Zion

l. Sion.

Zipaquira

(Cipaquira), város Cundinamarca kolumbiai departamentóban; 45 km.-nyire Bogotától, 2630 m.-nyi magasban, 8310 lak., gazdag sóbányákkal.

Zipernovszky

Károly, elektrotechnikus, a József-műegyetem rendes tanára, szül. Bécsben 1853 nov. A gimnáziumot Pesten végezte, u. o. hallgatta a kémiát. 1873-77. a József-műegyetemnél volt a mérnöki szakon, melyből 1877-ben oklevelet is nyert. Még tanuló korában foglalkozott az elektrotechnikával, 1878-on túl rendszeresen ráadta magát. Mint a Ganz-gyár mérnöke Magyarországon ő készítette az első egyenáramu dinamo-gépet és az első váltalkozó áramu gépet. A m. tud. akadémia 1892-ben levelező tagjnak választotta.

Zips

Szepes (l. o.) német neve. Zipser Willkühr, l. Szepes (tört.).

Zipser

Májer, tudós rabbi, a hazai zsidóság vallási haladásának és művelődésének egyik lelkes előharcosa, szül. Balassa-Gyarmaton 1815 aug. 14., megh. Rohoncon 1869 dec. 10. Talmudtanulmányait mint gyermek szülővárosa rabbijánál As Májernél kezdette, Prosnitzban és Nikolsburgban jeles sikerrel folytatta; egy ideig Ó-Budán élt, hol gimnáziumi tantárgyakkal is foglalkozott, később (1840 óta) Pesten, hol a magyar nyelvet tanulmányozta. 1844-58. Székesfejérváron, 1858-tól élte fogytáig Rohoncon működött mint rabbi és tevékeny részt vett az 1868-iki zsidó kongresszus munkálataiban. A Fürst Gyula (l. o.) által kiadott Litteraturblatt d. Orients címü folyóiratban, melynek egyik főmunkatársa volt, egyebek közt (1846-47-iki évf.) közölte alapvető értekezését a magyar zsidók történetéről a török uralom idejében, és Die magyarische Sprache u. die Juden c. érdekes cikksorozatát (1848-iki évf. 10-13. sz.). Feltünést keltett a Jewish Chronicle 1851-iki évf., később különlenyomatban is (The sermon on the mount, London 1852) megjelent cikksorozata; The Talmud and the Gospels. Szokásos alapossággal megirta a rohonci zsidó közösség történetét (Die Schicksale u. Bestrebungen d. israel. Gemeinde zu Rechnitz) a Löw Lipót által kiadott Ben-Chananja-ban (1864-65-iki évf., 20 folytatásban) és u. o. számos apróbb, de mindig érdekes értekezésein kivül a Historische Skizzen aus d. Talmud címen nagyobb cikksorozatot (1866-67-iki évf.). Nagyobb tudományos munkáját: Des Flavius Josephus Werk «Gegen Apion» nach hebr. Originalquellen erläutert, halála után Jellinek Adolf adta ki (Bécs 1871). Életrajzát megirta Reich Ignác (Beth-El, II., 1-33. old.).

