Vrabély

Szerafina, l. Tausig.

Vraca

az ugyanily nevü bolgár kerület és püspökség székhelye, a Ny-i Balkán É-i lejtőjén, az Iszkertől Ny-ra, az Ogoszt egyik jobboldali mellékvizénél, 385 m.-nyi magasban, 11 323 lk., bőriparral, viasz-, bőr- és borkereskedéssel.

Vracsevgáj

(Wracsevgáj), kisközség Temes vármegye fehértemplomi j.-ban, (1891) 2327 szerb lakossal.

Vránai perjelség

Vrána (lat. Aurania) Dalmáciában fekszik, Zára és Sebenico között. Egykor erős vár emelkedett e helyen. A XI. sz. elején Szt.-Benedek-rendi monostort alapítottak itt szt. Gergely tiszteletére a dalmáciai hercegek. Később azonban a monostor feloszlott, mire a fejedelem VII. Gergelynek és utódainak adományozta oly célból, hogy az a Dalmáciába küldendő pápai követeknek rendelkezésére álljon. a XII. sz.ban a kolostor a templomosok lovagrendjének birtokába jutott. E rend eltörlése után a vránai várat a hozzá tartozó jószágokkal egy ideig a király birta mig Nagy Lajos a Szt.-János-lovagrendnek adományozta olyképen, hogy a vránai perjel a lovagrend több magyarországi rendházai felett is fenhatósággal birjon (1345). Ez idő óta birjuk a vránai perjelek névsorát. Ezek Horvát- és Dalmát-ország leghatalmasabb uraihoz tartoztak, és többnyire nevezetes szerepet játszottak. Újabb időkben a V. javadalmát a zágrábi nagyprépostsággal kapcsolták össze. V. ö. Pray, Dissertatio historico-critica de Prioratu Auraneae (Bécs 1773); Szt.-István-társ. encyclopediája (XIII. köt., 350. old).

Vrána-tó

1. tó Dalmáciában, Benkovac kerületi kapitányságban, Zaravecchia közelében s a tengertől csak egy 5 km. széles hegyhát (108-150 m.) választja el. A tó 14 km. hosszu, 1,5-4 km. széles és 6 m. mély; látható lefolyása nincs, de amint látszik a tengerrel a föld alatt összefügg, mivel vize sós és az áradás és apadás benne észrevehető. Partjain egy régi kastély áll, egykoron a templáriusok tulajdona. V. ö. Franovic, Der Vrana-See in Dalmatien (Zágráb 1889). - 2. V., Cherso (l. o.) szigetén.

Vrancsics

a. m. Verancsics (l. o.).

Vranduk

Boszniában vadregényes vidéken fekvő helység, a brod-sarajavói út mellett; a házak és az ősrégi templom meredek hegyháton épülte, melynek lábánál a Bosna folyik; itt láthatók a régi vár romjai és közelében van az «egérfogó» nevü hegyszoros, melyen egy ember egész hadseregnek útját állhatja. Újabb időben a turisták gyakran felkeresik, amit a vidék szépsége meg is érdemel.

Vrány

kisközség Krassó-Szörény vármegye jámi j.-ban, (1891) 1907 oláh lak., postahivatallal ps postatakarékpénztárral.

Vranya

az ugyanily nevü szerb járás székhelye, Törökország felől határállomás, a déli Morava felső folyásánál, vasút mellett, 400 m.-nyi magasban, (1890) 10,713 lak., vashutákkal, fegyver- és kötélgyártással.

Vranyuc

kisközség Krassó-Szörény vármegye jámi j.-ban, (1891) 1608 oláh lak.


Kezdőlap

˙