Waldus

Péter, l. Valdensek.

Walensee

l. Wallenstadti-tó.

Wales

(ejtsd: velsz), egykoron független, most Angliához tartozó hercegség, a sziget Ny-i partján, az Ir-tenger, Szt.-György-csatorna, Chester, Salop, Hereford, Monmouth grófságok és a Bristol-csatorna közt, 16 069 km2 területtel. W. egész Anglia legzordabb része; csaknem az egész hercegséget a kambriai hegyes vidék (Cambrian Mountains) foglalja el; ez massziv, mély völgyektől szaggatott fensík; legemelkedettebb az ÉNy-i part közelében, amely oldalon a lejtő sokkal meredekebb, mint K-e. Ott emelkedik ki Anglia és W. legmagasabb hegye, a Snowdon (l. o.); tőle ÉK-re a Caern-David 1044 és az Yr-Arrig 913 méter magas. A Snowdont D. felé egy magas lánc köti össze a Berwyn-lánccal, amely amazzal együtt DNy-i irányt követ és az Aren-Mowddwy (900 m.) s a Cader-Idris (888 m.) nevü csúcsokban kulminál. D-re e lánctól a föld alacsonyabb; a Dyri és a felső Severn völgye választja el É-i W.-t a D-itől. A Severn forrásánál a Plynlimmon 756 m. magas. D-nek és DK-nek az Epynt Hillsig terül el W. legzordabb része, amelyet puszták, mocsarak, sziklák alkotnak itt-ott egyes erdőrészekkel és amelyen számos a régi kelta időkből való emlék. A Dyri és Felső-Severn völgyétől K. felé is dombos még a vidék; a Radnor-Forestben még 659 m.-nyi magasságot ér el, de már a lejtők szelidebbek, és a völgyek talaja mívelhető. Az Epynt Hillstől D-re az Usk völgyén túl emelkedik a Black Mountains lánca, amelyben Dél-W. legmagasabb pontjai (Beacon 872 m.) vannak. Tőle D-re húzódnak el a Glamorgan láncai és legföljebb 566 m.-nyi magasságot érnek el, de völgyeik szűkebbek, csúcsaik élesebbek. A Glamorgan-lánc és a Bristol-csatorna közt terül el az egyedüli nagyobb síkság, a glamorgani. A partok sziklásak, szakadozottak, számos öböllel és hegyfokkal. Az egész területből csak 19% szántó, 45% rét és legelő s 35% terméketlen föld. A földmívelésnél fontosabb foglalkozási ág az állattenyésztés, de a legfontosabb a bányászat. É-on bányásznak ólmot, kobaltot és rezet, Merionethben még aranyat is. ÉK-en és D-en nagy széntelepek, vas-, cink- és rézérc vannak. Penrhyn palát szolgáltat. Az É-i kisebb széntelep a Dee torkolatától Denbighig nyulik; a D-i nagyobb pedig Monmouth grófság közepétől Pembroke Ny-i végéig terjed; a Carmartheni-öböl két egyenlőtlen részre osztja. Szénben és vasércekben leggazdagabb Glamorgan (l. o.). A partokon a halászat jelentékeny. É-i W. fel van osztva Anglesey (sziget), Caernarvon, Denbigh, Flint, Merioneth és Montgomery, D-i W. pedig Brecknock, Cardigan, Caermarthen, Glamorgan, Pembroke és Radnor grófságokra (l. e címeket).

W. őslakói kelták és pedig kimriek voltak. Midőn az V. sz.-ban az angol szászok Britanniába betörtek, a kelta lakosság egy része a hódítók elől W. hegyeibe menekült és itt a krimiekkel (kymri) egybeolvadva olyan néppé alakult, amely nyelvre (l. Walesi nyelv), szokásokra és erkölcsökre nézve az angol elemtől mai napig is elüt. Az angol-szász királyok korában A w.-iek egymástól független fejedelmek alatt éltek, akiknek egyenetlenségei a hódítók előnyomulását előmozdították. 1066 után a normann uralom alatt W. lakói az angol hűbéruraság alól felszabadulni igyekeztek, de Hódító Vilmos ennek a törekvésnek elejét vette. II. Vilmos király, hogy a W.-iek támadásainak útját állja, országa határaira határgrófokat (marchers) állított; ennek dacára a hercegség csaknem teljesen kivonta magát az angol hűbéruraság alól. II. Henrik azonban a benne dúló pártharcokat felhasználta arra, hogy W. leigázását előkészítse. 1157. kezdte meg támadásait, de csak 1171. volt képes hűbéruraságát elismertetni. A hercegség leigázása csak I. Eduárdnak sikerült 1276. Az a szigor, amellyel az angol marcherek W.-ben eljártak. Llewellyn fejedelmet 1282. fölkelésre birta, de a W.-iek vereséget szenvedtek, vezérük is elesett. Fitestvére Dávid a harcot folytatta, de 1283. Eduárd hatalmába esett és Shrewsburyben a bakó kezei alatt vérzett el. Eduárd erre 1284. W.-t az angol koronával egyesítette és vele mint meghódított tartománnyal bánt, 1301. pedig a hercegséget fiának és a trónörökösnek adta hűbérül a W.-i hercegi címmel. Az angol királyok W. szabadságának elnyomatása után főképen a kiváltságos bardok (l. o.) kiirtására törekedtek, akik énekeikkel a nemzeti szellemet ébren tartották és a népet több ízben szabadsága visszavívására ösztönözték. Owen Glendower bard és fejedelmi sarjadék 1400. fölhasználva a IV. Henrik korában támadt angolországi zavarokat, kitűzte a lázadás zászlaját. Csakis IV. Henrik uralmának vége felé sikerült az angoloknak uralmukat helyreállítani. Hosszas elnyomatás után végre 1536-ban VIII. Henrik alatt W. teljesen egyesíttetett Angliával és lakói az angolokkal egyenjoguakká lettek. V. ö. Walter, Das alte W. (Bonn 1859); Borrow, Wild W., its people, language and scenery (3 kötet, London 1866).