Zirc

nagyközség Veszprém vármegye zirci járásában, a Bakonyban, (1891) 2299 magyar és német lakossal, a járási szolgabiró hivatal széke, járásbirósággal és adóhivatallal, posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Z. német lakóinak ősei 1700. telepíttettek oda. Z. apátságát III. Béla király alapította 1182. s clairreauxi ciszterciekkel népesítette be. Azért Z.-t a középkorban Nova Claravallis-nak is nevezték. A templomot Imre kezdte építeni, aki ott a szentháromság tiszteletére oltárt emeltetett, melynek föliratos köve a mai egyház északi oldalán befalazva most is látható. 1199. apátja már oly tekintélyes, hogy III. Ince reá s a csanádi püspökre bízta a földvári apátnak Kalán pécsi püspök ellen emelt vádja megvizsgálását s 1203. a kalocsai érsek, 1208. a János-lovagok stb. ügyében is ő teljesítette a vizsgálatot. Boldog Vigil salzburgi püspök szentté avatásának ügyében 1223. az egyik nyomozó Miklós apát volt. Némi szolgálatok fejében s egy paripáért, melyet az egyetemes káptalanba induló apátnak Cseme fiai ajánlottak fel, Gergely apát a Cseméknek 1287-ben 300 hold földet ajándékozott. Jakab apát 1298. kiközösítette az esztergomi János-vitézeket, kik egy templomát lerombolták; 1396. a székesfejérvári János-lovagok előtt cseréltek a zirciek földet a veszprémvölgyi apácákkal. A mohácsi csata után More László, majd Bakics Pál foglalta el; 1538. János király egész birtokát a két Podmaniczkyre bizta. 1548. leégett a monostor és a templom, 1552. után pedig Veszprémet a törökök elfoglalván, javait a pápai és palotai királyi várakhoz csatolták, 1563. azonban Miksa király Palota hős védőjét, Thury Györgyöt ajándékozta meg velök. A ciszterciták csak 1659. kapták ismét vissza s eleintén a lilienfeldi, utóbb (1700) a henrichaui apátoktól küldött német szerzetesek laktak benne. Ezek építettek (1725) az új monostort és (1732-45) az új templomot. 1814. Dréta Antal apát kifizette a henrichauiak egész követelését, mire I. Ferenc 1814 aug. 19. a külföldiektől teljesen független Z., Pilis és Pásztó egyesített apátságainak élére őt nevezte ki apátnak. Azóta Z. a hazai cisztercitarend, a konvent, gazdasági és komránytanács középpontja. V. ö. Békefi, Emlékkönyv (1896 s több kisebb értekezése).

Zirci hegycsoport

a Bakonynak az a része, mely Veszprém vármegye ÉK-i részében, Zirctől K-re és É-ra terül el.

Zirkel

Ferdinánd, német mineralogus, szül. Bonnban 1838 máj. 20-án. 1863. lembergi, 1868. kieli, 1870. lipcsei egyetemi tanár és az ottani ásványtani muzeum igazgatója. Z. nagyobb geologiai utazásokat tett Skótországban, a pirenei félszigetre, Észak-Amerikába. Munkái: Reise nach Island 1860 (Preyerrel, Lipcse 1862); Lehrbuch der Petrographie (2 köt., Bonn 1866); Untersuchungen über die mikroskopische Zusammensetzung und Struktur der Basaltgesteine (u. o. 1869); Mikroskopische Beschaffenheit der Mineralien und Gesteine (Lipcse 1873); Microscopical petrography of the fortieth Parallel (Washington 1876).

Zirknitz

(Cerknica), község Loitsch krajnai kerületi kapitányságban, a róla elnevezett tó mellett, (1890) 5311 lak., sókereskedéssel.

Zriknitzi-tó

lefolyás nélküli völgyüstben, 8 km.-nyire Adelsbergtől, a Javorniki és Slivenza hegyek közt. Magas vizállásnál területe 20 km2 és közepes mélysége 8 m. Négy szigetet fog körül, amelyek egyikén Ottok falu áll. Környéke és feneke szaggatott mészkövekből áll és azért természetes földalatti csatornák vizét gyakran a szomszédos vidékekre vezetik le; ugy jön ki a föld alól a laibachi völgybe a Bistrizza és Borownizza. Nagy és sűrü esőzéseknél a tó vize fölér a Velka-Karlauza és Mala-Karlauza barlangokig és ezeken át St.-Kanzian völgyig, sőt sokszor 1,3 m.-nyire emelkedik föl a rendes vizállás fölé. 1834 jan.-tól 1835 febr.-ig a tó egészen ki volt száradva.


Kezdőlap

˙