Vkra

(helyenként Dzialdovka), a Ny-i Bugnak 220 km. hosszu jobboldali mellékfolyója. Königsberg porosz kerületben ered és Plock orosz kormányzóságban Novogeorgijevszkkal szemben torkollik.

Vlaardingen

város D.-Hollandia németalföldi tartományban, 10 km.-nyire Rotterdamtól, az Új-Maas bal partján, vasút mellett, (1890) 13 539 lak., jó kikötővel, jelentékeny hering- és egyéb halászattal, szép református templommal és csinos városházzal.

Vlachos

Angelosz, új-görög költő és iró, szül. Athénben 1838-ban. jogot tanult szülővárosában, majd Berlinben és Heidelbergában. Tanulmányai végeztével a hivatalnoki pályára lépett; 1859. a külügyminisztérium tisztviselője, 1863. belügyi osztálytitkár, 1865. közoktatási osztálytanácsos. 1875. hasonló minőségben átlépett a külügyminisztériumba, 1880. u. o. második államtitkár, 1887. berlini követ. Költői művei: lirai költemények, vígjátékok és egy Phidias és Perikles címü eposz. Egyéb művei: A homéri kérdés (görögül, Athén 1865); Új-görög-francia szótár (u. o. 1871); Új-görög nyelven (4. kiad. Lipcse 1883); Új-görög antológia (2. kiad. u. o. 1883); kritikai tanulmányok és műfordítások.

Vlád

Vlajk vagy ajk, havaselvi vajda, lásd László (10).

Vládháza

(Kákova), kisközség Alsó-Fehér vármegye nagyenyedi j.-ban, (1891) 1026 oláh lak.

Vladika

gör. kel. szerb püspök. V. a szláv nyelvben kormányzót jelent és ez nemcsak egyházi szempontból, hanem politikai tekintetben is értendő, mert a szerb nép püspökét nemcsak egyházi fejének tekintette, hanem ahol más politikai feje nem volt, ott püspökét tekintette annak, így Montenegróban a knéz egyúttal V., azaz püspök is volt és csak néhány évtized óta választották el egymástól a két hatáskört és ma a knéz csak világi fejedelmük. A Magyarországba 1690. beköltözött szerbek is egyházi fejüket tekintik maig valóságos főnöküknek s csak 1848. választottak maguknak Suplykác (l. o.) személyében vajdát. Szerb püspök, V., csak szerzetes lehet, kiknek sorából a konzisztórium választja és a király megerősíti; mint szerzetes nem nősülhet. Egyházi hatásköre a kat. püspökével azonos, évi jövedelme 12 000 frt, melynek fedezetéül a szőregi uradalom jövedelmei szolgálnak. Egyházi tekintetben alá vannak rendelve a karlócai patriárkának. Szerb V. van: Szent-Endrén (budai püspök), Újvidéken (bácsi püspök), Versecen, Temesváron, Károlyvárosban és Pakracon.

Vladikávkáz

(az összeteknél Kapkaj, a cserkeszeknél Terek-kala), a Terek-vidéknek és V. járásnak székhelye, a Terek mindkét partján, az Ilj hegy lábánál elterülő fensíkon, 703 m.-nyi magasban, vasúti végpont, (1897) 43 843, nagyobbára orosz, azután örmény és zsidó lak. 54 gyárral, amelyek évenkint 2 millió rubel értékü árut produkálnak; élénk tranzitó-forgalommal; orosz székesegyházzal, számos kerttel. V.-t 1784. a gruzi hadi út védelmére mint várat alapították.

