Zsurlók

(növ., Calamariae), kihalóban levő, az ősvilágban élt, ma ősmaradványukból ismeretes növények, melyeknek ma csak egyetlen élő füve van (l. Zsurló). Ezt tekintve, ma itt alig van szisztematikai tagoltság, mégis szokás zsurlórendüeket, zsurlóféléket megkülönböztetni, amelyeket mind az egyetlen egy zsurlófű alkotja.

Zsurlóképüek

vagy Zsurlórendüek (növ., Equisetinae, Calamariae), nem virágzó növényosztály, edényes virágtalanok alaptervében. Spórázó, többnyáréltü növények, edénynyalábjok van, száruk örvesen ágazik szét, ellenben a levelük apró, satnyás és hüvelyalaku marad (hüvelylevelüek, vaginifoliae), csak a felső széle fogas. Az ágak a hüvely alján törnek ki. Földbeli tőkéjük messzire szétterjed, néhol csaknem kiirthatatlan, néhol gumósan megdagad. Légbeli részük évenkint elpusztul, egy része kitelel, az őskoriak (Archaeocalamites Weis, Schizoneuron Schimp., Annularia Sternb.) közt faalakuak is voltak (Aterophyllites Brong.). Sporangiumjok 5-7 együtt örveshelyzetü, paizsforma nyeles levelek visszáján nőnek s ily termőlevélörvek a Zs. szára vagy ága tetején termésfüzérré egyesülnek. Spórájuk csak egyféle, kiegyenesedő vagy összecsavarodó két szalagja (parittya, elater) van s csirázva önálló, többnyire kétlaki telepet fejleszt. A ma élők és ismert kőmásolatok szerint csak egy család van, a legtöbb faja az É-i mérsékelt vidéken él. L. Calamites.

Zsutai

János, lantos költő, szül. Tisza-Nánán (Heves) 1840 aug. 18., megh. Budapesten 1871 ápr. 24. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte, középiskolai tanulmányait a miskolci ref. gimnáziumban Lévai József vezetése alatt, 1856-tól a debreceni kollegiumban, hol 1864. a teologiai tanfolyamot is bevégezte s 1865. végkép elhagyván a kollégiumot, kiment tanítónak a Csapó-utcai leányiskolához. Ez idő alatt feltünt szépirodalmi dolgozataival, ugy hogy általában a legjobb jövőt jósolták számára; azonban korán meghasonlott magával, tivornyában keresett szórakozást, egy szerencsétlen eset pedig végkép megakadályozta a legszebb remények beteljesedését. Ugyanis 1867 elején Debrecenben egy kávéházi dulakodás alkalmával egy polgárt zsebkésével leszúrt, ki aztán nehány nap alatt meg is halt. E tette következtében a vizsgálati fogság beszámításával 8 évi fogságra itéltetett, 1870 aug. 1. azonban kegyelmi úton kiszabadult a munkácsi börtönből s Pestre jött, hol napidijas irnoki állomást nyert az ó-budai koronai uradalomnál; de a súlyos események és a lelkiismeret furdalásai nemsokára odakényszerítették a különben legjobb lelkületü ifjut, hogy a budapesti lánchídról a Dunába vetette magát. A debreceni ifjuság önképzőköre kiadta verseit Zsutai János költeményei címen, melyek Csiky Kálmán életrajzzal vezetett be. Dalai s kivált reflexiv költeményei mély érzés és jelentékeny költői tehetség jelei. V. ö. Hegyesi Márton, Figyelő 23., 1887; Szana Tamás, Otthon I. 1893.

Zsuzsánna

(héber, a. m. liliom), a zsidó legenda szerint egy babiloniai zsidó nő, Jojakim felesége és Helkia leánya, akinek szépségét és jámborságát dicsérik. Történetét a Zs. és Dániel története címü apokrif könyv meséli el. Tolakodó udvarlói, kik a fürdőben meglepték, vádat emeltek ellene házasságtörés miatt és halálra itéltetett. Az ifju Dániel birói éleselméje megmentette, vádaskodóit leálcázta, aki azután halálbüntetéssel lakoltak. A Septuagintában ezen történet mint Dániel könyvének XIII. fejezete, máshol min annak előszava lett felvéve. Görög szavakra vonatkozó szójátékok bizonyítják a könyv görög eredetét.

Zsuzsok

vagy magtári Zs. (Calandra granaria L.), a rejtve ötlábtőízesek csoportjába, a orrmányos bogarak családjába tartozó bogárfaj. Barna szinü, csápja s lába rozsdavörös, ormány vékony és gyengén hajlott és a mellpaizzsal egyenlő hosszu. Szárnyfedői finoman pontozva vonalzottak 3,6 mm. hosszu, 1,5 mm. széles. Keleti állat, amely a gabonával együtt került hozzánk és itt mindenütt, ahol mag van felhalmozva, csürökben és magtárakban tenyészik. A kifejlett nőstény petéit a gabonaszembe rejti el, ahol kikelve a lábatlan lárva táplálkozik. Majd nyulánk bábbá alakul át és a bogár julius hónapban búvik ki. Ez mintegy 14 nap mulva újra szaporodik, létrehozza a második generációt, amely szept.-ben fejlődik ki teljesen. A rovarok azután padlóhasadékokban és más védett helyeken áttelelnek. Néha nagy károkat okoznak. Védekezésül a csűrök tisztán és szellősen tartása ajánlható, pusztítására pedig a megtámadott gabonaszemek melegítése, amennyiben a lárvák és a bábok ily módon ölhetők meg. A rizs-Zs. (C. oryzae L.), hasonló életmódu és kártékony. Valószinüleg Egyiptomból származik, ahonnan a gyarmatárukkal az egész földkerekségen mindenütt található.

 

 

XVI. KÖTET vége

 

 


Kezdőlap

˙


Kezdőlap

˙