10. Ó r á n k í v ü l i foglalkozás (napközi, úttörő, rendezvény)

napközi (tanulószoba)

bolondokháza, börtön, dedó, délutáni kínlódás, dutyi, értelmiségiek gyülekezete, fogda, fogság, harakiri, kínzóhely/kamra, kiscella, koncentrációs tábor, kripta, másfél óra szenvedés, minden gyengék gyülekezőhelye, napcsi, napej, napejka, napesz, napi, napiközi, önkínzó, stiglickert (a temető gúnyneve: kényszerhelyzet ez is!), szekupu (< jap. szeppuku ’harakiri’), szellemi gyogyó/toprongyok törzshelye, szenvedék, szilenc (< lat. silentium ’csend, hallgatás; tanulási idő’), szili, tancsi ( tanulás), tanszoba, vársztvo (< szln. vartvo ’védelem’), zárda

menza

dagad a disznó, disznóétkeztető, disznóda, ebcsi (< ebédlő), éhezde, életben maradni, “Enni vagy nem enni, ez itt a kérdés!”, etető, fejtömőde, fél napközi, gennyes macska-kiadás, gyomor-nyomor (ikerítés), hastömő, kaja, kajaadó/háború, kajálda, kajáldon, kajaóra, kajás, kajatelep, koplalda, koszt, közös vályú, löcsi, menü, menz, méregtár, moslékos, okádék, okádék osztály, penza (szójáték), röföde, röfölde, spagettiház, táposztó/tár, tömőde, vadállatok etetése, vályú, zaba, zabahely, zabálda, zabaosztás

menzás tanuló: kajáldás

menzai ételek: állat-tál, bekebóka, börtönkoszt, cián, disznócsemege, disznóeledel, disznóknak való, egérétek, ehetetlen kaja, hányás, isteni eledel (“csak Isten tudja, mi van benne”), kaja, konc, kotyvalék, lepkák, löcsik, méreg, okádékok, pincs-pancs, pocsék, podvás, szar, turkáló, zagyvalékok

leves általában: BMV-leves (< bele minden vackot! < a világhírű gyár, Bayerische Motorenwerke ellentéteként), búvár-leves (< lemegy, körülnéz, visszajön), disznólé, Edd meg!-leves, lötty (felismerhetetlen), Mindent bele!-leves, Minek nevezzelek?-leves (< Petőfi-vers); moslék, elsőosztályú; mosogatólé/víz, Petőfi-leves (< Minek nevezzelek? – verscím), sportleves (Mindent bele!), trutymó (“moslék”), trutymusz hungarikusz (“kideríthetetlen; sokféle zöldségből; Pisch Attila 7.-es tanuló elnevezése”), Valamit visz a víz-leves ~ Zilahy-leves (regényének címéről), zöld löttyök

levesfajták: fradi/Fradi-leves (“Mindent bele!) ’frankfurti leves’; kénleves (“kellemetlen szagú”) ’sárgaborsó-leves’; rongyleves ’rántottleves’; úszó fadarab ’íztelen daragaluska-leves’

főzelék általában: Edd meg!-főzelék, főzik, kalózfőzelék, köpdki-főzelék, “mármegintfőzelék”

főzelékfajták: etióp gyerekszem, gennygaluska ’kelbimbófőzelék’; hajas takony ’székelykáposzta’; majomszem ’kelbimbó’; spencsike, spinat (< ném. Spinat) ’spenót, paraj’; takonymártás ’fokhagymamártás’; töklaska (< nép. ’metélt’; a gyalult tök emlékeztet rá) ’tökfőzelék’

hús általában: mócsing, mócsing mamma/szelet, sült cipőtalp

húsfélék: fasiszta, vérkonzerv ’fasírozott’

tészta, sütemény általában: bostoni (“száraz, fojtogat, mint a bostoni fojtogató Boo Dereck filmjében”), ízesített csiriz (“ragacsos”), tésznya

tészta-, süteményfélék: csillebérci zsemle ’kemény zsemle’; csintalan pala (szójáték) ’palacsinta’; glganca (szlk.) ’nokedli’; haluska (< szlk. haluška) ’kifőtt metélt tészta; galuska’; hangyástészta ’mákostészta’; hleba (< szlk. chleba) ’kenyér’; hokedli (< nokedli; szójáték < ném. Nockerl) ’galuska’; kapusznyik (< szlk. kapustník) ’káposztás lepény/rétes’; lekváros szatyor ’lekváros táska’; mákos buki ’mákos bukta’; makovnyik (< szlk. makovník) ’mákos lepény, kalács’; műrizs ’tésztarizs’; szaros tészta ’mákos/kakaós tészta’; targonca (szóferdítés, népetim.) ’tarhonya’; túrós bátyó/teszt ’túróstáska’; tvarozsnyik (< szlk. tvarožník) ’túrós lepény’; úttörőgómbóc ’tarhonya’

egyéb étel: bébipapi ’tejbedara’; édesgyökér tormával ’?’; habos getha ’gesztenyepüré’; macskabenzin, tehénlé ’tej’; tejbepapi ’tejbedara’

ital: buborék, lónyál ’üdítő’

egésznapos iskola

agyfárasztó/tankolás, alsó, börtön, cella, dedó, diliház, döglés, döglőde, dögvész, a dutyinál rosszabb tett, egésznapi kínlódás, egésznapos diliház, egész nap suli, fogda, fogház, güzülés, gyerekbutító, 24 órás rohadás, hülyeház, kamuka (< argó ’ámítás, csalás’ ? < tör., perzsa ’damasztszövet’, -ruha’), katonaság, kész kikészülés, kínkamra, kínzás, kínzókamra/suli, munkahely, napos suli, napozó, napszakos, nyúzósuli, penész, rabiskola, rohadás, teljes kikészülés/leblokkolás, unsuli (< unalmas), zárda

kisdobos

agár, cicibán (< szln. táj. cici ban ’kicsi úr’ < Oton Zupančič költő kisfia nevezte magát így; sok vers s egy gyereklap címe: Ciciban – Szlovéniában), csemcsős, csicska, csicskás, csőcselék, dedó, dobos, doboska, dobostorta, éretlen ringló, háborús, jasszdobos, kék (a nyakkendőről), kékek, kékhuszár, kékike, kékmadzagos/nyakú, kicsi, kisdob/dobó/dugó/fosos/hiszékeny, kisis, kiskék/nyakkendős/szaros/úttörő, köcsög, nagydobis/dobos, pionir (< szln.), óvodások gyülekezete, pisis, porbafingó, szaros, szilva, taknyos, takonypóc, tepertő, tökös, trottyos, zenész

úttörő

afgán agár, betontörő, csákányos, cserkész, iskola nagyjai, járda/kőtörő, közutas, kultúrmadzagos, munkás (“az utat törő munkásról”), nagydobos/piros/törő; nem szemetel, csak eldobja a felesleget (ironizálás a 9. ponttal: Védem a természetet, óvom környezetemet), peches (’szerencsétlen’ < ném. Pech ’kellemetlenség, baj’), peonyír, piányerka (< or. пионер а ’úttörőleány’), pijonyer, pionír (< or. пионер < fr. pionier ’első, úttörő vmilyen területen, téren; utász, hidász’), pionyér, pionyír, pirosak (a nyakkendőről), piroshuszár, piroska, pirosmadzagos/nyakas, segédmunkás (“sok társadalmi munkát végez”), szecska, töri az utat, tyúktörő, utász, utat törő, útbontó/karbantartó/rongáló/vágó, vörös

KISZ-tag

előnyös ember, ifi, ifivezető, ifjúság közelben, kaszás (< a KISZ-es ikerpárja, szójáték), KISZ-es ifi, KISZ-i, Kiszi-tagi (ikerítés); kiszlány, kiszfiú (szójáték); Kisz-testvér (szójáték), komcsi, komesz, komeszos, mázlista, még nagyobb dobos (vö. nagydobos ’úttörő’), mini-vörös, öregdiák, sárgahuszár, vörös

úttörő-foglalkozás

agytörlő, bukó, a dili órája, időlopás, ingyen/kényszermunka; kommunista szombat, péntek stb.; kultúr/okosdi óra, kupaktanácsülés, nyavalygás, pezsgőpor, pionírképzés, pionírok szertartása, robot, szenvedtető szundika, szundika, takarítás, teadélután, törd az utat, törő, tyúktörő, unalmasság, unalomóra, úttörőfogi/fogó, tisztség (“a tisztségviselőkről”), vörösóra

őrsi -, rajgyűlés

bölcsőde, délutáni kupaktanács, gyorslista, kabaré, kupaktanács, nyakkendőgyűlés/ülés, osztálybunyó, óvoda, őrsi, őrsifogó/találka, rajfogi/találka, tombolda, unalomórák tömkelege, veszekedés, vitaparádé

csapatgyűlés: csapifogó/gyűlés, csúcstalálkozó, fárasztó állóóra, népgyűlés, összeröffenés, pijonyírgyűlés, süket duma, tömegünnep, untatás

úttörőtanács-ülés: tisztség

őrsi -, rajnapló: álkomolyság, életem regénye (Gorkij-mű nyomán), emlékkönyv, firkanapló/tár, irka-firka, jó emlékek, jó emlékek füzete, krónika, mindent feljegyző, naplopó/tár, nyikávó (< or. ни ого ’senki’), papi füzet (“úgy szónokolnak benne, mint a papok”), röhögdekönyv

úttörősapka

bili, bukósisak, csónak, fejfő/ladik/radiátor, jumbósapka (“kötött, bojtos ? < ang. jumbo ’óriási méretű’), kapucni, kondér, ködvágó (“elül hegyes”), kucsma, lityak, pionírsapka, pionyérsapesz, pionyírsisak, radiátor, rohambili, sapek, sisak, sityak, süveg, svájcisapka, tökfedő/födő, törzssapka, ú-sipka, útisisak, úttörősipka/sisak/tökfödő, vörössipka, zománcos bili

