Warnow

128 km. hosszu folyó Mecklenburg-Schwerin nagyhercegségben; Parchimtől 10 km.-nyire Grebbinnél ered, fölveszi a Nebelt, átfolyik a Breitling-tón és Warnemündénél a Keleti-tengerbe ömlik. Bützowtól kezdve bárkák és Rostocktól kezdve tengeri hajók is járhatnak ratja.

Warnsdorf

város Rumburg cseh kerületi kapitányságban, a szász határ közelében, a Mandau és vasút mellett, (1890) 18,268 lakossal, pamutiparral, mekanikai szövőszékekkel, pamut-, vászon-, gyapjuárukészítéssel, festékgyártással és gőzfürésszel; II. József császár emlékszobrával, 2 szinházzal, iparrajz-, szövő és kereskedelmi iskolával.

Warrant

l. Közraktár és Közraktári jegy.

Warren

Sámuel, angol regényiró és jogtudós, szül. Racreben (Denbighshire) 1807 máj. 23., megh. 1877 jul. 21-én. 1831. már nagy klienturának örvendett. 1851. királyi ügyész lett, 1854-74. Hull város szindikusa. Munkái: Passages from the diary of a late physician (3 köt., London 1838); Ten thousand a year (3 köt., u. o. 1841); Introduction to law studies (2 köt., 1863); Duties of attornies and solicitors (1851). Műveinek népszerü kiadása megjelent 5 kötetben (1853-54.)

Warrington

(ejtsd: varringtn), jelentékeny gyárváros Lancaster angol grófságban, a Mersey, a Manchester-csatorna és vasutak mellett, gyárakkal sűrün takart vidéken, (1891) 52,742 lak., pamut- és üvegáru-, gép-, szerszám-, kötél-, enyv-, papiros-, gőzhajó- stb. gyártással; szűk utcákkal, a vásártéren érdekes régi faházakkal, muzeummal, rézmetsző-iskolával.

Warrnambul

város Victoria brit-ausztráliai gyarmatban, 265 km.-nyire Melbournetől, a tenger mellett, (1891) 6582 lak., jó kikötővel, burgonya-, gyapju-, sertés-, szalonnakivitellel.

Warstein

falu Arnsberg porosz kerületben, a Wester- és Rangebach partján, vasút mellett, (1890) 3042 lak. Közelében van a róla elnevezett csppkőbarlang, amelyben emberi koponyákat és antidiluviális állatcsontokat találtak.

