Viljevo

politikai község Verőce vármegye alsómiholjáci j.-ban, (1891) 2027 horvát s magyar lak., vasúti állomással.

Viljuj

(a jakutok Bülüje), a Lenának 2112 km. hosszu mellékfolyója K-i Szibériában; az É. sz. 65 1/2°-a alatt. Bur hegyen ered és nagyobbára K-i irányt követ; három ágban torkollik. Halakban gazdag; máj.-tól okt.-ig 1275 km.-nyi hosszuságban hajózható. Partjain szenet és vasércet találnak. Fontosabb mellékvizei: marha, Tyukan, Tyun, Csona és Dsoli. A Viljujszki-hegység a Tungus-hegységnek K-i, a sarkkörrel egyközüen húzódó ága; az Olenek és Hatanga vizkörnyékét választja el a V.-étól.

Vilkinasaga

l. Thidrekssaga.

Vilkomir

(Wilkomerge, Wilkomierz), az ugyanily nevü járás székhelye Kovno orosz kormányzóságban, a Szventa jobb partján, (1894) 16 890 lak., akik közt 10 850 zsidó; bőrcserzéssel, sörgyárral, fazekas-iparral és élénk lenkereskedéssel.

Vill.

latin növénynév után Villars Domonkos strassburgi tanár nevének rövidítése (szül. Dauphinében 1745., megh. Strassburgban 1814.). Szülőföldje növényzetét háromkötetes munkával (Histoire des plantes du Dauphiné, Grenoble 1786-89, 55 tábla) ismertette.

Villa

(lat.), falusi udvarház az ókorban, de korántsem nyaraló csupán, hanem ugy berendezett épület, hogy nyáron hüvos, télen meleg legyen. Eleinte a V. csaknem kizárólag gazdasági célokra szolgált; V. rustica néven jóformán megfelelt a mostani majornak; benne lakott a kasznár (vilicus) és a számadó. Később, különösen a keleti ízlésnek és kényelemnek behatolásával pompás kéjlakok épültek, melyekre szintén a V. nevet alkalmazták. Csinos és kényelmes lakóhelyiségek mellett nagy gondot fordítottak a virágos kertekre és gyümölcsösökre; külön nyári és téli lakóhelyeket rendeztek el bennök; jellemzők voltak továbbá a fedett folyosók (xysti), melyek nyáron hűvösek voltak, télen meleget tartottak. A fényűzés terjedtével halas tavak és madárházak is hozzájárultak a V. díszítéséhez; parkok, amikben sétálni és állatkertek, melyekben vadászni lehetett. Belül viszont díszes fürdőhelyiségek és labdázó-termek (sphaeristeria) jöttek divatba, nagyszerű ebédlő-termek és dolgozó-szobák, melyekből szép kilátás nyilt. A császárok V.-i közül méltán tarthat számot kiváló szerepre Hadrianusz V.-ja (l. o.), a gazdag vidéki polgárok V.-i közül pedig az, melyet Pompeji mellett Boscoreale közelében ástak ki (v. ö. a Pompeji c. irodalmi részét). A V. részletes leirását Becker adja GAllusának 3. kötetében. Most majdnem kizárólag a nyári lakokat értjük alatta. V.-szerü építkezés, ha a házak nem csatlakoznak tűzfalakkal szorosan egymáshoz, hanem mindegyik egy kis kertben teljesen szabadon áll.

Villa

eszköz, l. Kés és Szénavilla.

Villa Bella

braziliai város, l. Mato Grosso (2).

Villaboa

l. Goyaz (2).

Villa Borghese

l. Borghese-palota.


Kezdőlap

˙