úttörő-nyakkendő

akasztókötél, bikahökkentő (vörös színe a bikaviadalokat idézi), bikaijesztő/kötél/kötő/vadító, borjúkötő, cipőfűző, csirkebél, díszmadzag, fejkötő, fojtogató, gönc, illemmadzag, kapca, kényszerkantár, kötél, kötőfék, kultúrbugyi/kapca/kendő/kötél/madzag/pelenka/rongy, lepkendő, lógó, lomrongy, nyakörv/tekercs/tekerencs, nyálazó, nyakterészeti mellfekvenc (örökség a régi diáknyelvből), nyakkendő, partedli (< ném. Barterl ’előke’), pertli, pionírkendő, piroska, piroska kendője, piros mosogatórongy, porfogó/rongy, sál, szalvéta, tűzrevaló, véres nyakkendő, völep, vörös kendő

egyenruha: kényszerzubbony

tisztségek

rajtitkár: főbolond/kutyus

őrs-, rajvezető: bandavezér, bika, főnök, rajfej

krónikás: tollas, tollrágó

zászlótartó: rudas

egészségőr: körömfelelős, malázia (< Malaysia állam részére gyűjtöttek), vécéfelelős

nótafa: bőgőmajom, kornyi/kornyikafa, kornyikás, nyekergető, rikoltozó

mókamester: hihike, moki, őrsi hülye, rötyögi

sportfelelős: erő-szakos

futár: rohamkukac

szakács: kondérfelelős, kukta, moslékos, szakácska, szaki

akadályverseny

akcsi, akesz, akive, akver (mozaikszó), békaügetés, budellázó, buktatóverseny, életben maradni, észpróba, gát, gátfutás, gyilkos tréning, hülyülő verseny, kényszertúra, kínzótúra, lebukás, lótás-futás, nehezék az erdő felé, probesz, suli utáni kínzás, szenvedések, tanyálás (< eltanyál ’elesik’), tortúra, /tor/túra, ugriverseny, ugrabugra, ügyességi torna, vergődés

iskolai verseny

agytorna, izgi-olimpia, kétballábasok gyülekezete, Ki mit tud?, komoly verseny (< a “hülyülő verseny” ellentéte!), köriverseny, lótás-futás, maximális égés, megméretés; olimpia, sulin belül; sulibuli (ikerítés is), sülifül, süliverseny, szívás (“a zsűri kiszívja a szorgalmas gyerekeket”), vetélkedő

kulturális seregszemle

buktanács (szójáték), ciki dolog napja, Csináld magad!-színház, felsülés, katonaszemle, Ki mit tud? kisszínház, kötelező púp a hátunkra, ks (mozaikszó), kukkolda, kulti, Művészeti Szemle, pofáraesés, Sorbanálló ténfergő, szőlőszemle, “Unalom órája van?”, varjak szeme

vöröskeresztes vetélkedő

buga megerőltető (< dr. Buga rádióelőadásai nyomán; köznevesülés), egészségügyi fejtágító, gipszelő verseny, halálkereszt, keresztespókok összecsapása, kinyúlás, kórház a suli szélén (< a Kórház a város szélén c. csehszlovák tévésorozat analógiájára), Kössétek be a tanár száját!, mentőveti, ni--nú (< a mentősziréna hangja), nővér-verseny, piroskeresztelő (az előtag szinonimájára, az utótag hasonló hangzására épülő szójáték), segédnyújtó, SOS, vereskereszt, véreskereszt, véres küzdelmek, vérpad/tan/vetélkedő, vörös grófnő (film címe nyomán), vörös verseny, W (rövidítés)

szakkör

agykör, beltenyésztett fajták köre, bennfogás, buzgómócsingok gyülekezete, délutáni kínzás, felesleges időtöltés, hajtépés, hobbikör, istenments, kikapcsolódás, kör, krozsek (< szln. krožek), kruzsi, kruzsok (< or. ружо ), kupaktanács, különóra, mak-kör ~ makk-kör, manufaktúra, mek-kör ~ mekk-kör, nyenyere (“mert szabad, kötetlen”), önkényszenvedés, “öt csillagos” egyesület (’nagyon előkelő’; a szállodák rangsorolási jelzése), pót-okosdi, szagkör, szak, szakcse, szaki, szaki gmk, szakik gmk-ja, szakikör; szaki, nagytudásúaknak; szakká, szakkarika, szaktan, szarkarika (szójáték), szarkör, szenvedés, szili-szaki (ikerítés), túlóra, unatkozás, untatóóra

egyéb (órán kívüli tevékenység)

szakraj tagja: szaki

irodalmi színpad: rohadalmi színpad

a foglalkozásokon tálságosan nyüzsgő: rajkukac, sivatagi rohamkukac

ünnepély

ácsorgás, álldogálás, állóképesség, buli, ceremónia (< lat. caeremonia ~ caerimonia ’szertartás, ünnepély’), dögedelem, dögelem, felhajtás, két óra állás, kötelező vigyázzállás, kultúrgyűlés, megyünk állni, örömnap, plénum, proszláva (< szln. proslava), suli-buli, traccsparti, untató, úttörőnyúzás

oklevél: bélyeg, biléta (< ném. Billett ’jegy, belépőjegy, levélke’ < fr. billet ’névjegy, levélke’), díszokmány/papír, dokument, elismerés a strébereknek, ócska papír, oszebna (< szln. osebna ’személyi ig.’), paca, papiros, szemét, tanbér

kitüntetés, érem: bizsu, csingilingi, csüngő, érdemrend, Nobel-díj, plecsni (< ném. Plättchen ’lemezke, lapocska’), porfogó, poroska (“porosodik, nem tűzik ki”), saláta kis fémdarabbal, vasdarab

szórakozási összejövetel

általában: bulevár, buli, görénybuli (“zsúfoltság s a bűzös levegő miatt”), házi buli 3 (F"te 03 francia film címéről), mulató, tinitanya

teadélután: babazsúr, csajok sírnak, klubcsi, klubdélután, kluttydélután (“kutyadélután; a lefetyeléssel kapcsolatos”), löncs (< ang. lunch ’villásreggeli, délebéd; könnyű étkezés’), őgés-bőgés (ikerítés), tea, tejdélután, zsúr (< fr. jour ’délutáni társas összejövetel, uzsonna, tánc’), zsúrka (< szln. žurka)

diszkó: csöcsrázda, didzsé, didzséj, didzsey, didzsi (< disco szóferdítései), DISCO-klubdélután (< fr. discoth$que ’diszkotéka, lemezgyűjtemény’ < ang. disc ~ disk ’korong, lap, tárcsa’ < gör. d×skoV ’diszkosz’), dizsi, disznó (< “a három disznó” < disco, disco, disco; népetim. szójáték), disznyó, dizsáj, dizsi, hullámgörcs (< ang. break ’tör, törés’; itt: groteszk mozdulatú modern táncfajta), kakakó (“túl hangos zene”), lötyögde, rázd a rongyot, rázoda (< argó ráz ’táncol’), röcsögés, seggringató, táncolda, zacsizás, züllés

bál: bálna (szójáték), ismerkedési est, ringató, zenebál

kirándulás

berándulás ~ bérándulás (szójáték), csavargás, egy kis kiruccanás a szíkre, erdő-mezőirtás, fárasztás, gilisztázás, gyaloglás, gyalogmenet/túra, hülyülés, kikapcsolódás, kiri, kiruccanás, lábkoptatás, lúdtalp-megelőzés, mászkálás, rándulás, rándulni, szökés, tájtáv, terepgyakorlat, túra a “domborzaton”, untató, vándorlás

országjárás

agypihentető, bakancskoptató túra, gyalogbékázni megyünk ( a Gyalogbéka c. tévésorozat címszereplőjének csúfneve), kikapcsolódás, kódorgás, orgia, országszemle, szabadság, túrázás

nyári tábor

barátkeresés, boldog éjszakák, citrompótló, csajkeresés, döglődés a napon, dzsumbuj (? < ang. jumble ’zűrzavar, felfordulás’), félelmetes éjszaka (“őrségen félünk”), campingolás, fogyókúra, gettó, gyűjtő, hülyülés, kényszermunka, kikapcsolódás, kiruccanás/vándorlás, kóceráj (’kis műhely’ < az elav. m. kócos ’kisiparos’ + ném.-ből elvont -eráj képző), kupleráj (’felfordulás’ < ném. Kupplerei ’bordélyház’), láger (< ném. Lager ’fekvőhely, tábor’; itt: ’koncentrációs tábor’), nyaralás, nyári láger/suli/unaloműző, NYT (mozaikszó); öngyilkosok, öngyilkosjelöltek gyülekezete (“olyan rossz, hogy egyenlő egy öngyilkossággal”); örömlányok ideje, pedáljutalom, pihende, sátorlakosztály, sátorozás, sátorrongálás/verés, sátrazás, sitt, szórakozás, tábesz, tabi, tábi, tábori börtön, teljes kikapcsolódás, tetűszedés, unalmas fogyókúra, üdülés, vakációtábor, zökkenés

egyéb (élet a táborban)

fürdés: locs-pocs, pancsolás

pihenő túra közben: pihe

tábori vécé: rohambili

őrségváltás: szobrozás

vándortábor: vándi

zászlófelvonás/levonás: zászlócinca (< cincál)

zuhanyozó: zuhanyda

tábortűz

boszorkányégetés/égető, ég a tábor/az iskola!, erdőégés/tűz, farakás, fásláng, füstfelhő egy marék tűzzel, füstokádás, indiánjelzés, lángcsóva/robbanás, limlom tüzelése, lobogó, máglya, melegedő, melegedőhely, oltóverseny, ördögtűz, pásztortűz, piró (< piro- ’tűzzel kapcsolatos előtag: tűz-, tűzi, hő-’ < gör. pìráw ’ég’ < pìr, pìráV ’tűz’), “piromániás az úttörővezetőnk” (’szenvedély, melyben a tűz látása gyönyörűséget okoz’ < gör. pìr, pìráV ’tűz’ + m«n×a ’örjöngés, őrület, mánia’), pirózás, pokoli színjáték, pörkölde, rajkótűz (< ’cigánygyerek, -fiú’ < cig. raklo ’nem-cigány fiú’), sátorfatűz, tüzeskedés, tűznyelés, TŰZ VAN!!, úttörőláng/pilács

