Waterhouse

(ejtsd: vaterhauz) Alfréd, angol építész, szül. Liverpoolban 1830 jul. 19-én. 1848. egy elsőrendü manchesteri építész üzletébe lépett, ahol 1853-ig képezte magát. Miután beutazta Olaszországot, megalapította hirnevét a manchesteri új törvényszéki palota tervezetével, amellyel nyilvános pályázaton díjat nyert 1859. Ezen nagyszerü épülethez csatlakozott nemsokára a grófsági börtönépület. Később megbizták a Baliol-Collegenek Oxfordban s a Cajus-Collegenek Cambridgeben újjáépítésével. Vezetése alatt készültek a Pembroke-College Cambridgeben, az új tanácsház Manchesterben, az OWen-féle College Manchesterben, az új természetrajzi muzeumok South-Kensingtonban, Londonban stb. W. egyike a gótika legkiválóbb képviselőinek Angolországban és a Royal Institute of British Architects alelnöke.

Waterloo

falu Brabant belga tartományban, a Charleroiból Brüsszelben vezető úton, vasút mellett, 15 km.-nyire Brüsszeltől; ismeretes azon ütközetről, amelyben 1815 jun. 18. Wllington és Blöcher I. Napoleont legyőzték és uralmának véget vetettek. A franciák a csatát Mont-Saint-Jeanról, a poroszok pedig Belle-Allianceról nevezik el. A csata emlékére Mont-Saint-Jeantól DNy-ra 60 m. magas földhányást készítettek és erre 19 m. magas oszlopot állítottak, amelynek tetején egy oroszlán nyugszik, ezenkivül III. Frigyes Vilmos Belle-Alliance és Planchenois közt egy vasemléket is állíttatott föl.

Waterloo

Antal, hollandi festő és rézmetsző, szül. Utrechtben 1598 körül, megh. u. o. 1670 körül. 1691. az utrechti festőcéh tagja lett. Hirnevét nem annyira néhány tájképének köszönheti, melyekre gyakran Weeinis festette az alakokat, mint inkább számos (136) rézkarcának, myleken igen finom festői fölfogással ábrázolt főleg erdei tájakat.

Waterloo vith Seaforth

kikötőváros Lancaster angol grófságban, Liverpool alatt, a Mersey-torkolatánál, (1891) 17 328 lak., tengeri fürdővel.

Water-orsó

szárnyas orsó, amely a pamut és a len fonásánál használatos. L. Fonás.

Waterproof

(ang., ejtsd: vaterpúf) a. m. vízálló.

Watertown

(ejtsd: vatertaun), több város az amerikai Egyesült-Államokban; a jelentékenyebb: 1. MAssachusettsben Middlesex countyban, Bostontól Ny-ra, Newton külvárosa, (1890) 7073 lakossal, keményítőgyártással, papirosmalommal, vaskályhaöntéssel, kasmir- és kammgarnkelmekészítéssel, kelmefestőkkel. - 2. Jefferson couny székhelye New-York államban, a Black-river mindkét partján, 16 km.-nyire a torkolatától, vasutak mellett, (1890) 14 725 lak., gabona-elevátorral, élénk iparral, amelynek mozgató ereje a Black-river, iparának fő ágai: papiros-, kocsi-, gépgyártás, hőmérő- és mérőeszközök készítése. - 3. Város Jefferson countyban és részben Wisconsin Dodge nevü countyjában, a Rock-river mindkét partján, vasutak mellett, (1890) 8755 lak., malmokkal, gépjavító műhelyekkel, sörgyártással, a lutheránus Northwestern Universityvel (teologiai iskolával).

Waterville

(ejtsd: vatervill), város Maine amerikai állam Kennebec nevü countyjában, a Kennebec folyó és vasutak mellett, (1890) 7107 lak., pamutiparral, baptista kollégiummal.

Watford

(ejtsd: vatford), város Hertford angol grófságban, a Colne jobb partján, vasút mellett, (1891) 16 819 lak., szalmafonással, papirosmalmokkal és malátagyárral.

Wath-upon-Dearne

(ejtsd: vath-öppn-dirn), város York angol grófságban, West-Ridingben, a Dearnetől jobbra, (1891) 7048 lakossal.


Kezdőlap

˙