West Lothian

grófság, l. Linlithgow.

Westmacott

(ejtsd vesztmekott), 1. Rikárd sir, angol szobrász, szül. Londonban 1775., megh. u. o. 1856 szept. 1-én. 1793-97. Rómában tanult, 1827. a szobrászat tanára lett a londoni akadémián. Legkiválóbb művei: Addison szobra a londoni Westminster-apátságban (1806); Sir Ralph Abercrombie és Lord Collingwood síremlékei a londoni Szt.-Pál-templomban (1809); Nelson tengernagy szobra Barbados szigetén (1810); Pitt Vilmos, Montpensier herceg, Fox és Warren Hastings szobra a Westminster-apátságban; Canning bronzszobra a londoni Szt.-Margit-templomban; Fox, Bedford herceg és III. György király ércszobrai Londonban; Achilles nagy szobra a london Hyde Parkban; Locke szobra a londoni egyetem előcsarnokában a hires Waterloo-váza a londoni nemzeti képtárban; Psyche szobra; Venus; Hero és Leander, Hektor és Paris domborművei; Sokrates birái előtt; A boldog és a boldogtalan anya csoportjai Bewoodban, Lansdowne marquis gyüjteményében.

2. W. Rikárd, angol szobrász, az előbbinek fia és tanítványa, szül. Londonban 1799., megh. Kensingtonben 1872 ápr. 19. A londoni művészeti akadémián tanult, azután 1820-26. Olaszországban főleg az ókori szobrászat emlékeit tanulmányozta. Művei közül említendők: Pandora és egy afrikai rabnő szobrai a firenzei akadémiában; a londoni új tőzsdeépület oromcsoportja; Howley érsek síremléke a canterburyi székesegyházban; Russel János lord stb. mellszobra, számos dombormű stb. Elméleti művei közül kiválik a Handbook of ancient and modern sculpture (London 1864).

Westmanland

svéd tartomány Dalarnetól D-re, 8900 km2 területtel, 180 000 lak. É-i és Ny-i részét hegyek és erdők takarják; amazokban sok a bányahely; K-i és D-i része termékeny síkság. Vizeinek nagyobb része (Kolbäks-ĺ, Arboga-ĺ, stb.) a Mälar-, kisebb része a Wener-tó vizkörnyékéhez tartozik.

Westmanlands-län

(Westerĺs-län), közigazgatási kerület Svédország középső részében, 6780 km2 területtel, amiből 307 km2 esik a tavakra és (1893) 140 154, egy km2-re 20 lak. A szárazföldi területből 22% szántó, 6% rét és 56% erdő. Van több csatornája és vasútja. Fő foglalkozás a mező-, erdőgazdaság és bányászat. Városai: Sala, Arboga sé Köping.

West Meath

(ejtsd: -mith), grófság Leinster ir tartomány Ény-i részében, 1835 km2 területtel, (1891) 65 109 lak. (1841. még 141 578 volt), akiknek száma folytonosan fogy (1893. a kivándorlók száma 488). A Lough Ree és a Shannon, amelyek rajta keresztül folynak, szolgálnak Ny-i határául; az Inny pedig a Lough Sheelinen és a Lough Sheelinen és a Lough Deravaraghon folyik át. A földnek alig egy harmada szántó és rét, felénél több pedig erdő. Állattenyésztés, lenszövés, turfa-ásás és kereskedés azon foglalkozási ágak, amelyek a lakosok legnagyobb részének adnak kenyeret. Székhelye: Mullingar (l. o.)

Westminster

(ejtsd: vesztminsztör), London egyik része a Temzétől É-ra, (1891) 55 774 lak. Benne van a parlamenti épület és a W.-apátság.

Westminster College

(ejtsd: -kaleds), az angol nyilvános tanintézetek (public schools) egyike, melyet Erzsébet királynő 1560. újjá alapított s mely 1868-ig a westminsteri apátsággal állott összefüggésben. Különösen kitűnik az iskola a minden évben rendezni szokott latin vígjátékok előadásai által (Westminster Play).

Westmoreland

(ejtsd: vesztmorlend), angol grófság Cumberland, Lancaster, York és Durham közt, 2027 km2 területtel, amiből alig 700 jut a mezőgazdaságnak és (1891) 66 098, egy km2-re 33 lak. Az Eden mély völgye választja el a K-en emelkedő Pennini-láncot a Cumbriai-hegyektől, amelyek a Helvellynben 932 m.-nyire emelkednek. W. zord és hideg vidék, amelyet sziklás és kopár hegygerincek (fells vagy moors), hosszan elnyuló, keskeny völgyek meg tavak (tarns) alkotnak. Hiresek a tavai, mindenekelőtt a Windermere, pompás legelői és nagyszerü erdei. Az egyedüli hajózható folyó a Kent. Búza sehol sem terem; annál fontosabb az állattenyésztés: hegyes vidékeken a juh-, a mocsáros vidékeken pedig a sertéstenyésztés, továbbá a skót fajhoz tartozó szarvasmarhatenyésztés. Fontosak a kőbányák is. Az ipar pamutfonásra, harisnyakötésre és durvaposztó-szövésre szorítkozik. Székhelye: Appleby; fontosabb Kendal (l. o.).

Westmoreland

János Fane gróf, angol diplomata, szül. 1784 febr. 3., megh. 1859 okt. 16-án. Atyjának haláláig Burghersh lord nevet viselt. Katonai szolgálatba lépett és részt vett Wellingtonnal (rokonával) a portugál és spanyol hadjáratban Napoleon ellen. 1815. firenzei követ lett. Visszatérése után a titkos tanács tagjává tették; 1841-50. berlini követ volt és 1854. tábornoki rangot nyert, s a krimi háboruban Raglan lordnak szárnysegéde volt. Munkái: Operations of the allies in Portugal (London 1818); Operations of the allied armies in 1814 (u. o. 1822); The great European Congresses (u. o. 1855). A zenében is jártas volt: szinfóniákat irt és az Il Torneo és L'eroe di Lancastro c. dalműveket. A peerségben fia Ferenc követte (szül. 1825.), ki szintén részt vett a krimi háboruban.

Weston super Mare

(ejtsd: veszta szjuper mer), város és igen látogatott tengeri fürdő Somerset angol grófságban, az Axe torkolatától É-ra, a Bristol-csatorna partján, (1891) 15 873 lak., halászattal, szép szállókkal.


Kezdőlap

˙