 

B) S Z E M É L Y E K

1. C s a l á d

rokonság: családfa, gyökerek ( amerikai filmsorozat címe)

család

banda, családi kvártett, famíl, família (< lat. familia) ösközösség, szent család

szüleim

alakítóim, alapítóim, elődeim, faggatóim, famíliám, faterék, fateromék, felmenőim, idomár, idomítóim, leszármaztatóim, muteromék, nagyjaim, az öregeim, öregek, őseim, az ősök, rágyityeli (< or. родители ’szülők’), szunyusaim (szülő × anyus, apus; játékos szóvegyülés), szülém

anyám

ajci, anci, anka, ansza, anyáca, anyaka, anyamuter/ős, anyca, anyci/m/, anycili, anyjuk, anyó, anyóca, anyóka, anyuc, anyus, anyuszi, écsanyám (táj.), édesanyjuk, édi, gyombi (< szln. đombi), házisárkány, jóanyám, majka (< szb., hv. majka ’anya’), mama, mamáka, mamci, mami, mamikám, maminkó, mamóc, mamóci, mámua, mamsic, mamus, mamuszi, manus, motyi, muci, mucus, mumci, mumus, muter, muterom ~ mutterom, muther, muti/m/, mutte, mutter (< ném. Mutter), mutti, nyanya, nyanyám, nyanyi, nyanyóm, nyanyus, nyuc, nyuci ( anyuci), nyulci, nyuszi, nyuszifül, nyuszka, öregcsaj/lány, ősöm, satrafa (’csúnya, házsártos öregasszony’), szülőanyám, sztárá (< szln. stara ’öreg’)

apám

apafej/ős, apca, apci, apcu, apó, apóca, apóka, apsi, aptya, aptyuk, ápu (táj.), apus, apuska, atya, atyám, csapatfő, dedi (szln. < ang. daddy ’apuka’), fateo, fater (< ném. Vater ’apa, atya’), faterom, father (< ang. father ’atya, apa’), fati, fátim (< ném. Vati ’apu’), fatter, fattrom, fatyesz, fej, főnök, gyombe (< szln. đombe), hős szigor, idomító, idősöm, nagy fehér, noszter (< tréf. < lat. pater noster ... ’mi atyánk’), öreg ~ az öreg, az öregem, öregfiú, öreg harcos/srác, ősöm, papa, papi/m/, papikám, papsic, papu, pápua (szójáték), papus, papuska, patyám, szeri, sztári (< szln. stari ’öreg’), tata, tati, tatus, titi, tyatya

testvérem

braitom, csinnita, ellenség, paszuly (táj. ’bab’; itt: “kicsi, éretlen”), pepe, só (< te), somte (< tesóm, szótagcsere), tasenykó (“oroszosan”), tenyó, teróm, tes, tesi/m/, teska, teskó, tesó/m/, tesókám, testim, testó, tősém, utánfutó, vérem

leánytestvérem: csajszitesóm, csajtesim, csajtesó/m/, házisárkány, lánytesóm, rinyik (< táj. rinyál “sokat beszél”), szesztra (< or. сестра), sziszkám (< or. torzítva), szisztrám

nővérem: nene, neném, neni, nővérke ~ nővérkém, növi, növikém, öreglány

húgom: gi-gica (< húgica), hu (< gom), húda, húgám, húgi/m/, húgica, húgicám, húgilika, húgó, kis dög, pöttöm

fiútestvérem: anyaszomorító, baktesó, brágóm ( or. брат ’fivér’; szójáték hangcserével), csávó, fiútesó/m/, fütyis, hapsitesóm, kantestvér, srác/ok/, sráctesim/tesóm, üstökös, tesám

bátyám: batyi, batyikám, bátyó, batyus, bátyus, bátyuskám, bátyusz, bratyám, bratyesz/om/, brátyesz, bratyi, bratyikám, bratyó/m/, brátyó, brattyó

öcsém: kisöreg/tesó, öcsi/ke/, öcsikém, öcskös, ötyém, picur

féltestvérem: felecske, féltesi/tesóm/vér, fölösleg, keverék, vegyestesó, zabigyerek

mostohatestvérem: ellenség, fattyú (táj.), korcs, mohi, mosi, mostohatesó, mostitesóm, zabi, zabigyerek

nagyszülők: ősök

nagyanyám

álmor (< ném. táj. Altmutter ’öreganya’), anyi, anyóca, anyóka, bábuska (< or. бабуш а ’nagyanya’), banya, cukika, édesmama, gran (< ang. grandmother ’nagyanya’ ~ granny ’nagymama’), grószmuter (< ném. Großmutter), grószmutter, grózmuter, hárpia, házisárkány, ides, mama, mamám, mamcsi, mami, mamika, mamiki, mamio (olaszos), mamis, mamó, mamóka, mamsli, mamu, mamucám, mamuci, mamucsi, mamulínó (olaszos), mamus, mamuska, manó, mannus, manus, mimike, muti, nagyanyó, nagyi/m/, nagymama/mami/muter/muti/ mutterem/muttim, nagyóm, nagyöreg, nyagyi, nyanya, nyanyanyikám, nyanyuska, oma, ómama/mami, omi, öreganyám, öreglány/mutter, ősanyám, ősi anyám/muterkám, ősmuter, szatyor, szupernagyi, szülém, tyúkanyó, vénjány (táj.), vén szatyor

dédnagyanyám: dedi, dédi, nagydé (< di)

nagyapám

agg apó, apóca, apóka, dáduska (< or. дєдуш а ’nagyapa’), dedám (< szb., hv. ded, deda ’nagyapa’), grószfáter (< ném. Großvater), grószfáterom, grózfater, kisöreg, nagyapó/fater/fatter/fati/fáti, nagyi, nagyapa/papi, ópa, ópapa, otati (< ném. táj. Otata ’nagypapa’), öreg, öregapám, öregem, öregfater/fiú/harcos/szaki, ősapám/faterom/öreg, papa, papám, papesz, papi, papio (olaszos), papó, pápocska, papóm, paprika (szójáték), papsli, papulínó (olaszos), papus, papuska, pepe, tádd (< ném. táj. Tada, Tata ’nagypapa’), tata, tantesz, táti, tatus, vén buksza

nagynénim

ángyi (nép. székely), lotyogó méregzsákom, messzimama, nagyanyó, nagyi, nagynénnye, nagynyanyám, nagyős, nana, nena, nenám, nene, neném, neni, nenike ~ nenikém, néne, nénike, nénikém, nénjém, nénjike, nénye, nénnye, nénnyém, nényüske, nuncus, öreglány, pénzesszák, szatyor, tanti (< ném. Tante), tánti/m/, tantika, tánti néni, tántus, teta (< szb., hv. teta), tetám (< szln. teta)

nagybácsim

anki (< onki ~ onkli < ném. Onkel), bá, bácsika, bácsikám, bámi, bápi, batya (< horv. bata ’bátyó, öcsi’), bátya, batyi, bátyó, báttya, bátyus, brátyó, csicsó (< horv. čiča ’apó, bácsi, nagybácsi’), gyágya (< or. дядя ’nagybácsi’), gyágyá, messzipapa, nagybá, nagybám, nagybáty/bátya/bratyóm, nagyi bá, nagy ős, onké, onkel, öreg krapi, öregúr, a pénzeszsák követője, puttony, sógor, szticem (< horv. stric ’nagybácsi’), tántibá, tata

unokatestvérem: bratyókám, kekec, másodtesóm, melléktesó, rokony (táj.), rokony kölyök, távoli tesó, távoltesó, testrokon, uncsi, uncsitacskó, uncsitesó/m/, unesz, uni, unka, unokák, unokatesóm, unomtesó, unott, untes, úntesi, untesóm

keresztszülők: gyerekkereszt, kercsi, kereszt, kereszték, keri/k/, komák, köri, köröszt, köti

keresztanyám: kemi, keresztmama/mutter/mutti, kerimama, kesza (< keresztanya, mozaikszó), kódli (< ném. Godel), köke (< körösztszülő + ke képző), körianyu, pótanya, tan-banya

keresztapám: keresztpapa, köriapu, pótapa

névadó szülők: nevada, névikék

gyerek /általában/

béka, bunkó, bütyök, csaj, csákó, csávó, csicska, csóró (< cig. čoro ’szegény, árva’ > argó csóró), deca (< szln. szleng. ’gyerekek’ tb. < dete ’gyerek’), diák, dzsigoló (< ang.-fr. gigolo ’parkett-táncos, selyemfiú, zsigoló’), emberke, fickó, figaró, gyerkőc, gyurkó, haver, hörcsög, hülye, kis fosi/kölök/skac/srác, köc (< gyerkőc), köcsög, kölök, kölyök, kukac, lurkó, nebuló, öcsi, öcsi-pöcsi (ikerítés), öcskös, picur, poronty, pöcsi, pulya, rajkó, skac, srác, surda (< Šurda, jugoszláv filmsorozat főszereplője; köznevesülés), taknyos, takony, tökös, töpörtyű, zárdanövendék (“mindenki irányítja”)

kisbaba

anyaszopó, babi, babuci, babuka, babus, babuska, baby (< ang.), beba (< horv.), bébi, bőgő, bőgőmasina, bőgős, bömbölő, bömbölőláda, bubuci, cumis, csecsszopó, csemcsős, dedó, dedó I, dedós, didós, égi bogyó, emberpalánta, golyó, gumigatyás, hátulgombolós, kiscsávó, kisdugó/kölök/majom/pisi/pisis, köcsög, liberós, mentő (“sírása szirénázásra emlékeztet néha”), minibébi, nokedli, palánta, picurka, pisip, pisis, pólyis, rózsaszíntalpú, szaros, szopika, szopós

