Zabok

politikai község Varasd vármegye krapinai j.-ban, (1891) 2217 horvát lak.; vasúttal, posta- és távirdahivatallal és postatakarékpénztárral.

Zabola

nagyközség Háromszék vármegye orbai j.-ban, (1891) 2325 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal. Egyike a vármegye legszebb községeinek; lakói azelőtt finom fátyolkendőt készítettek és egyes háziipari cikkekkel ma is kereskednek. A község ref. temploma a régi vár helyén épült; hatalmas várkastélya még 1848. lakható állapotban volt. A Mikes gróf-féle kastély (családi sírbolttal) hajdan meg volt erősítve.

Zaborze

(ejtsd: szaborse), község Oppeln porosz kerületben, 2 km.-nyire Zabrzétől, vasút mellett, (1890) 16 232 lak., kő-, szénbányával, tégla- és kokszégetőkkel.

Zabos bükköny

(növ., Vicia sativa L.). A termesztett kaszanyügöt (l. o.), hogy a vetésben meg ne düljön, zabbal vegyest vetik. Ezt a vetést nevezik igy néhol az Alföldön. Takarmányul használják.

Zabrus gibbus

L. (állat), l. Vetési futrinka.

Zabrze

(ejtsd: zabse) v. Alt-Z., falu és az ugyanily nevü járás székhelye Oppeln porosz kerületben, a Beuthener Wasser és vasút mellett, (1890) 10 646 lak., drótkötél- és gépolajkészítéssel, tégla- és kokszégetéssel; közelében Szilézia legnagyobb szénbányáival.

Zabtíje

(arab), a török birodalomban a rendőrség neve.

Zabtövis

(növ.,) a Cirsium arvense L. vetésbeli és zab közt is növő szúrós kóró, l. Aszott.

Zacatecas

1. Mexikó egyik állama Coahuila, San Luis Potosi, Jalisco, Aguas Calientes és Durango közt, 65 167 km2 területtel, (1894) 526 966 lak. A kopár és meglehetősen lakatlan állam csaknem egészen fensík. Az éghajlat hűvös. A földmívelés és ipar csekély; fontosabb a tranzitó-kereskedés. Fő kincs az ércek és főképen az ezüstércek. - 2. Z., az ugyanily nevü állam székhelye, Guanajato után Mexiko legjelentékenyebb bányavárosa, 2450 m.-nyi magasban, vasút mellett, mintegy 60 000 lak., agyagiparral, ezüstolvasztókkal, pénzverővel; több régi templommal s kolostorral, amelyek közt a legkiválóbb a város legmagasabb pontján fekvő pompás főplébániatemplom (1612-1752); Mexiko egyik legjelentékenyebb könyvtárával a Colegio de Nuestra Senora de Guadalupe nevü franciskánus-kolostorban; szinházzal és élénk tranzitó-kereskedéssel.

Zach

1. Ferenc Xavér báró, asztronomus, szül. Pozsonyban 1754 jun. 4., megh. Párisban 1832 szept. 2. Ifju korában az osztrák hadseregben szolgált és Liesganig parancsnoksága alatt fölmérési munkálatokat végzett. Később Londonban néhány évig Brühl grófnál mint házi tanító működött, majd pedig Ernő szász-gothai nagyherceg szolgálata lépett, ki őt idővel az ezredesi rangig léptette elő. Midőn a nagyherceg a Gotha melletti Seebergen csillagászati obszervatoriumát felállította, Z. lett annak igazgatója és e hivatalt 1789-től 1806-ig viselte. Később a gothai hercegnőt francia- és olaszországi utazásain kisérte, melynek alkalmával 1800-13. Marseille közelében csillagászati megfigyeléseket végzett. 1815-ben Genovába utazott, hol néhány esztendőt töltött és egy obszervatoriumot alapított, végre pedig 1827. Párisba költözködött át. A m. tud. akadémia 1832 nov. 10. választotta tagjává. 1790. a Mars oppozicióját, 1802. és 1805. pedig a Merkur átvonulását a Napon figyelte meg. Nevezetes művei: Novae et correctae tabulae motuum solis (Gotha 1792); Tabulae speciales abérrationis et nutationis (2 köt., 1806); Nouvelles tables d'abérration et de nutation pour 1804 étoiles (Marseille 1812); Supplément aux tables d'aberration stb. (u. o. 1813); L'attraction des montagnes et ses effets sur les fils de plomb (Avignon 1814, 2 köt.). Szerkesztette a következő folyóiratokat: Monatliche Correspondenz zur Beförderung d. Erd- u. Himmelskunde (Gotha 1806-13, 28 köt.); ugyanez franciául: Correspondance astronomique (Genf 1818-25, 13 köt.) és Allgemeine geographische Ephemeriden (1796).

2. Z. Felicián, l. Záh.


Kezdőlap

˙