Virágbogarak

(Cetonidae), az ötlábtőízes bogarak csoportjába, a lemezescsápuak (l. o.) családjába tartozó bogár-alcsalád, melynek tagjai többnyire élénk fémfnyü szinezetük által tünnek ki. Nappal röpködnek virágokról virágokra, gyümölcsről gyümölcsre és virágporral, meg gyümölcsökből, valamint fákból kifolyó cukros nedvvel táplálkoznak. Ilyen Cetonia aurato L. (lásd Rózsabogár), a C. speciosissima Scop. 26 mm. fénylő aranyos-zöld. Lárvája a tölgyfában él. A C. hirtella L. fekete, erősen fehéren szőrös, 8-11 mm. hosszu. Mind a három faj Magyarországban elég közönséges.

Virágburok

vagyvirághüvely (növ., spatha), az a nagyobb szines levél, amely bizonyos virágzatot, kivált az egyisziküekét, kinyilás előtt rejti és védi. V.-ja van p. a hóvirágnak, a kontyvirágnak, a tölcsérvirágnak, a hagymásnak stb.; a kétsziküek közt a hársfa virágzatával összenövő hosszas halavány levél is V.

Virágcsoda

(növ.), l. Peloria.

Virágének

a régi magyar költészetben (nevezetesen a XVI. sz.-ban) a. m. szerelmi dal; a név onnan keletkezett, hogy az ily dalokban mindenféle virágnevekkel van nevezve a szerelmes. Természetesen a V.-eket a kor erkölcsi felfogása szigoruan itélte meg. Legszebb V.-ei Balassinak voltak.

Virágfestés

(növ.), újabb időbeli divat, hogy élővirágot, kivált rózsát festenek, részint azért, hogy olcsóbb rózsák értékét nagyobbra emeljék, részint hogy a virág szine meg a nők toalettje közt összhangzatot teremtsenek. Fehér rózsa pikrinsav és kevéske anilin-narancsszin timsós oldatában a tearózsa szinét veszi át, halavány rózsa az eozin és szafranin timsós oldatában bársonyszinü piros lesz. Jódlilával akárminő rózsa kéklila. V.-t reakcióval nem nehéz bebizonyítani. Gyakran a szokatlan szin is elárulja.

Virággubacs

(növ.), a gubacsdarázsnak a virágon ejtett szúrásából keletkező gubacs, l. Gubacs.

Virághagyma

(növ.), l. Hagymás növény.

Virághere

(növ.), l. Hedysarum.

Virághüvely

(növ.), l. Virágburok.

Viraginitas

viragines, l. Hermafroditaság.


Kezdőlap

˙