ikrek

bambínók (< ol. bambino ’gyerek’), bőgős2 (= a négyzeten), duó bőgő, dupla szopós, dvojcskok (< szln. dvojček, dvorjčica ’fiú-, leányikertestvér’ < dvojči ’ikerpár’), egy pár kesztyű/zokni, fürjtojás, gyerek2, ikrák (szójáték), két éltűek, két tojás (záp), kikirikik, kiköpöttek, melltartók, ökörtestvér, ökrök (szójáték), pulykatojások, sziámiak, tojások, tök ugyanaz, tükörképek/mások, tükörtesók

hasonlít (pl. anyjára, apjára)

anyja vére, csuppa (ti. anyja v. apja, táj.), fejfaj, fél tojás, formít, hasonmás, hasonmász, hülyetojás; kész apja, mint anyja; két tojás ~ tojások; kiköpött, kiköpött apja ~ anyja, kiköpött ős, kiköpte, kis-tojás, kitojta (szinte), kiüt rajta az ősvonás, küköpött (táj.), rá fajzik, ráüt/ött/, szakasztott/tipikus/tiszta apja ~ anyja ~ muterja; tojás, tojásos, tök anyja, tök olyan, ütődött

a kisbaba szopik

beszív, cicizik, cim-cim, cuclizik, cumál, cumikázik, cumizik, cumózik, cuppog, csemcseg, csöcsöl, csöcsörészik, csöcsözik, didázik, didizik, dudál, dudlizik, dudukál, emlőzik, laferázik, nyal, nyaliz, nyálzik, piál, pipázik, szipózik, szív, szívikál, szívózik, szopcsizik, szopikál, szopizik, szopja a macskabenzint, szopós, szopósborjú, szürcsöl, vedel

szopóka(cumi)

buble gume (< ang. bubble gum ’buborékká fújható rágógumi’), bumedli (< bummedli ’rossz pont’ < ném. Bummel ’séta, kóborlás, bumlizás’), cici, cucedli, cuci, cucli, cucló, cumi-ceci, cumka, cumó, cumu, cup-cup, csöcspótló, csúzli, duda, dudi, dudli, dudó, dudu, dűdli, dugó, gumájsz nudli, gumicumó, mimi, műduda, nyalóka, nyálzó, nyugigumi, obi, pipa, pipács, rágcsáló, rágócska, rágógimi, szájtágító, szipu, szívóka, szopcsi, szopika, szopnivaló, szopócső

pelenka

Bébipel (márkanév), bébipell, becsináló, bűzvédelmi eszköz, Charley spray II (“a szaga hasonlít”), dugó, húgyfogó, kakafogó, liberó ~ Libero (márkanév), “libi” (< libero), pelcsi, peli, pellus, peluci, pelus, pisiszoknya, plecsó, pótbimbi, retyórongy, seggzsebkendő, szarfelfogó/fogó/lepedő/tár/zsák, szigetelő

becsinál (a kisbaba)

anyagcsere, beenged/fosik/gazol/hugyál/hugyoz/hurkázik/igazol/izél/kakál/ bekakil/klottyant/kolbászozik/kozmál/ kulál/liberóz/nyom/pisál/pisil/piszkít, bereccsent/rezel/rosál/rottyant/salakol, beszar/ik/, betesz, betesz a gatyába, betojik/trágyáz/trotty/rottyant, büdi van, csomagol, elkapta a barnaláz, ereszt, fészket rak, folyik, illatosít, kész a csomag, könnyít magán, könnyül, leereszti, megindult a csap, melegít, a “nagy” dolog, nikotinos lett a nadrágja, oda ps-ps, odatesz, összecsinálja/szarja magát, rötyög, szaros, tele a gatyó, telerakja, tele van a liberó/ja/, trotyi, trottyol, ürít, vihar a bimbibe, vihar a gatyában

bili/bimbi

babaslózi/trón, bádogbili, bamba, bányászsapka, becsinálda, belül füles, bidli (táj.), bigyó, bilcsi, bili, bilkó, bimbi, bimbó, binci, bukósisak, bumbi, éjjelitálca, gugi (? < guggol), hív bilizni, húgytartó, kalap, kényszerülőke, kis retyó/vécé, klotyó, kuki, mázastrón, leó, pistál/tár, rendőr/rohamkalap, rohamsisak, seggfedő/sapka, serbli (< ném. Scherbe ’éjjeliedény’), szaró, szaróhely, szartál/tár, szorulás elhárító

babakocsi

babtaliga/taxi/toló, bébiautó, bébifolszvágen (< Volkswagen német autómárka), bébimerci (< Mercedes német kocsimárka), bébisportkocsi, bébitaxi, bébitrabant (< Trabant német autómárka), bébitütü, BMW, csicskakocsi/ringató, csíratár, dedókocsi/trabant, dodzsem (’vidámparkban használatos villanyhajtású játékautó lökhárítóval’ < ang. dodge ’em tkp. ’kerüld ki őket hirtelen!’), embermeghajtású Mercédes, ferrári (< Ferrari olasz autómárka), FORMA-1 (versenyautó), gyereklift, ingyenkocsi, kamion, kispolszki (< Polski lengyel autómárka), krosszautó (< lat., ang. motocross ’terepversenyautó’), liberószállító, MB1, Mercedes ~ mercédesz, minibusz, négy keréken guruló sírógép, négy kereken járó sportkocsi, négykerekű egérkamion, négykerekű gyaloghintó, opel (< Opel német autómárka), rallykocsi (< ang. rallye ’motoros v. autós akadályverseny’), rodeó, rojsz-rojsz (< Royce--Royce angol autómárka), sevrolet-taxi (< Chevrolet francia autómárka), sportverolex (< Velorex ’háromkerekű fedett motorkerékpár rokkantak részére’), taliga, tank, tili-toli (ikerítés), tolókocsi, trabant, tragacs, trágyarázó, tulóka, utánfutó (< a Világ legrosszabb gyermeke c. film nyomán)

2. C s a l á d i   á l l a p o t

a felesége valakinek

ádámcsutkája, asszonya, felesegge (szójáték), főnöke, a ház feje, házisárkány/a/, hozzá van kötve, mellékvágány, mókuskája, mosócsaja, mucusa, nőstény, nyanyája, nyősténye (táj.), nyűge, oldalbordája, oldalkocsija, rablánc a lábon, rabszolga/ja/, rabszolgáné, tyúkja

a férje valakinek

agy, alattvalója, bakja, csotrogány, ember, faggatója, fej, hím, kapcája, komája, központ, lerobbant, ördöge, papucs, papusa, parancsolója, ura és parancsolója, uralkodó, zura (< az ura, táj.)

elvált

börtönből szabadított, eldobta, elszakadt a kötél, felszabadult, kettészakadt/vált, fél ember, magánzó, mentesül a kínoktól, okos, osztódott, önálló, ördög; rájött, hogy nem volt komplett; remete, szabad, szabadúszó, szakított, szalmaözvegy, szétkapcsolt/szakadt

elvált nő: exmami, exneje vkinek, özvegy (szócsere)

özvegy

aggancs (< agg), aggleány (szócsere), aggszűz, bömbike, egész életében komplett volt, fekete, feketeasszony, félholt, férjtelen, isteni bömbike, nuku férj, öreglány, őzike, siralomnő, siránkozó vénasszony, sírós

vénlány

agglány/leány/szűz, álszűz, apáca, aszalt szilva, banya, blütty (táj. “alaktalan, tartás nélküli”), boszorkány, bregyó (< táj. ’varangyos béka’), csorosz, csoroszlya, Dorottya (< Csokonai vígeposzából); egész életében komplett volt; erkölcsös szűz, fonnyadtka, hopponmaradt, kurvicsek, lejárt lemez, mamika, mamóka, megmaradt magnak, némber, nyanya, nyanyi, nyanyus, öreg buksza/csaj/csont/lány/mamu/nyanyus, öreg tyúk, öröklány, retyós, skatulya, szatyor, szipirtyó, trampli, trotyli, trutymó (< táj. truty + mó < truttyog ’totyog’), vén asszony/csaj/ hajadon/kisasszony/lotyó/nyanya/ruca, vén szatyor/szipirtyó/tyúk, veterán csaj

agglegény

agg, aggastyán, aggfej/srác, bratyi, impotens (’tehetetlen’ < lat. impotens ’tehetetlen, féktelen’), kolostor, okos ember, öregfiú, öreg hapi/kan/krapek/legény/papus, papi, pampilínó (olaszos hangzású), papus, papuska, partiképes (gúny), pasi, szatír (’kéjsóvár idősebb férfi’ < gör. S©turoV ’Bacchus görög isten vidám kísérői: félig ember, félig kecskebak formájú lények’), tata, tejnélküli, trotli, unalmas (“magányos”), vén apó/csótány/fater/fiú/ hapsi, vénlány (szócsere), vénlegény, vén szivar/trotli, víganélő

