község, l. Zakárfalu.
(Zsák), kisközség Szilágy vármegye zsibói j.-ban, (1891) 674 oláh lak.; itt Mithra-barlang van, melyet a nép Piatra látá-nak nevez.
(bánya), néha kivánatos, hogy a fúrt lyuk vége tágasabb legye, mint többi része; e célból külön tágító fúrókat használnak, melyeket Zs.-nak is neveznek.
(lat. praeda), az ellenségtől vagy az ellenséges állam alattvalóitól hadjárat alkalmával elvett tárgy. L. Háboru, Kalózság és Tengerjog.
az olyan utca, amely egész hosszában megnyitva, vagyis utcától v. tértől utcáig v. térig vezetve és igy az általános utcahálózattal teljesen összekötve még nincs, s ennélfogva az elrekesztett végével mintegy zsákot alkot.
(a francia jalousie-ból), vékony falemezekből készült ablakredőny (l. Redőny), mellyel nyáron a külső ablakszárnyakat helyettesítjük, hogy a nagy melegben a szobának árnyékot és az árnyékkal együtt levegőt is adhassunk.
l. Fazekas-Zsaluzsány.
(növ., Lavia L.), erősillatu ajakos félcserje v. fű; mintegy 450 faja (hazánkban 16) minden mérsékelt és meleg vidéken terem. Levele gyürődött, épszélü, fogas vagy csipkés, egész szárnyasan hasadozott; virágörvei többnyire nagyobb levél tövéből erednek, némely fajnak ez a hegylevele szines. Az örvek egymás fölött hossz füzérré, fürtté v. ágboggá olvadnak össze. Virága bár ajakos, de csak kéthimes. A kerti zsálya (S. officinalis L.) egész 1 m. magas, Európa déli részén, de Fiume környékén is, sziklás lejtőn töméntelen, Európa közép és északi részén kertbe dísznek, orvosságáért és fűszeréért ültetik. Levele hosszas, csipkés, kissé szőrös, szürke; virága kék, ritkábban piros v. fehér. Officinalis, kellemes illatu, kesernyés-édes, összehúzó nyálkás ízü levelében (herba salviae) zöldes, egész sárga éteres olajat termel. Levelét szájöblögetőnek és konyhai fűszernek használják, de a fogat is tisztogatják vele, sőt csertartalma a foghust is erősíti. Gyomorerősítő téát is főznek vele, fürdővizbe is teszik. Európa déli részén és keleten más hasonló hasznos és hasznos faj is terem. A S. pomifera L. Görögországban és Szíriában termő cserje, levele tojásforma, csipkés, szürkemolyhu, a széle bodros. Belőle, szárából meg a virágjából a kedvelt faskomilia téát főzik. Reggelenként mézzel ezer meg ezer issza, részint mint táplálékot, részint mint orvosságot. Ágán, valamint más rokon faján szürke, puhaszőrü, hüvelyknyi vastagságu gubacs is terem, jó húsos és leves, zsályaalma néven szivesen eszik, sőt Keleten árulják is. Kellemes fűszeres íze van. A S. columbaria Benth. mexikói, termése chia néven csemege és fűszer. Sok más Zs.-fajt keserüsége miatt komló helyett a sörbe is becsempésznek, hogy jobban részegítsen, p. a kellemetlen szagu és ízü európai réti Zs.-t, (S. pratensis L.), valamint a régen orvosságnak is használt S. Sclareát L. (iskarlátfű, muskát-Zs.) is, amely ugyan nagyon főszeres, de bódító szagu. Ez kétnyáréltü, Európa déli részén és Keleten honol, nálunk a kertben itt-ott elvadul. Szára bolyhos-ragadós, levele hosszas, szivforma, bolyhos, virága kékesfehér. Borba is teszik, hogy muskotályíze legyen. Cukorral és élesztővel erjesztve, a calry vine lesz belőle. Sok faja, mint a floridai S. coccinea L., a braziliai S. splendens Ker., a déleurópai S. horminum L., S. sclarea s a következő mexikóiak: az égszinü S. chamaedryoides Cav., a sötét búzavirágszinü S. cyaniflora Otto et Dietr., a kárminszinü S. fulgens L., a sötétkék S. patens Cav. kertben v. virágcserépben díszlik, ellenben a déleurópai S. argentea L. fehérmolyhu levelével a virágszőnyeget tarkítják. Erre a célra a hazai S. Aethiopis L. is célszerü, különben puhamolyhu levelével a nép a sebet szívatja (l. Aljafás; fehér-Zs., l. Tisztesfű).
(Nagy-), kisközség Temes vármegye verseci j.-ban, (1891) 3258 német és magyar lak., takarékpénztárral, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi alsó j.-ban, (1891) 4174 német és magyar lak., ipartestülettel, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Régi premontrei prépostsági temploma, mely a XIII. sz. közepéből való, egyike hazánk legjelesebb építészeti műemlékeinek, átmenet a román stíllből a csúcsíves (l. Építészet cikk XV. tábláján). Zs. hajdan jelentős hely volt s a török világban is egy pasa székhelye. A török uralom alatt ismételve feldúlták, egykori vára elpusztult és helyén urasági kastély épült. A török idő maradványai egy mecset, fürdő és csatorna. A régi vár helyén a gr. Zichy Péter által épített emeletes kastély áll. L. még Zsámbéki prépostság.