Wartburg

vár és kastély Szász-Weimar-Eisenach nagyhercegség eisenachi járásában, a Türingiai-erdő Ny-i szélén, 426 m.-nyi magasban, minden oldalán meredek lejtőjü hegyen. A vár régibb részei alkalmasint még a XI. sz.-ból, Ugró Lajos korából való, s a külső- meg a fő-, vagyis udvari kastélyból áll. A külső kastélyhoz tartozik a lovagház őrtermeivel és az idegen lovagok lakótermeivel, amelyek közt a hires Luther-szoba, amelyben Luther Márton 1521 máj. 4-től 1522 máj. 6-ig lakott, még maig is változatlan állapotban van meg. A lovagháztól jobbra és balra a körfalak D-nek húzódnak azon három épületig, amelyek a külső kastélyt a főkastéllyal kötik össze. A Ny-i fal mellett elhúzódó folyosón a Margit-, a K-i az Eszébet-folyosó. Az udvari kastélyban van mindenekelőtt a tartomnyi grófi ház (Palas, Muishaus vagy Hohes Haus), amely részben a fejedelem lakásául szolgál, nagyrészt pedig az udvartartás helyéül szolgált; ezért alsó részeiben vannak elhelyezve a pincék, konyhák és ebédlők, felső részében a nagy terem (Rittersaal), harmadik emeletén pedig az ünnepi és fegyverterem. A grófi házhoz csatlakozik a grófnők háza (Kemenate) és a főtorony. A Palasszal szemben áll egy eredetileg egyemeletes ház, a Marstall. Ezek a W. fő épületei. Raspe Henrik haláláig (1247) a W. a tartományi grófoknak lakóhelye volt, akik itt fényes udvart tartottak. A művészetkedvelő I. Hermann (1190-1217) a leghiresebb hegedősöket itt gyüjtötte maga köré. A türingiai örökösödési háboru befejezte után a Wettin-családból való Albrecht megint ide tette át székhelyét. Mivel Békés Frigyesnek halála után 1440. Türingia a Wettin-család meisseni ágára szállott, a W. nem volt többé fejedelmi székhely és romlásnak indult. 1790-ben Károly Ágost herceg a régi kemenatét újra építtette. 1817. pedig a W. a róla elvenezett ünnepnek volt szinhelye. Károly Sándornak, a mostani szászwimar-eisenachi nagyhercegnek ösztönzésére 1847. a W.-ot Ritgen tervei szerint lehetőleg eredeti beosztásának megfelelőleg újra alakították: a külső diszitésekben, a bebutorozásában és felszerelésében az akkori idők eredeti ízlését megtartották. Az udvari kastély a XII. sz.-beli, az elővár pedig XIV. sz.-beli alakjában restauráltatott. Kiváló művészek (Schwind, Hofmann stb.) falfestményei tüntetik föl azon eseményeket, amelyek itt végbe mentek. A leszebben díszitett termek: a nagy ünnepi és fegyverterem, a grófi szoba, a hegedősök terme és az Erzsébet-folyosó. Az 1867. újra épített részben a XII-XIII. sz.-beli fegyveres fölszerelések igen értékes gyüjteménye látható. V. ö. Ritgen, Der Führere auf der W. (Lipcse 1876); Arnswald és Schmidt, Zur Geschichte der W. (Weimar 1882).

Wartburgi dalnokverseny

néven szerepel egy mesés költői verseny, mely a középkornak irodalmi hagyománya szerint 1206 táján történt a Wartburgon Hermann türingiai őrgróf udvaránál. A mesés versenynek irodalmi megőrzője egy 1260 táján keletkezett középfelnémet költemény. A költeménynek legrégibb alkatrészei a benne előforduló rejtvények, az egész csekély költői értékü dolog. Legjobban kiadta Simrock (1858). Tanulmányok: Lucas, Über den Krieg von Wartburg (Königsberg 1838); Plötz, Über den Sänger krieg auf der Wartburg (Wimar 1851); heinrich Gusztáv, A német irodalom története (I. köt., 90-100. old.).

Wartburgi ünnep

1817 okt. 18. ülték meg a németországi egyetemek protestáns ifjusági egyesületei (Burschenschaft) a reformáció 300. évfordulóját és egyúttal a lipcsei csata emlékét s ezzel a nemzetnek a pápaság és a francia iga alól való felszabadulására céloztak. A többség már eloszlott, midőn néhány diák autodafét rendezett s számos németellenes avagy reakcionárius munkát (Schmalz, Kamptz, Ancillon, Haller, Kotzebue, Dabelow stb. munkáit), továbbá a Code Napoléont, egy mellfűzőt (aminőt akkoriban a katonatisztek viseltek), egy hajfonatot s egy káplári pálcát elégettek. E dolgok nagy feltünést keltettek nemcsak Németországban, de egész Európában. A nevezett irók hevesen tiltakoztak, a porosz és különösen az osztrák kormány (Metternich) erélyes rendőri intézekedést tett a résztvevők ellen és országszerte megkezdődött az egyetemek ellenőrzése és a szabadelvüek üldözése. V. ö. Kieser, Das Wartburgfest am 18. Okt. 1817 in seiner Entstehung, Ausführung und Folgen (Jena 1818); Keil, Die burschenschaftlichen Wartburgfeste von 1817 und 1867 (u. o. 1868).


Kezdőlap

˙