3. B a r á t,   b a r á t n ő,   i s m e r ő s

barátom (fiúé)

alattvaló, apafej, barcsim (< barcs < barát), barétom, barim (< bari < barát), bigyó, bratyóm, cimborám, csávó, csövi, gunyó, haver/om/, havercsávó, haverkám, haversrác, kisapám, kolegám (< szln. kolega < lat. collega ’kartárs, társ, kolléga’), komám, köcsög, manusz, mitugrász, öcsém, öcsi, öreg haver, öregszáj, packa, pali, skac, srác, szesztestvérem, töki

barátnőm (lányé)

barátcsajom, barátosném ( barátságos), barim, barcsim, csaj, csajó, csajóka, csajhaverom, császom, finesi (< fineszes ’ravasz, furfangos’ < ném. Finesse ’fortély, ravaszság’), gádzsim, haver, havercsaj, havercsajszi, haverinám (szlávos forma), haverkám, havernő/m/, kolegicám (< szln. kolegica), löncspartner, másodsori tesóm, pipi, puszipajtás

megszakadt a barátságunk

almás (< argó ’rosszul sikerült’), a barátság szálának kaput (< ném. kaputt ’oda van, tönkrement’), barátságunk kampec, dobtam, dobtuk egymást, ejtettem, elhagytuk egymást, elpattant egy húr, elszakadt a madzag, elváltunk, itt a vége, kampec a barátságunk, kész, kiadtam a batyut, kiakadtunk egymásra, konyec, lapátra tettem, lelécelt, leszálltunk egymásról, megszívatott, megszívattam a fejét, mosolyszünet, összebalhéztunk/kaptunk, összerúguk a port (helyesen: a patkót), slussz, szétbomlott a csomó, szétmentünk/szakadtunk/váltunk, szvádiztunk (< szln. táj. svaditi ’összeveszni’), untuk a dumcsit egymással, vége a barinak, vége a hotyola--patyónak, véget ért a haverság; véget ért a rabság, éljen a függetlenség!, vége mindennek, vízbe dugtam, víz alá merítettem, volt – nincs, zárlat

ismerősöm: bratyim, haverom, nyűg a nyakamon

szomszédom

bratyi, csapás, dumagépem, Dühöngő Endre, égből jövő villámcsapás, falikopogóm, haverom, kontyosrádió, Máris (< a Mézga család c. tévésorozatból), Mézga, pletykafészek/telep, szászedám (< or. сосед, horv. sused ’szomszéd’), szaszédka (< or. сосед а ’szomszédasszony’), Székács úr (< a Nyolc évszak c. filmsorozatból), szócsőm, szomi/m/, szuszeda (< szlk. suseda, susedka ’szomszédasszony’), szuszedom (< horv., szlk. sused ’szomszéd’)

4. M á s   s z e m é l y e k

leány általában

anyag, áru, baby (< ang. ’csecsemő, kisbaba; nő’), bébi, benzintyúk (’motor hátsó ülésén vitt nő’), bige (< argó ’lány, nő’ < népi játékszer: henger alakú rövid fadarab, mindkét végén kihegyezve), bóbi (< bóbitás), bogyós, bogyósmellű, boszorkány (nép.), egy bögre, bőr (< argó ’nő’), brige, buksza, bula (< argó ’nő’ < cig. bul ’fenék, far’), cajó, cica, cicababa, cicis, csaj (< argó < cig. čhaj), csajci, csajcsi, csajka, csajkás, csajó, csajóca, csajszek, csajszi, csajszibarack (< kajszibarack, szójáték hasonló hangzásra), csajszli, csehó (? < argó ’kocsma’ < ném. Zeche ’kocsmaszámla, tivornya’), csibe, csirke, csitri, csöcsibaba, csöcsike, csöcsös, didis, dombormű, fehérnép, fickina (? < fickó), fruska (’virgonc serdülő leány’ < Fruska < Fruzsina < gör. —ujros nh ’öröm, boldogság’; a görög Khariszok, a szépség, szerelem istennőinek egyike), gácsi, gádzsi (< argó ’nő’ < cig. g#dži, gaži ’feleség, nem-cigány’), gibe, görény, görl (< ang. girl), gyevocska (< or. девоч а ’leányka’), hölgy, hölgyike, húgi, husi, husika, jérce, kacsa, kanca, kisanyám, kiscsaj/csibe/csillag/nő/tyúk, kuki-neki-nuku, lady (< ang. ’hölgy, feleség’), leányzó, lébi, lédi, liba, liliom, lyány (nép.), macska (< szln. mačka; “hízeleg, mint a macska”), madam (< fr. madame, ang. madam ’asszonyom’, megszólítás), menő, milédi (< ang. mylady ’asszonyom’, az előkelő angol nők megszólítása), nő, nőci, nőcici, nőcike, nőcske, nőstény, nőszemély, nyanyus, öreglány, palánta, perszóna (< lat. persona ’álarc, szerep, rang, személy’), picim, pipi (< argó ’lány, nő’), pipihusi, pipike, pipityúk, pulyka (< argó), ricsaj (szójáték), ringyő ( ringyó, szóferdítés), ruci, spiné (< argó ’nő’ < spi ’kocsma-, bordélytulajdonos’ + - képző < ném. argó Spie < Spieß ’kocsmáros’ < jidd. oschpiß ’gazda, vendéglős’ < lat. hospes ’vendég’), spini, spinkó (argó), szajha, szexibomba, szivi, szoknyás, szuka, szűz, Teddy (? < ang. Teddy bear ’játékmackó’), tini, tojó (< argó ’nő’), tréber (? < trébelés ’dombormű készítése kalapálással’ < ném. Treibarbeit ’trébelés’), tubica, tyúk (< argó ’nő’), tyúkocska, utcalány/nő

óvodáskorú lány

bogyó, csibe; csibe, csak kiscsibe; csibi, csirke, csitri, csemcsős, dedenka, dedó 1, dedós, dedós csaj/csajszi/kiscsaj, hugyos, kiscsaj/lyány/pipi, liberós, ovis, ovis csaj/csajszi, öcskös, peses (< pisis), picur, pisis, pisis csaj/girl, pisós, pöszi, pulya, seggdugasz, tacskó, taknyos, tökalsó, zöldfülű

iskoláskorú lány

babuci, bakfis (< ném. Backfisch ’süldőlány, csitri’; tkp. rántott hal), bulocska (< bula), csaj, csajszi, csitri, csöppség, dedós, deszka, fejlett takony, fruska, gépsonka, isis, isis csaj/csajszi, kamasz, kiscsaj/csibe, középcsaj, leányzó, nagycsaj, nebuló, pipi, pisis, pulyka, skolnyik, sulis csajka/csajszi, sutyós, szőrözött, tehetős csaj, tinédzser, tini, tyúkocska

nagylány

asszonynakvaló, bakfis, bébi, bestia, bombázó, boszorkány, bögyös, csaj, csajó, csajóca csajszi, csajszli, csibe, csirke, csöcsös, eladó lány, érettke, fejlett pipi, féllábbal már asszony, galamb, gerle, gyévuska (< or. девуш а ’leány’), hipi, hólyag, hölgyemény, kamasz, kishölgy, klassz csaj, liba, lócsaj, mini kurva, nagybige, nagybőgő/cula/ csaj/pipi/szamár, nő, nőci, nőcike, nőcske, öreglány, öreg pipi, pipi, ribanc, ringyó, szamár, sexilány, szivi, szuka, tinédzser, tini, tinilány, tőgyes, tyúk, vagány, vén cula/lány

ismeretlen lány megszólítása

Cicababa!-cicika, cicika ... sicc!-csaj, – Csáó, bébi! – csibikém –Csöcsike! – Ej! – fügefej – Gizi! (“jól hangzik = jó nő”) – Halihó, kisanyám! – Hány óra? – Hé! – Hé, csibi! – Hé! Figyelj! Te! – He, girl! – Hé/helló/szia/szsz, szöszi! – Hé, kisanyám/kiscsaj/kislány! – Helló! – Helló, bébi/bégány/csajszi/hölgyem/kisanyám/lányok/rég láttalak/szivi! – Helló, szivi, van egy 20-om! (“Fagylaltozni hívja”) – Helló, te szép lány! – Hé, picim/pipi! – Hés csaj! – Hé, szöszke! – Hé! Te! – Hé, te csaj! – Hé, te ott, én meg itt! – Hé, valaki! – keslány – kisanyám – kiscsibe – Mi van, kisanyám? – Na, figyelj! – picim – pipi – Szia, bébi! – Sz, sz, légy szivi! – Te lány!

általában

anyó, áru, asszony, asszonytárs, babi, banya, baronesz (< fr. baronesse ’báró felesége v. lánya’), bébi, bige, bombázó, boszi (< boszorkány), Bukott Madonna a nagy didikkel! (utalás az olasz filmszínésznőre), bula, caci, cica, cicababa, cicis, cicus, csaj, csajci, csajka, csajó, csajóca, csajóci, csajszi, csajszli, csibe, csibi, csirke, csöcsibaba, csöncsös, csúzli, dáma, domborzat, duda, éva (köznevesülés), gádzsi, gibe, görény, hárpia, hátsó, hölgy, hölgyike, hölgyemény, hülye, inca, jérce, kisanyám, kis bögyös, kotlós, kurva, lédi, liba, maca (argó), máca, macska, madam, mama, mamó, mamus, manci, nagy csaj, néni, nőce, nőci, nőcici, nőcike, nőcske, nőste, nőszemély, nyanya, nyanyus, nyőstény (táj.) öreglány, öreg tyúk, pipi, pulyka, ricsaj, ringyó, sapka, satrafa, segg, spiné, spini, spinkó, szatyor, szivi, szonya (< or. Соня ’Szónya; Szofja beceneve’, köznevesülés), szuzi (< ném. Susi, ang. Susie ’Zsuzsi’, köznevesülés), tápos, tojásos, tojó (argó), trotyli, tyúk, tyukica, vénlány, vén szatyor

