Whitefield

(ejtsd: vittfíld), város Lancaster angol grófságban, az Irwill közelében, vasút mellett, (1891) 10 781 lakossal, pamutiparral.

Whitefield

György, a metodisták (l. o.) felekezetének egyik alapítója, született Gloucesterben 1714 dec. 16., megh. amerikai útjában 1770 szept. 30. Oxfordban szolgának jutott be az egyetemre, hol Wesley mintegy három évvel azelőtt megvetette a metodizmus alapjait. W. a mozgalomhoz csatlakozott s nagy mértékben kitüntette magát buzgóságával, mellyel különösen a fogházak betegei s általában lakói között működött. Működésével magára vonván püspökének figyelmét, ez 1736. diakonussá avatta föl. Időközben Wesley János (l. o.) kinn járván az amerikai indusok és gyarmatosok között, 1738. felszólitást intézett W.-hez, hogy csatlakozzék hozzá, amire az készséggel vállalkozott is. Első ízben rövid ideig tartózkodott az újvilágban, mert haza kellett jönnie, hogy fölvétesse magát a lelkészi rendbe, de egyszersmind szakított is az anglikán egyházzal, mint amelynek papjai kifogásolták az ő szabad ég alatti prédikálását, és azt, hogy nem ragaszkodott mereven ezen egyház istentiszteleti rendjéhez. Másodszor is elmenvén Amerikába, csaknem két évig ott maradt s 1741. tért vissza Angolországba. Ezen időtájban történt, hogy hitelvi különbségek miatt elszakadt Wesley Jánostól és a korábbi két jó barát kölcsönösen kiközösítette egymást. Ámde W., ki nagy szónok volt ugyan, de szervező tehetséggel éppen nem birt, követőit nem tudta volna összetartani, ha támogatására nem áll egy erős kálvinista meggyőződésü gazdag és művelt angol főúri nő, Huntington grófi nő, ki templomokat, kápolnákat építtetett a W. elveit követő metodisták számára. Egyházi beszédeinek, leveleinek s vitairatainak gyüjteményét kiadták Londonban 1771. hat kötetben The works of the Rev George W. címen. Életrajza Gillies glasgowi lelkésztől Memoirs of the life and character of George W. címen először Londonban jelent meg. Utoljára 1827., majd 1837. Robert Fülöp adta ki róla Londonban W.-s life and times, c. művét, végre pedig Londonban 1864. jelent meg róla egy teljes életirat Andrewstól, George W., a light rising in obscurity cím alatt. V. ö. Warga Lajos, A keresztyén egyház tört.; Balogh Ferenc, Keresztyén egyház.

Whitehall

(ejtsd: vájthall), London egy utcája a Trafalgar-square és parlament közt, több minisztérium palotájával.

Whitehaven

(ejtsd: vájthevn), kikötőváros Cumberland angol grófságban, 61 km.-nyire Carlisletől, az Ir-tenger egyik öblénél, vasút mellett, (1891) 18 044 lak., sörgyártással, vitorlavászon- és agyagárukészítéssel, heringhalászattal, tengeri sófőzéssel, jelentékeny szénkivitellel; hajósiskolával, szinházzal és nyilvános könyvtárral. Carlisle, Belfast, Douglas és Liverpool városokkal rendes gőzhajó-összeköttetésben áll.

White Mountains

(ejtsd: vájt mauntinsz), hegycsoport New-Hampshire amerikai államban; a Mount-Washingtonban kulminál (1917 méter), amelyre 1896 óta vasút visz föl.

White river

(ejtsd: vájt riv'r), több folyó az amerikai Egyesült-Államokban. 1. W., a Misszisszippinek 1280 km. hosszu mellékfolyója; az Ozark-hegyekben ered, átfolyik Misszurin és Arkansason és mintegy 22 km.-nyire az Arkansas torkolata fölött ömlik be a Misszisszippibe. Mellékvizei: a Black-river, a Buffalo-Fork, a James-river és a Bryants-Fork. 480 km.-nyi hosszuságban Jacksonportig hajózható. - 2. W., a Misszurinak 530 km. hosszu mellékfolyója; Nebraska Ny-i szélén ered. Ezeken kivül még 18 más W. nevü kisebb folyó van az Egyesült-Államokban.

White rot

l. Szőllőtő.

Whitman

(ejtsd: wittmen) Walt, északamerikai költő, szül. West Hillsten (Long Island) 1819 máj. 31., megh. Camdenben (Philadelphia mellett) 1892 márc. 27. Előbb könyvnyomdász volt, azután több lap munkatársa, egy ideig miniszteri hivatalnok is. Nevezetesebb munkái: Leaves of grass (1855); Drum taps (1865); My captain, memoranda during the war (1867); Democratic vistas (1870). Összegyüjtött költészeti művei: Leaves of grass (Philadelphia 1886). Összegyüjtött prózai munkái; Specimen days and collect (1882-83). V. ö. Bucke, W. W. (Philadelphia 1883); Knortz, W. W. (New-York 1886); Vasárnapi Újság (1874, 396. old.).

Whitney

(ejtsd: vittne), 1. Josia Dwight, amerikai geologus, szül. Northamptonban (Massachusetts) 1819 nov. 20. Tanulmányait a Yale Collegeben végezte, azután mint vegyész működött Philadelphiában, 1840-42. részt vett New-Hampshire állam geologiai fölmérésben. 1842-47. Európában tanult, 1855. állami vegyész és tanár Iowában, 1860-74. állami geologus Kaliforniában. 1875. a geologia tanára a Harvard Collegen. Nevezetesebb munkái: Use of the blowpipe (Boston 1845); The metallic wealth of the United States, described and compared with that of other countries (1854); Reports on the geological survey of California (12 köt., 1864-84); The climatic changes of later geological times (1880-1882); The United States, Facts and figures illustrating the physical geography of the county and its material resources (1889); The United States, Population immigration and irrigation (1894).

2. W Vilmos Dwight, amerikai szánszkrit nyelvész, szül. Northamptonban 1827 febr. 9., megh. 1894 jun. 7. Eleinte a Yale-collegeben, aztán 1850-1853. a tübingai és berlini egyetemeken tanult Boppot, Webert és Lepsiust hallgatva. 1854. a Yale-collegeben a szánszkrit nyelv tanára lett. Három ágában az ind tudománynak szerzett magának érdemeket, u. m. a véda-kutatás, az ind csillagászat és a nyelvtanban. Ő volt Amerika legnagyobb nyelvtudósa. Főbb művei: Text of the Atharva-Veda (Berlin 1856, Rothtal együtt); Surya-Siddhauta, a text book of Hindu astronomy (Boston 1860); Language and the study of languages (New-York és London 1867, németül Jollytól, München 1874); German grammar (New-York 1869); German reader with notes and vocabulary (u. o. 1870); Oriental and linguistic studies (u. o. 1872-74, 2 köt.); The life and growth of language (u. o. 1875); Sanskrit grammar, vedic and classical (Lipcse 1879, 3. kiad. u. o. 1896), mely valóságos forradalmat idézett elő a szánszkrit nyelvtanítás terén; Roots, verb forms and primary derivatives of Sanskrit (u. o. 1885). Sajtó alatt van mint a Harvard Oriental Series IV. és V. kötete The Atharva Veda Sanhita, translated into English, with a full critical and exegetical commentary.

Whitneyit

v. darwinit (ásv.), arzén és Cu9 As. Michiganból (Houghton).


Kezdőlap

˙