Vrasztan

Georgia örmény neve.

Vrata

község Modrus-Fiume vármegye delnicei j.-ban, (1891) 1073 horvát lak., vasúti állomással, hajlított fabutorgyárral.

Vratiszláv

(Ratiszláv), cseh herceg, utóbb király, I. Brzetiszláv cseh herceg és Judit schweinfurti grófnő fia, szül 1033 táján, megh. 1092 jan. 14-én. Már nős volt 1055., midőn bátyja, II. Spitinjev a kormányzása alatt álló Magyarország ellen nyomult. V. Olmützben hagyván feleségét, segítséget keresni András királyhoz Magyarországba menekült; elhagyott neje Olmütz kapuit önként megnyitotta Spitijev előtt, ki azonban őrizet alá tétette és csak egy hónap mulva bocsátotta szabadon. Mielőtt azonban a nő férje után Magyarországba mehetett volna, a sok izgalom következtében meghalt. András király rövid idő mulva saját szép leányát, Adelhaidot adta feleségül V.-nak, mire Spitinjev visszahivta öccsét s Morvaországot is visszaadta neki. 1061. V. lett Spitinjev utóda a cseh trónon. Adelhaidot, kitől két fia és két leánya született, már 1063. elvesztette; 1063. harmadik házasságra lépett Szvatavával, I. Kázmér lengyel fejedelem leányával. Mivel V. IV. Henrik német-római császárt minden háborujában hiven segítette, a császártól 1086. királyi koronát kapott, mellyel magát 1086 jun. 15. Csehország első királyává koronáztatta. Luzsicát, Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz, s leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, II. Brzetiszlávnak lázadását. L. Csehország (tört.).

Vrátna

Trencsén vármegye zsolnai j.-ban, Tyerhova községnél nyiló vadregényes sziklaszoros, melyet regényes sziklaalakzatai miatt turisták gyakran felkeresnek. A V. völgye a Nagy-Roszugyec (1606 m.), Stoh (1608 m.) és a Kis Kriván (1711 m.) ormai közé mélyed be, s mindhárom hegy a V.-n keresztül mászható meg.

Vratno

község, Varasd vármegye varasdi j.-ban, (1891) 1129 horvát lakossal.

Vraz

Sztanko, horvát költő (családi nevén Frass Jakab), szül Zcaronerovnice faluban (Stíria) 1810 jun. 30., megh. Zágrábban 1851 máj. 24. tanulmányait szülőföldjén és Mariborban kezdette, Leitomischlben és Grazban folytatta, hol jogászkodott, azonban soha sem ügyvédkedett, hanem kizárólag az irodalomnak élt. Már 1833. kezdette gyüjteni a szlovén népdalokat, népmeséket, közmondásokat és másokat is erre buzdított. legjobb barátja Miklosics Ferenc volt. Kezdetben, 1833-1835. szlovén dalokat irt, de a szlovén irodalmi tevékenységgel 1838., midőn Zágrábba ment, szakított s Gaj Lajos mellé állván, kizárólag a horvát irodalomnak szentelte magát. Nagy része van a Matica Hrvatska irodalmi egyesület létesítésében (1842). 1842. megalapította a Kolo szépirodalmi folyóiratot, melyből 1847-ig 6 kötet jelent meg. Művei: Djulabije, szerelmi és hazafias dalok; Glasi iz dubrave žerovinske; Gusle i tambura; Razlike pjesme (ezek holta után jelentek meg). Dalai közt vannak elmélkedők is, továbbá a politikai és irodalmi életre vonatkozó szatirikus hangulatuak is. Nyelvezete néha szlovénes, mit szándékosan tesz, hogy ennek jelentősebb szavait és szólásait a horvát irodalmi nyelvbe átültesse. Összegyüjtött munkáit (5 köt.) 1886. a Hrvatska Matica adta ki.

Vrbanec

község Varasd vármegye pregradai j.-ban, (1891) 1378 horvát lakossal.

Vrbanja

politikai község Szerém vármegye caronzupanjai j.-ban, (1891) 2841 horvát-szerb lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Vrbász

(Verbász), a Szávának 170 km. hosszu jobboldali mellékfolyója Boszniában; a Zec-Planinán ered, Jajcánál fölveszi balról a Janszkát és csakhamar ezután jobbról az Ugart; Banyaluka alatt hajózhatóvá lesz, itt fölveszi még a Vrbanyát és a Szvingárnál torkollik. Egészen Banyalukáig hegyek közt folyik; ilyenek: a Radusza-Planina (1148 m.) és Liszina-Planine balról, a Sztit, Vranica-Planina és Radova jobbról. Homokjában aranyat találni.

Vrbnik

városka Veglia (l. o.) szigetén, a Frangepánok ősi fészke, a tenger partján, magas sziklán, a városka mellett láthatók ama régi vár (Gradac) romjai, hova IV. Béla magyar király a tatárok elől menekült.


Kezdőlap

˙