nagydarab nő

bázis, behemót (’idomtalanul nagy termetű ember, állat’ < héb. jidd. behémóh, behéme ’állat, szarvasmarha; tagbaszakadt férfi, buta ember’), bomba nő, böhöm (táj. behemót), csülök, dagadék, dagadt, dagi, daru, debela (< horv., szln. debela ’kövér, vastag’), debella, debella bella (< ol. bello, bella ’szép’), debi, debla (< debella), derék, disznó, donna-tonna (< ol. donna ’nő, asszony, úrnő’), dödölle (táj. ’túrós gombóc; derelye’), dömper, dönci, döncike, dúc, duci (’dundi, kövér’), duci-baba, Duci-Juci, duci-lufi (ikerítés), duzzanat, elefánt, elefántbébi, elefántocska, fél ház, gombóc, göbe, gorilla, guruló zsírbüfé, háj-báj, háj-báj-máj, hájbár/büfé, háj-máj, hájmaláj/pacni, házsátos, helénke-tehénke (ikerítés), Helénke - egy kicsit tehénke; hordó, hurka, húshegy, husi, husifej, husika, Husi-musi (ikerítés), húskombinát/torony, kalóriabomba, kolosszus, kövérke, lakli, lufi, matróna (< lat. matrona ’férjes nő, tisztes nő’), medve, melák, molett (< fr. molette ’telt idomú, kövérkés’), mozgó hájbüfé/zsírszalonna; olyan, mint a tehén, kerítve; orángután, óriásbébi, paca (“szétfolyik, mint egy zsírpacni”), pacal, Panna-tonna, Piedonné (< Piedone nagyerejű rendőrfelügyelő olasz filmben), pufi, sonka, súlyfelesleg, súlyzó nő, tahó, tank, tank Aranka (ikerítés, szójáték), Tank-Aranka, tankcsapda-seggű, tehén, tehén Helén, tehénke, tehénke-Helénke, teltkarcsú, testes, teve a köbön, tonnabébi, tonna bella, Tonna de Bella, tonna-donna, Tonna Donna, tonna Madonna, Tonna Madonna, tonnamici, tömör gyönyör, trampli (< Trampel ’otromba, esetlen), Ursula (asszistensnő a Dr. Bubó c. rajzfilmben; < lat. ursula ’kismedve’), vasgyúró, víziló, zabálógép, Zsanuária (< Januaria, a Rabszolgasors c. brazil filmsorozat szereplője), zsiráf, zsírpárna

kövér nő

Állami Gazdaság, badella (olaszosan), benga, bernáthegyi, bucibaba, coca, csaj, csülök, dagadék, dagadt, dagadt csaj/nő, daganat, dagi, dagi csaj/tyúk, dassza, debella, debla, digi-dagi-dagadék (ikerítés), disznó, donna tonna, Donna Tonna, donna-tonna-madonna, dömper bébi, dönci, duci, Duci Juci (ikerítés), ducika, duci-muci, dugesz, dugi, dugó, duncus (< dundi), dundi, dundorja, dunindesz (dundi × dagadt), dunyha, dunnyuska (< a zsírpárnát idéző dunyha × az or. Дунюш а < Дуня humoros vegyítése), dús-hús, elefánt, farmotor, felfújták a lufit, fölfújt, golyó, gombóc, Gombóc Artúrné (< Gombóc Artúr kövér kék madár a Pom-Pom meséi c. rajzfilmsorozatban), görbe, gömböc, gurgula (táj. “olyan kövér, hogy gurul”), gurulós, guruló zsírbüfé, gurulda, hájas, hájas göbe, háj-báj, háj-báj-bébi, hájbár/lavina/-maláj/-Manci/pacli/pacni/pogácsa/pucli, hájtömeg, Helénka, hólyag, hordó, hordócska, húsárúház, húscsarnok, húshegy/hegyi, husi-Nusi, husi-musi, húskombinát/torony, jó húsú, kétlábon járó hájbüfé/ tejcsarnok/zsírbüfé, kishusi, koca; könnyebb átugorni, mint megkerülni; lábon járó húskonzerv, lótöpörtyű, lufi, malac, malacka, malacpofa, mázsás, medve, mozgó hájbüfé/parizer, muraközi víziló, oszlop, pacal, pókhasú, puffancs, pufi, sexbomba, sinen futó harcikoca, sonka, tank, tehén, tejcsarnok, teltkarcsú, tisztazsír, tonnabébi, tonna donna, torpedó, töltött galamb/pipi, tömör gyönyör, tömött, Tömött Gyönyör, Trampuli de Bella (olaszos), ursula, úszógumis, vastag, vitamingolyó, víziló, zsírbüfé/pacni, zsírtábla

sovány nő

asztal, bordásfal, boszitante (boszorkány × tanti), bot, botlábú/testű, cérna, cérnabél/fűzér/metélt/szál, cingár, csonthalmaz/huszár, csonti, csontika, csontkalóz/kollekció, csontogány, csontrakéta/váz, csontváz bébi/gizi, csontvázka, csontzongora, csotrogány, deszka, donga, egyszálbélű; elöl deszka, hátul léc; elöl deszka, hátul léc, középen meg gerenda; elöl deszka, hátul pad; elöl-hátul deszka, középütt meg farostlemez; fogpiszkáló, fűszál, gebe, gebe csaj, gercsula, gereblye, geribe, gerizna, giliszta, girbic, girhes, girhes liba/nyanya, girizd (táj. gerezd), girnya, girnyó, görény, görhes, greszlós néni (táj. ’csontos, szikár’), Güze Gizi, gyufa, gyufaszál; hasát mossa, háta habzik; húscsont, karó, karóka, kerítés, kesznyedt; kétszer ugrik vízbe, hogy egyszer csobbanjon; kukac, lapos, létra, messziről szépség, nádszál, nádszál kisasszony, nőnemű csontváz, nyeszlett, nyurga csontváz, nyüzige, pala, pálcika, piszkafa/vas, pózna, Rézi, roszinánte (“sovány, mint Don Quijote lova, Rosinante”), Samu (ti. csontváz), Sámuelné, savanyú uborka, seprőnyél, sovi (< sovány), spiritiszták réme, szálka, szalmaszál, szipkafa, trlica (< szln. ’kendertiloló’), tű, varrógéptű, varrótű

nagy mellű nő

automata, begyes, bomba, bomba nő, bombázó, bögyház, bögyi, bögyös, bögyöske, bögyös nő, bukkanó, Bukott Madonna nagy didikkel!, bula-fon, bulás, ceckata (< szln. táj. cecek ’mellbimbó’), cicifix, cickó, cickós, csecses, csöcsibaba, csöcsike, csöcsilabda, csöcsmanci, csöcsmarket, csöcsös, csöcsös csajó/kancsó/korsó/lédi/ Marcsa/néni/nő, csöcsrázó, csupa domb, De nagy a dudája!, De nagy a narancsa!, didis, ditkós, dobozos tej, domború, duda, dudás, Dudás Ica, dudi, dudorka, dudos, fejőstehén, gumicsöcsű, hegyes csecs, kebelsztár (< ném. Busenstar, S. Foxról), kétlábon járó tejcsarnok, kisbögyös, kókuszcici (a Kék lagúna c. film nyomán), kukorica, lábon járó tejeskanna, lakodalmas csöcsöskorsó, lakodalmi csöcsöshordó/csöcsöskorsó, lehetne laposabb is, lómellű, lökhárítós, magyar Samantha Fox, malako-tár (< or. моло о ’tej’), melles, mellpáncélos, mozgó tejcsarnok, nagybögy/bögyű/csecsű/csöcsös/csöcsű, nagy csöcsű csaj/göbe, nagy dudájú, nagyméretű kókuszcici, nagy tejbárú, nagy tőgyű, nagy tőgyű nő, nagyvérű, az orosz fejőgép kiakadna!, riska, “Samantha”, Samantha Fox (< feltűnően nagy keblű népszerű énekesnő), Samantha Fox utódja, Samantha 2, sétáló 100-as melltartó, szamantás, sexbomba, sexfox (< S. Fox, tkp. szexes nő), sztereó fülhallgató, tehén, tejbár, tejbüfé/csárda/csárdás/csarnok/ csarnokos, tejelde, tejesköcsög, tejüzem, tőgy, tőgyes, tőgyike, tőgyös, világvevő

lapos mellű nő

Alföld, bádogmellű, botsáska, bőrkeményedés, cicinix, csapolt, csapott, csirkemellű, csontos, defektes, deszka, deszkagyártmány, deszkamellű/léc, deszka Rozi; elöl deszka, hátul farostlemez; elöl deszka, hátul léc, elöl deszka, hátul léc, középen meg fűrészpor; elöl mossa, hátul habzik; farostlemez, fonnyadt, gerenda, gibircs, gumicici, gyalult, hervadt, hormonzavaros, kettévágott deszka, kis csecsű/csöcsös, lankadt, lapos, lapos csöcs, laposka; lapos, mint a deszkapalánk; laps, lapsi, lé, léc, léces nőci, lelapították az almáit; nincs, ami nincs; nincs duda, nyamvadt mellű, nyomi; olyan elölről, mint a lángos hátulról; palacsinta, palánk, pattanásos, pici-cici, pióca nő, pónicicis deszka, púp, rohadt alma, sík, síkság, sima, simított; Szokol-rádió: azon sem lehet semmit fogni; tepsi, ticili (táj. < ném. Zitze ’női mell, cici’), tompa csecs, úthengerelt, üreges, verébmellű

fiatal nő

atombomba, bébi, bige, bomba, bomba nő, borjú, csaj, csajszi, csajszi csaj, csibe, csicska pipi, csini, csinibaba, csikó, csíra, csirke, csitri, csunyi (< csúnya), fiatal pipi, gida, hibrid (“serdülő és felnőtt keveréke”), kis kezdő pipi, kistyúk, liba, link csaj, maca, makrancos nő, Még friss a hús!, Még jó a pipi!, nőci, nőcske, nőkezdemény, nyuszi, pipi, pipóca, spiné, spinkó, szexbomba, szexilány, szűzecske, tambula, tyúk, vérengző