Walesi herceg

l. Prince of Wales.

Walesi nyelv

(welsh, welsch v. kymri nyelv), a kelta nyelvcsalád brit (angol) ágához tartozik. A W. legrégibb emlékeivel, melyek Kr. u. a VIII. sz.-ba nyulnak vissza, Rowland nyelvtana (4. kiad. London 1876) és Rhys J., Lectures on welsh philology c. munkája foglalkozik. Ezen emlékeket szótármodorban Owen (welsh-angol, 2 köt., London 1793, 3. kiad. 1861) és Ewans (angol-welsh, 2 köt., Denbigh 1852-1858; welsh-angol, Caermarthen 1887) dolgozták fel. Kivülök a régi W.-et kimerítően Zeuss tette tanulmánya tárgyává Grammatica celtica (2. kiad. Berlin 1871) c. művében. L. még Kelta nyelvek és Bardok.

Walewski

Flóris Sándor József Colonna gróf, francia államférfiu, I. Napoleonnak és egy lengyel nőnek természetes fia, szül. 1810 máj. 4., megh. Strassburgban 1868 szept. 27. Részt vett az 1831-iki lengyel szabadságharcban és Grochow mellett harcolt az oroszok ellen, mire diplomáciai alkudozások ügyében Londonba küldték. A fölkelés leveretése után Párisba költözött, ahol szives fogadtatásban részesült. Thiers minisztersége alatt diplomáciai kiküldetésben Egyiptomban járt. Midőn Buenos-Airesben az 1848 februári forradalom kitöréséről értesült, azonnal Párisba tért vissza s Napoleon Lajoshoz csatlakozva, megalapítá szerencséjét. Előbb Firenzében, azután Nápolyban, 1851. Madridban s végre Londonban működött mint francia követ. 1855. a császár külügyminiszterré tette s mint ilyen elnök vala a párisi békekongresszusnak. 1865. a törvényhozó testület elnöke lett, nemsokára azonban a magánéletbe vonult vissza.

Walhalla

l. Valhalla.

Walkenried

falu Blankenburg braunschweigi járásban, a wieda és vasút mellett, (1890) 1063 lak., az 1525. lerombolt pompás gót templomnak és az 1127. alapított ciszterci apátságnak maradványaival. V. ö. Girschner, Die vormalige Reichsabtei W. (Nordhausen 1870).

Walker

(ejtsd: vaker), város Northumberland angol grófságban, vasút mellett, (1891) 11 331 lak., vasművekkel és kémiai iparral.

Walker

1. Ferenc Amasa, amerikai statisztikus és közgazda, szül. Bostonban 1840 jul. 2. Jogot tanult, részt vett a polgárháboruban, miközben tábornoki rangra emelkedett s csak azután lépett a tanári pályára. 1869. a washingtoni statisztikai hivatal főnöke lett, ő vezette az 1870-iki népszámlálást, melynek eredményét két hatalmas munkában közölte. 1875 óta Newhavenben a közgazdaság előadója. A philadelphiai kiállításon több magas hivatalt viselt. Munkái: Compendium of the ninth census (1873); Statistical atlas of the United States (1874); The Indian question (1873); The wages question. Report of the judges of the centennial exhibition (1876); Money (1878); Money in its relations to trade and industry (1879); Land and its rent (1884); Political economy (2. kiad. 1888); History of the second army corps in army of Potomac (1886); First lessons in political economy (1889); The making of the nation (1895).

2. W. Vilmos, amerikai kalandor, szül. Nashvilleben (Tennessee) 1824 május 8-án, főbe lőtték Truxillóban 1860 szeptember 12-én. Eleinte mint orvos, majd mint ügyvéd működött. Később kalandos hadi vállalatokba bocsátkozott. Nevezetesen három expediciót vezetett. 1855. partra szállott Nicaraguában, bevette Granada fővárost, kineveztette magát a tartomány hadi főparancsnokává és diktátori hatalommal kormányozta az országot. 1856. a costaricaiak Anglia támogatása mellett benyomultak Nicaraguában, bevette Granada fővárost, kineveztette magát a tartomány hadi főparancsnokává és diktátori hatalommal kormányozta az országot. 1856. a costaricaiak Anglia támogatása mellett benyomultak Nicaraguába és W.-t több ízben megverték; ő azonban mindaddig fenntartotta magát, mig az általa elnöknek tett Rivas tőle el nem pártolt. Midőn 1857. Costa-Rica, Honduras, San Salvador és Guatemala kormányai ellene szövetkeztek, W. New-Yorkba vitorlázott. Második, Közép-Amerika ellen tervezett vállalatát az Egyesült-Államok akadályozták meg. Harmadik vállalatában (1860) megszállotta Truxillo várost Hondurasban, de serege tönkre veretett, ő maga fogságba került és a hadi törvényszék parancsára kivégeztetett.


Kezdőlap

˙