Aurelius Sextus, l. Aurelius.

Victor Hugo

l. Hugo (IX. köt. 447. old.).

Victoria

(ejtsd: vik-), 1. az ausztráliai brit gyarmatok legkisebbike, a földrész DK-i szögletében, 229 078 km2 területtel. V. partjai Ny. felé a Glenelg-viverig, K. felé a Howe-fokig nyulnak; É-i határa nagyobbára a Murray, a Ny-i pedig a 141. délkör. Felszin. A partok középső részein kitünő kikötők vannak, ilyenek: Port Phillip, Western Port, Corner-Inlet és Corner-Basin; ezen rész a Glenelg-rivernél végződő hegység által két részre van osztva: a déli termékeny és népesebb partvidékre meg az É-i néptelenebb pusztai vidékre. A hegyes vidéket az átlag 500-1000 m. magas, a Mount-Torbreckben (1522 m.) kulmináló Dividing-range alkotja. Vizei, amennyiben a pusztákban el nem vesznek, valamennyien a Murrayba szakadnak, köztük a legjelentékenyebb a Goulburn. Éghajlata szubtropikus (Melbourneban az évi hőmérséklet 20°). Miként az egész kontinens, V. is sokat szenved a szárazságtól. Az erdk flórája elég gazdag, legszebb képviselőik az Eucalyptus alpina és panciflora, továbbá a Livistona australis, a legmesszebb D-nek található legyezőpálma. A fauna ugyanolyan mint a kontinens többi részeiben. 23 millió acre van elfoglalva megmívelés végett; ezen kivül volt 30 712 acre szőllő és 186 000 acra takarmánnyal bevetett terület. A földmívelésnél azonban még jelenleg is nagyobb fontosságu az állattenyésztés. Legfontosabb termékei azonban a gyarmatnak a bányászati termékek és pedig az arany. Ennek köszönheti a gyarmat oly gyors felvirágzását. 1851-93. 58 millió unciát bányásztak 235 millió font sterling értékben; 1894. volt a termelés 673 680 uncia, 2 694 720 font értékben és 1895-ben 740 086 uncia 2 960 344 font értékben. Az aranymezőkön foglalatoskodó munkások számát 29 897-re becsülik, akik közt 2014 khinai. Kevésbbé fontos a cinn-, ezüst-, antimon- és szénbányászat.

Lakosok, ipar, kereskedelem. Az 1835. alakított gyarmatnak 1836. még csak 224 lakosa volt; 1891. pedig 1 140 405 (598 414 férfi), akik közt 9377 khinai és 565 benszülött. 1896. a lakosok számát 1 177 44-re becsülték. Az 1891-iki lakosok közül (nem számítva a khinaiakat és benszülötteket) őstermelő 123 996, iparos 167 127, kereskedő 98 472 stb. A lakosok mintegy 5/9-e városokban lakik. A népmozgalom adatai 1895-ből: az összes születések száma 33 706, a házasságoké 7146, a halálozásoké 15 636, a tengeren bevándorlottaké 81 199, a kivándorlottaké pedig 88 886. 1891. a lakosok 75%-a volt protestáns, 22%-a róm. kat. és 1/2%-a izraelita. Az iparos telepek száma (1895) 2675, amelyekből 1674 használt gőz- vagy gázerőt összesen 30 880, lóerővel és 41 273 munkással. Az ipar kizárólag csak a helyi szükséglet kielégítésére dolgozik. A külkereskedelem egyik akadálya a magas beviteli vám. Az összes forgalom 1891 óta csökkenőben is van. 1895. az összes behozatal értéke volt 12,4, a kivitelé 14,5 millió font sterling. A legélénkebb a kereskedelmi összeköttetés Nagy-Britanniával és a brit gyarmatokkal, azután Németországgal, az Egyesült-Államokkal és Franciaországgal. A gyarmat kereskedelmi hajóraja volt 1895-ben 261 vitorlás 41 925 t. tartalommal és 153 gőzös 48 029 t.-val. A hajóforgalom ugyanekkor kitett 1948 (2 181 539 t.) érkező és 1889 (2 167 147 t.) távozó hajót. 1895. a forgalomban levő vasúti hálózat 3103 angol mérföld hosszu volt. Az alkotmány olyan mint a többi gyarmatokban. A felsőház (Legislative Council) 48 és az alsóház (Legislative Assembly) 95 tagból áll. Az iskolalátogatás kötelező a 6-tól 13-ik életévig. 1895. volt 1922 népiskola 4483 tanítóval. A középiskolák mind magániskolák; 1895. volt 867, 2141 tanítóval. Ezeken kivül volt 10 bányász- és 12 ipariskola; végül az egyetem Melbourneban. A nyilvános könyvtárakban volt, a melbourneit (390 000 köt.) kivéve, 610 000 kötet.

2. V., Brit-Kolumbia kanadai tartomány és Vancouver sziget fővárosa a San Juan de Fuca szoros és vasút mellett, (1891) 16 841 angol, francia, olasz, német, japán és 3000 khinai lak., szén-, fa-, halexporttal, kocsi-, gép-, tégla-, sörgyártással, fürészmalmokkal. A James-bai mellett állanak a kormányzói palota, a parlament, a muzeum és vámház; egyéb nagyobb épületek: a városház, tengerész-kórház, anglikán székesegyház, több college és egy szinház. A legszebb park a Beacon-Hill-Park.

3. V. (Santa Maria de la V.), város Guzman Blanco venezuelai államban, az Aragua partján, 12 000 lak.; kávé-, cukor- és kakaóültetvényekkel. - 4. V. (Nossa Senhora da V.), Espirito Santo (l. o.) fővárosa, 5000 lak. Közel van hozzá a Nossa Senhora da Penha gazdag kolostor csudatevő Mária-képpel. - 5. V. Ciudad, Durango (l. o.) és Tamaulipas (l. o.) fővárosa. - 6. V., Hong-Kong sziget (l. o.) fővárosa.

Victoria

a római mitologiában a győzelemnek megszemélyesítése, épp ugy, mint a görögöknél Nike (l. o.). Temploma Rómában a Palatinuson volt, ahol ápr. 12. (a tavaszi hadjáratok idején) ünnepélyes áldozatokat mutattak be neki.

Victoria

nőnév, l. Viktória.

Victoria

(ang.), félfödeles hintóféle, mely hasonlít a mylordhoz, de annál könnyebb.

Victoria-East

(ejtsd: viktoria íszt), kerület a Fokföld DK-i tartományában, a déli partok közelében, 855 km2 területtel, (1891) 8869 lak., akik közt 1236 fehér bőrü, a Keisz-Kamánál fekvő Alice (1654 lak.) székhellyel. A Chumie völgye igen termékeny.

Victoria-földje

1. az É.-amerikai sarkvidék egyik szigetének DK-i része, a Mac Clintock-, Victoria-, Dease-csatornák, Coronation-öböl, Dolphin-, Union- és Prince Wales-szorosok közt. A Prince-Albert-sund Wollaston- és Prince-Albert-földre osztja. Simpson 1838. fedezte föl és eszkimókat is talált rajta. - 2. V. v. Dél-Victoria, a déli sarkvidék egy része a D. sz. 71 és 79° közt; a hóval födött, meredek partu vidékből emelkednek ki az Erebusz és Terror vulkánok. 1841. Ross fedezte föl. Sabine számításai szerint itt van a déli mágnessark.

Victoria regia

l. Viktória.


Kezdőlap

˙