öreg nő

agg banya, antik darab, anyóka, banyesz, boszi, boszonya, csatva lány, csoroszlya, csoti, csotrogány, kotlós, lejárt lemez, mama, mami, mamika, mamó, mamóka, mamus, mamusz (’posztóból való papucs’), mamzli, megalkonyodott, múmia, néne, nénike, nőci, nyanya, nyanyóka, nyanyus, nyanyuska, ócska szatyor, öreg anyó/csaj/csotrogány/hölgy/kócos/lány; öreg, mint az országút; öreg nyanya/szatyor/tyúk, porszívó, ráncláda, ringyó, satornya, satrafa, szakadt lány, szatyor, szipirtyó, szüle, táska, trampli, trotya, trotyli, trotty, trottyos, tyúk, vénasszony, vén banya/boszorkány/buksza/bulgárszatyor/csaj/csont/csoroszlya/csorosznya/csoszi, vén csotrogány/kurva/lány/nyanya/satrafa/sonka/spiné/szatyor/szipirtyó/szotyola/táska/trotyli/trotty/tyúk/zacskó

szép, csinos nő

ba-ba, báj-máj, balerina, bébi, belevaló, bige, bikavadító, bomba, bomba csaj, bombácska, bomba jó/nő, bombáz, bombázó (< az R-GO együttes egyik dalából), cicibaba, cuki, cukibaba, csaj, csicsás, csini, csinibaba, dekoratív, dombornő, dögös nőstény, első osztályú, finom pipi, helycsi (< helyes), jó áru/bige/bőr/buksza/ bula/csaj/dög/karosszéria/kis pipi/ nő/pipi/sémájú, klassz csaj/tyúk, klasszul néz ki az a csaj, lédi, lusna nő (< szln. lušna ’helyes, szép’), macska, menő, menzapipi, mese, mutatós, nőci, pipi, puncsos-panther (< ang. ’párduc’, US. ’puma’), szexbomba, szemforgató, szépségkirálynő, szexbomba, szexi, szexike, szexis, szuper, szupermaca, szuper nő/pipi, 10-es (“a maximum”), tök jól néz ki, tündérke

csúnya nő

bába (< vasorrú bába), bakarék, banya, banyamari, bányarém; bányarém: ha lemenne a bányába, feljönne a szén; bányász, bányásznő, bányatelepi, banyus, béka, béka nő, borzadály, boszi, boszorka, boszorkány, böszme, cápa, csotrogány, csúf nőci, ferde seggű, gorilla, görény, gucsmás (< táj. gucsma ’moslék, mocsok, piszok’), hárpia, házisárkány, hegyi kecske, hepás (< nép. heptika, heptika ’tüdőbaj, erős köhögés’), “hi be csúf”, kappan, kecske, kerbe jankó (m. cig.), kókadt tökvirág, krehács (táj. “ócska ruhában jár”); lemegy a bányába, feljön a szén; leokádia, madárijesztő, mosogatórongy, mumus, nyanyus, nyomott nő, ocsmányság, okádék; olyan, mint a béke feneke/a második világháború, osztályon aluli, otromba, ördög, ördöglány, pfúúj!, picsuf, pocsék, pulyka, ramaty, randa, randalina (olaszos); ronda/rondább, mint a második világháború; ronda, mint a világháború; ronda tyúk, rondcici, rucsus, rusnya, rusnya nő, rút banya/pulyka, “szelidített” bányarém, szipirtyó, szörnyella (olaszos), szűzfejű, tiszta fekete, tök ronda, trotyli, ügyeletes bányarém, varangy, vén liba, világháború, vipera

nagyszájú, pletykás nő

akkora a szája, mint a bécsi kapu; bagolyköpet, bécsi kapu, Bécsi kapu II, boszi, cserfes, cserfesszájú vénasszony, csimpilimpi; dől belőle a szó, mint a kacsa seggéből a lehelet; dumagép/láda, dumálós, dumás; etyem-pletyem, kotkodácsol; harácszacskó, hírharang, kacsafészek/szájú, kapuszájú, kódex 2000, kofa, kotlós, lábon járó híradó, lefety, lefetyelő, lepcses, lepcses pofájú/szájú, lepis, tetye-fetye, letyepetyés, locska pofájú, nagycsőrű/ pofájú/pofájú nő, napi hírek, nyálverő, nyelves, piaci légy, pletyak, pletyi, pletyi-pletyi, pletyis, pletykababa/fazék/fészek/szatyor/zsák, pletyós, pofás, politikus, rokkanyelvű, szajkó, rádió, Szabad Európa, szarkeverő, szeret hápogni, szipertyu (táj.), szófosó/szátyár, távrecsegő, telefon, teliszáj, tepsiszájú, vénasszony, vércse, verébszáj

ostoba nő

agus, águs, agyilag bugyi, ágyú, bal helyett jobbat mutat, bamba, bamba liba, banga, barom, baromfi, béna, bolond, bugris, bugyuta, buksza, bunkó, bunkócska, bunkó pipi, butácska, buta liba/majom; buta, mint a segg; buta tyúk, butuska, butuskus, elvont agyú, fafejű, fajankó, farkó, furkó, gyagya, gyagyás, hüle nő, hülye, hülye liba/nő/tehén/tyúk, liba, libuc, libuska, lökött, nem egy százas (“nem teljesen normális”), nem komplett, nyúlagyú, ostoba liba/tyúk, otromba, pállott fejű, pulyka, tahó, tompa agyú, tök naiv

divatos nő

cuccos, csábító, csicsa-majom, csicsás nő, csini, csinibaba, butikhölgy/kukac/lédi/zsaru, butikos öltözetű, dáma, divatbáb/baba/bábú/bébi/bolond/butik/buzis/csaj/dáma/görl/hölgy/kukac/lady/lap/maca/majom/őrült/tyúk/zacskó, divi, divi csaj, divis, frankó csaj, havasi cicababa, hippi, jó gádzsi, jó kis pipi, kinyalt, “kis csóri”, klanz pipi (< ném. Glanz ’fény, csillogás’, vö. glancol ’fényesít’), lencsibaba, libegő, lovagol a divattal, majom, manöken, mencsi (< menő nő), menő, menő csaj, mibige, moderos (< szln. szleng moder ’modern’ + -os képző), módicsaj, módis, papagáj, pillangó, piperemajom, popper, rázza a ruhát, rázza magát, cuki csaj, szexbomba, szexi--kekszi (ikerítés), szexis, szuka, tök jó cuccai vannak, vagány

terhes nő

babakaja, babás, babis, bébihordó, bébis nő, beteg, bruttósított szűz, ellős, erszényes, felbruttósított szűzlány, felemás, felfújt, fialó, fias, gombóc van a hasában, gömbölyű, három púpja van, hasas, hasasis, hasas nő, hasis, hordós, kamniki (< cig. khamnji ’állapotos’); két nő, egy eset (a Két férfi, egy eset német krimisorozat címének analógiájára – logikátlanul), Ketten vagytok?, kismama, labdát nyelt, lufi, maminka, magzatos, nagy hasú, nagy pocakú, osztódás, petés nő, pocakos, pókhasú, teherjés, tokmány, tömött, sziasztok, vedlik; Vajon hány lesz?, vemhes nő/spiné, viselős, vízfolyásos babaágyék, vízhasú

fiú általában

(NB. az etimológiák nagy része a férfi címszónál található)

apafej, bika, boj, boy (< ang.), csácsó (< csávó), csácsóka, csákó (< csávó, népetim., szótorzítás), csálinger (németes), csársz, csász (< csávó), császóka, csávesz, csávó (< argó < cig. čhavo), csívó, cslovek (< szln. človek ’ember’), csődör, csöves (a társadalom ellen lázadó, dolgozni nem akaró, divatos ifjúsági csoport tagja; korábban: lakásnélküli csőlakó), csövi, decskó (< szln. táj. dečko), digó, dugó, fattyú, fej, ficak, ficere, fickó, ficsúr (“aki nem sportosan öltözködik”; rom. nép. ficior, fecior ’fiú, legény’), fijú (táj.), filú, fószer, frájó (< frajer), fricci (< Frici < ném. Fritz ’Frigyes’; a német ifjak, katonák gúnyneve; köznev.), fütyi, gyerek, hapek, hapi, hapsi, hapsika, haver, havi (< haver), hímnemű, hippi, huligán, ipse, jampec, jampi, jó fej, káder, kakas, kamok (< kamasz), kampó, kan, kandúr, kany (táj.), karó, kishapsi, koffer (“olyan, mint egy bőrönd” < koffer < ném. Koffer ’bőrönd’ > argó kuffer ’far, fenék’), koma, köcsög, kölök, kölyök, krapcsi (< krapek), krapek, krapincsák, lator, legény, leginy (táj.), löttyen fütty, mandró, manusz, menőke, mitugrász, muki, moncsicsi (< Monchichi ’kis méretű divatos játékmajom’), muksi (< muki), muksó, öcse, öcsi, öcskös, öreg, öregszáj, pacák, pajti, pali, pasas, pasi, picur, poci (? < pocok), pók, pöcsös, sárác, skac, skacc (? < srác; Woody Allen-filmből), srác (< argó ’gyerek, fiú’ < ném. argó Schratz, Schratze < jidd. schraz < héb. seresz ’féreg, kis pimasz’), suttyó, szivar, tacsi, tocsi, tökalsó, tökcsősz, tökös, trapló, ürge, vagány (’munkakerülő férfi; leleményes, vakmerő, határozott’)

kisfiú

apróság, csávó, csicska srác, csipasz, csipszar (< csöpp szar, eufem. népetimológia < csibeszar; Mit félted azt a csipszaros életedet?! – szólás Győrött), csipszi (< csipszar), csökött, dedós, dudus, dugó, ficsi, ficsúr, fosos Jóska, gyerök (táj.), haver, hugyos, kiscsávó/csóró/hapek/hapsi/kölök/kölyök/krapek/kukis/öcsi/öreg/pöcsös/srác/tökös, kopasz, köcsög, kölök, kölyök, mazsola, mindus (< mini), mini csávó/haver, moncsicsi, nokedli, öcsém, öcsi, öcsike, öcskös, öcső, picur, pisis, porbafingó, porbafingós, pöcsi, pöcsike, pöcsös, pöttöm, pöttön, pulya (nép. ’gyermek’ < cig. pujo, r. cig. puj ’madárfióka, csibe’ < rom. puiu, pui ’fióka, csibe’, puiul ’állatkölyök’), srác, süldő, sütykő, szaros, szecska, tacskó, taknyos, takony, takonypóc, tápkocka (“vitaminokon nevelt”), tápos, tilló, tökalsó, töketlen, töki, tökmag, tökös, tökös veréb, törpe, törpepalánta, törpike

