Visonta

1. kisközség Heves vármegye gyöngyösi j.-ban (1891) 1081 magyar lak. - 2. V., kisközség Somogy vármegye atádi j.-ban, (1891) 958 lak., vasúttal és táviróhivatallal.

Visontai

Soma, ügyvéd, politikus, szül. Gyöngyösön 1854 nov. 19. Már mint egyetemi hallgató közgazdasági cikkeket irt, majd a Vasút c. lapot alapította és szerkesztette több éven át. 1882-ben ügyvédi oklevelet nyervén, Budapesten telepedett le, de a mellett hirlapirással is foglalkozott. Kiváló sikerrel védelmezvén a Zasztava szerkesztőjét, a szerb radikálisok vezérét, a Dimitrievics Mihály megölése miatt ellene folyamatba tett bűnpörben, odaadását a szerb radikálisok azzal jutalmazták meg, hogy midőn az újvidéki függetlenségi párt V.-t képviselőjelöltnek léptette föl, győzelemre segítették. Az országos ügyvéd-vizsgáló bizottság tagja. A bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat megalkotását célzó igazságügyi bizottsági tárgyalásokon élénk részt vett. Az 1897-iki választások alkalmával szülővárosa őt bizta meg mandátumával.

Visp

1. (Vispach), a Rhône baloldali, 37 km. hosszu mellékvize; a Gorner-glecseren mint Gorner-V. ered, ÉÉK-i irányban átfolyik a Zermatt vagyis Nicolai völgyön, Staldennél egyesül a Saasi-V.-pel, V. falunál kilép a Rhône síkságára és mint csatornázott folyó V. alatt 2 km.-nyire torkollik. Áradásai gyakran veszélyesek. A Saas vagy Saasi-V. völgye 26 km. hosszu, a Monte-Morótól ÉÉNy-i irányban a Mischabelhörner és Fleischhörner közt nyulik el; felső részébe, ahol 2123 m.-nyi magasságban a magános Mattmark vendéglő áll, a Schwarzenberg- és Allalin-glecserek nyulnak le. Fő helye Saas falu (373 lak.,), a vele szemben épült Saas-Feevel együtt látogatott klimatikus gyógyhelyek. V. ö. Wolf, Die V.-er Thäler (Zürich 1886). - 2. V. (Viege vagy Vispach), falu és az ugyanily nevü járás székhelye, 9 km.-nyire Brigtől, a V. jobb partján, vasút mellett, (1888) 841 lak., két szép templommal. 1855. földrengés, 1868. árviz rongálta meg.

Vissó

a Tisza baloldali mellékvize, ered Máramaros DK-i szögletében, a Ciszla és Borsa folyók egyesüléséből, ÉNy-i irányban folyik és Polyánánál a Tiszába ömlik. Hossza 80 km.

Visszaélés hivatali hatalommal

l. Hivatali bűntettek és vétségek.

Visszaesés

visszafajzás v. visszahanyatlás (atavizmus), az a jelenség, hogy valamely régibb törzsfajnak, mint elődnek a bélyegei és tulajdonságai az újabb eltérő alakján egy vagy több ivadék után újra visszatérnek. L. Atavismus. - V. a jogban, általában bűncselekmény többszöri elkövetése. Büntető törvényünk értelmében a V. a lopásnál (338. §), a rablásnál (349. §), az orgazdaságnál (371. §) és a csalásnál (381. §) minősítő körülmény, még pedig rablásnál már akkor, ha a tettes a cselekmény elkövetését megelőző 10 éven belül rablás vagy zsarolás miatt egy izben meg volt büntetve, mig lopás vagy orgazdaság esetén csak akkor, ha ugyanezen időn belül rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság miatt két izben büntettetett. A csalásra vonatkozó intézkedés különös jellegü, amennyiben csak akkor minősít a V., ha a kétszeri előzetes megbüntetés csalás miatt történt. A V.-nek az említett minősítő jellegén kivül az elitéltre az a hátrányos következménye van, hogy a visszaeső feltételesen szabadlábra nem helyezhető. - Kriminologiai szempontból visszaeső mindenki, aki ismételve követ el büntetendő cselekményt. Lásd Bűnügyi statisztika. - V. az orvostanban a. m. recidiva (l. o.).

Visszafejlődés

(növ.), l. Álhím.

Visszahatás

l. Mozgási törvények.

Visszaható erő

A törvény rendszerint csak a hatályba lépte után keletkező jogviszonyokra alkalmazható. Vannak azonban oly kivételes esetek, midőn egy újonnan alkotott törvény azt rendeli, hogy szabályait a hatályba lépte előtt keletkezett jogviszonyokra is alkalmazni kell és ezt nevezik a törvény visszaható erejének. Általános szabály, hogy vagyonjogi (dologbeli és kötelmi) viszonyok tekintetében nincs V.; ellenben családjogi és ált. személyjogi viszonyok tekintetében rendesen igen. A büntető jogban a V. tekintetében rendszerint az a szabály, hogy az új törvényt csak akkor szabad alkalmazni a hatályba lépte előtt elkövetett bűncselekményekre, ha enyhébb, mint a korábbi törvény, mert ha ily körülméyek közt mégis a szigorubb törvényt alkalmaznák, tudva igazságtalan törvényt hajtanának végre. Igy rendelkezik a magyar büntető törvény (1878. V. t.-cikk) 2. §-a is: «Ha a cselekmény elkövetésétől az itélethozásig terjedő időközben egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba: ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó».

Visszaható ige

(latin műszóval verbum reflexivum), a nyelvtanban olyan ige, mely magára a cselekvő alanyra visszaható cselekvést fejez ki, p. húzódik = húzza magát, takaródzik = takarja magát. Képzésükről l. az Igeképzés cikk 1. C. pontját (IX. köt., 562. old.).


Kezdőlap

˙