Vladimir

1. kormányzóság európai Oroszország középső részében, Moszkva, Nizsnij-Novgorod között, az Oka és a Volga más mellékfolyóinak vidékén, 48 857 km2 területtel, 1 480 215, egy km2-re 32 lak. Felszine dombos; részben mocsarak és erdők takarják. A talaj agyagos, mocsaras, homokos és csak É-i részében termékeny. A gabonaféléken kivül főképen lent és gyümölcsöt termesztenek. Az ásványország fehér agyagot, vasércet, alabastromot és meszet szolgáltat. Jelentékeny az ipara. Az ipartelepek száma 1300, évi 110 millió rubel értékü árutermeléssel; nevezetesen pamutgyárakkal, festőkkel, posztó-, vászonszövéssel, kémiai gyárakkal és vasöntéssel. A házi ipar ágai is nagyon különfélék; ezen iparágak egyes helyekre vannak koncentrálva; igy Holuj faluban festenek szentképeket (évenkint 1,2 millió rubel értékben). A kormányzóság járásai: Alexandrov, Gorohov, Jurjev, Kovrov, Melenki, Murom, Perejaszlavl, Pokrov, Suja, Szudogda, Szuszdal, Vjaszniki és V. - 2. V. Klejaszma- V., azelőtt V. Szaljesszkíj, V. kormányzóság és v. járás és érsekség székhelye, a Klyaszna bal partján, vasút mellett, (1897) 28 286 lak., 22 gyárral, gyümölcstermeléssel; számos remplommal, amelyek közt néhány érdekes régi épület is van, aminő az Uszpenszkíj-székesegyház s a Szt.-Demeter-templom; egy kremllel; régi erődítményeinek maradványaival, aminő az aranykapu (zlatya vrata); 1158. épített diadalkapuval; különböző iskolákkal, szinházzal. V.-t 1120-ban kijevi II. Monomachos V. alapította; 1157-1328. V. nagyhercegségnek volt a fővárosa és egészen 1432-ig a moszkvai fejedelmek koronázó városa. - 3. V. v. V. Volinszkíj, az ugyanily nevü járás székhelye Volhinia orosz kormányzóságban, a Luga jobb partján, (1894) 8528 lak., szövőiparral és szeszégetéssel.

Vladimir

több orosz fejedelem neve. I. V., a Nagy és Szent, Szvjetoszláv orosz nagyfejedelem fia uralkodott 980-1015. Testvérgyilkosság útján került a trónra, de azután nagy szerencsével kormányzott és Oroszország határait a Dnyeprig, a Ladoga-tóig s a Dünáig terjesztette, amiért utóbb a Nagy jelzővel ruházták föl. A Szent melléknevet azért kapta, mert azon alkalomból, hogy Anna hercegnőt, II. Romanos görög keleti császár leányát nőül vette, maga is áttért a görög hitre (988) és pogány alattvalóit is arra kényszerítette, hogy bálványaikat a Dnyepr hullámaiba dobják és megkeresztelkedjenek. Halála előtt 8 fia között osztotta fel Oroszországot. II. Katalin cárnő V. tiszteletére a V.-rendet (l. o.) alapította, a kijevi egyetem pedig az ő nevét viseli. A régi orosz népballadáknak egyik kedvelt hőse. - II. V. Monomachos, kijevi nagyherceg, uralkodott 1113-25. nyomban trónralépése után eltiltotta az uzsorát és kiűzte a zsidókat. Azután engedelmességre szorította a kisebb orosz fejedelmeket és Oroszországnak majdnem egész területét kezében egyesíté. Sok kolostort és templomot alapitott; Vladimir városban pedig (a Kljaszma mellékén) 1157. új fejedelmi palotát emelt a maga számára. Az irodalomban is számot tesz: a legelső orosz prózairók egyike. Többi között a jó fejedelem kellékeiről is irt (Poucsenije = oktatás). Megh. 1125 máj. 19.

Vladimir Alexandrovics

orosz nagyherceg, II. Sándor cár harmadik fia, szül. 1847 ápr. 22. (10.). Az 1877-78-iki török háboruban a XII. hadtestet vezényelte. 1886. beutazta a Keleti-tenger melletti tartományokat, hogy az ottani elégületlenséget eloszlassa, ami azonban nem sikerült. 1886 óta a gárda-hadtest és a szt.-pétervári katonai kerület parancsnoka. É.-Oroszországban és a balti tartományokban tett utazásairól Szlucsevszkij K. munkát adott ki 1888-ban. 1874 aug. 28. (16.) Mária Pavlovna (azelőtt Mária) mecklenburg-schwerini hercegnőt vette nőül, kitől 3 fia s egy leánya született.


Kezdőlap

˙