Világtájak

l. Égtájak.

Világtengely

v. égtengely l. Ég.

Világtojás

l. Világ.

Világtörténelem

v. az emberiség történelme, l. Történelem.

Vilaine

(ejtsd: vilen), 220 km. hosszu folyó Bretagneban; Mayenne départementban Juvigné mellett ered, átfolyik Ille-et-Vilainebe, Cessonnál 144 km.-nyi távolságra hajózhatóvá lesz; Rennesnél fölveszi a csatornázott Illet, D-nek fordul; ezen útjában beleszakad jobbról a Meu, balról a Seiche, odább jobbról a Canut, balról a Don. Redonnál átszeli a brest-nantesi csatornát és fölveszi jobbról az Oustot és azután az Isacot. Morbihanban Ny-i irányuvá lesz és La-roche-Bernard alatt Pénestinnél széles mederben az Atlanti-oceánba ömlik.

Vilájet

a török hódoltság korában annak a meghódított tartománynak a neve, melynek élén egy kormányzó vagy váli pasa állott. Magyarország meghódolt része is ily V.-ekre volt osztva. Mai jelentésében szintén kormányzóságot jelent és a török birodalom egyes tartományi felosztását jelzik vele. ezelőtt a tartományokat ejáleteknek (l. o.) hivták.

Vilbel

város Felső-Hessen hesseni tartományban, a Nidda és vasút mellett, (1890) 3962 lak., egy fürdő maradványaival; dohány- és likörgyártással; gymölcsborkészítéssel.

Vilette

Márta Margit, l. Caylus.

Vilhelmina

(Vilma), 1. V. Zsófia Friderika, baireuthi őrgrófnő, I. Frigyes Vilmos porosz király legidősebb leánya, szül. Berlinben 1709 jul. 3., megh. 1758 okt. 14-én. 1731. nőül ment Frigyeshez, Baireuth későbbi őrgrófjához. Tevékeny szellemét irodalmi munkássággal s élénk levelezéssel foglalkoztatta. Francia nyelven irt munkája: Nevezetességek Friderika Zsófia Vilma porosz hercegnő életéből 1706-42. 1810. Braunschweigban jelent meg (németül Tübinga 1810-11, 2 köt.). V. ö. Droysen, Preussische Politik, 4. köt.; Ranke, Abhandlungen und Versuche (1872) és Horn G., Voltaire und die Markgräfin von Baireuth (Berlin 1865). II. Frigyes porosz király korára nézve, ki V. bátyja volt és ki őt testvérei között legjobban szerette, ezek az emlékiratok nagy fontosságuak. - 2. V., németalföldi királyné, l. Vilmos (23.).

Vilija

a Niemennek 571 km. hosszu mellékfolyója; Minszk orosz kormányzóságban ered; átfolyik Vilnán és Kovnón és Kovno városánál torkollik. Vilejka városától kezdve hajózható.


Kezdőlap

˙