fiatalember

apuskám, bájgúnár, bak, csávó, dalia, deli, fazon, fi, fiatal srác, fiatalúr, ficere, fickó, ficsúcsász, ficsúr, ficsúrcsász, gentelman (< ang. gentleman ’úriember, férfi’, szóferdítés), hapek, hapi, hapsi, hapsikám, hapsikámen, huligán, ifi, ifi ember, ipse, jampec (< jidd. ’léha fiatalember, divatmajom’), jampi, junior (< lat. iunior ’ifjabb’ < iuvenis középfoka), kanos (“ha már férfias”), klabek, krapek, koma, legény, manus, manusz, muki, muksó, nagyfütyis, nagyúr, pali, pasas, pasi, pasóka, pelyhesedik, skac, srác, strici (’selyemfiú, szemtelen fiatalember’ < ném. Striezel ’csirkefogó, strigó’), suhanc, szivar, tag (< argó ’ember’), tejfelesszájú, tini, uram, ürge, zöldfülű

ismeretlen fiú megszólítása

apafej – Ej! – fater – Figyelj! – Figyelj, haver! – hapsikám – haver – Hé, apafej/boy! – Hé! Csaó! – Hé, csávó/fiú/haver! – Helló! – Helló, apafej! – Helló-belló, helló te ló! – Helló, fiú! – Helló, helló, mennyit adsz? – Helló, kisapám/légy szi’/öcsi/picinyem/szép fiú! – Helló, szép fiú, mi újság? – Helló, te ló! – Hé, öcsi/öreg! – Hé, sz sz keccs – Hé, te! – Hé, te, apuskám! Hol a puskám? – Hé! Te! Figyelj csak! – Hét, te fiú/gyerek/srác! – Idefigyelj, haver! – kisapám – kölyök – léci (< légy szíves!) – öcsém – öcsi – öregem – Szép fiú! – Szia, haver!

férfi általában

apafej, bá (< bácsi), bika, billi (< ang. Billy ’Vili’, köznev.), bretyus, bunkó, csácsó, csávó, csávocki, csövi, dugó, ember, fasi, fater, fazon, ficek, fickó, fószer, frajer (? < horv. argó frajer ’ifjú, szerető’ < ném. Freier ’kérő’), frater, fráter (< lat. frater ’testvér’), gádzsó (< argó ’férfi, fiú’ < cig. gadžo, gažo ’nem-cigány, paraszt; férj’), gámó (< táj. gamó ’horgas bot), gányó (táj. ’dohánykertész’), hapek (< argó hapsi), hapi, hapse, hapsi (< argó haver), haver (< argó ’bűntárs, barát’ < héb. jidd. cháver, chóver ’társ, barát’), hím, huligán, ipse (< argó ’férfi’ < lat. ipse ’ő maga ... a gazda, az úr, a mester ...’), ipsze, káder (’szervezet megbízható tagja, megfelelő szakember’ < ol., fr. cadre ’szakképzett’), kajcsi, kakas, kalap, kan, kandúr, kanos, kolbász, koma, kopri, krampli, krampo (? < krampács < szlk. táj. krompáč, krampáč; ném. Krampe ’csákány’), krampusz (< ném. Krampus), krapek (< argó ? < szlk. táj. klapec ’gyerek’), krapi, kroponyák, lanyhadt pasi, mamusz, mandarin (< port., szanszkrit ’magas beosztású hivatalnok a régi Kínában; narancsféle gyümölcs’), mandró (< argó ’alak, személy, férfi’ < táj. ’pogácsa’ < horv. nép. mandra ’puliszka’ < ? cig. mandro, manro, maro, marno ’kenyér’), manó, manus (< argó ’ember, személy’ < cig. manuš ’ember’), manusz, mazsola, muki (’érdektelen férfi’ < Muki < ném Nepomuk < cseh Pomuk ’régebbi helységnév’, köznev.), muksi, muksó, öregfiú, pacák (< argó ’ember, férfi’ < jidd. héb. pacek, pacef ’arc’), pacal, pacedli, pali (< argó ’ember, férfi; becsapható ember’, köznev.), pancák, papucs, pasak, pasas (< argó ’ember, férfi’ < rég. pasasér, paszazsér < ném. Passagier < ol. passeggiero ’utas, utazó’), pasi, pepe, pofa (< argó ’alak, személy, férfi’), pók (< argó ’alak, ember, férfi’), srác, szatyor, szivar (< argó ’ember, férfi’), tag (< argó ’ember’), tagusz, tata, trotyli, tuskó, ürge (< argó), ürgencs, ürgepásztor, vén lovag

kövér férfi

Badi (< ang. body ’test’), boroshordó, dagadály, dagadék, dagadt, dagadt férfi/muksó/ürge/zsozsó, daganat, dagi, dagi hapi, debeli (< szln.), debella, deblő (< debla), disznó, döbrögi (köznev.), dömper, dönci, duzzadt, elefánt, elefántbébi, Gombóc Artúr, gömböc, gőzkocka, gyömbér, hájas, hájas disznó/pacák, háj-báj, háj-báj-dubáj, hájbánya, hájbüfé/dagály/dugó/fej/gombóc/gyűjtő, hájman (< ang. man ’férfi’), hájmanó/nyomó/pacni, hasas-pasas (ikerítés), haspók, hízó, hordó, hordós, húsgombóc, husi, hústorony, kismalac; könnyebb átugrani, mint megkerülni; lufi, mackó, malac, mazsi, mazsola, melák, minden hájjal megkent fickó (“eredeti értelemben”), Nagy-Alföld (“akkora kiterjedésű”), nagy kan, Ödön, paci, placc (< ném. Platz ’hely, tér’), pocakos, pohos, pókhas, pókhasú, potrohos, puffancs, pufóka, sörbár, sörhas/hasú, söröshordó, szalonnás, tank, tömör gyönyör, tuci, vízfej, viziló, zsírbüfé, zsíros, zsírpacni, zsír Piri, zsírzsák

sovány férfi

aszály, cérna, Cérna Mihály, cérna Peti, cérnaszál/vitéz, ceruzajancsi, cingár, colostok, csont Guszti, csonthuszár, csonti, csontika, csontkollekció/rakéta/rasi/reklám/váz, Csontváz Károly, csóró, deszka, egyszálbél, egyszálbélű; elöl szappanozzák, hátul habzik; etióp, fogas, fogpiszkáló, gebe, gebrancs (< gebe), gercsula, gereblye, geribes, gerinc, gernyó, giliszta, girbic, girhes, girizd, girnyó, gönye, görény, görhes, gyufaszál, gzsuluszta, hímnemű csontváz, hurka, hurkapálca, kákabélű, kapanyél, keszeg, kettévágott makaróni, kukac, léc, lécferkó, létra, mukó (< muksó), nyeszlett, nyikhaj (’felelőtlen, semmirekellő’ < cig. nikhaj ’sehol, sehova’), nyújtófa, nyúlgerinc, nyüzürge; olyan vállas, mint a sikló; oszlop, pacár, pálcika, pipaszár, piszkafa, poszka (táj.), reumagiliszta, Samu, SAMU-csontváz, Sámuel, sivatagi csonthuszár, szálkás, szengáli deszka (< Vékony, mint a szentgáli deszka; szólás), szúnyogkirály, tv-zsinór, vézna Béla, Vézna Géza, vézna krapek

erős férfi

Arnoldka (< Arnold Schwarzenegger, a Body-Building világbajnoka), badi, badibil, badi bilding (< ang. body-building ’divatos testépítő mozgalom’), badibildingező, badi krapek/muki, badis ~ bádis ~ bodys, badis csávó/férfi/hapsi/ipse/koma/ürge, behem, behemót, békás, bicó (< bicepsz < lat. biceps ’kétfejű izom a felső karon’), bicós, bika, bikás, bilder (< szln. szleng, németes), borsos ( Kicsi a bors, de erős), bucó, budi-bilding, budi-bili (szóferdítés), buldózer, bunyós, combos, dagadék, debil, delta (< delta-izom), deltás, deltás férfi, digós, díjbirkózó, dinnyét visz a hóna alatt, dögös, dömper, dúvad, egér van benne (< lat. musculus ’kisegér, izom’), erős tücsök, gorilla (< argó ’testőr’), izombár, izom Joe, izomkollekció, izomkolosszus/köteg/pacsirta/pepi/póc/rigó (az izompacsirta analógiájára), jó bőr (“jó az alakja”), kajak, karó, kemény csávó, kondis (< kondició < ang. condition < lat. conditio ’feltétel, állapot, erőnlét’), kottás (“a karizom kottafejre emlékeztet”), kottás férfi, köpcös, lepkés, mackós, masszívum, muszklis (< muszkli < ném. Muskel ’izom’ < lat. musculus ’kisegér, izom’), muszklis krapek, muszlikos, muszlis (táj.), Rambó (< film címszereplője), stramm, Svarczi (< A. Schwarzenegger), szívós, szőrös, szuperman (< ang. superman ’felsőbbrendű ember’; film címszereplője) Toldi Miklós, tök bika, van benne bika

öreg férfi

agglegény, apó, apóka, bá (< bácsi), bátyó, botos, buksó, csiga, csoroszlya, csoszogó, csotrogány (biz. ’terepjáró vontató’, ált. elhasználódott jármű ? < ang. chatter > chattering ’gép rezgése, kopogása’), csotroház, dedek (< szln.), fater, fazon, fonnyadt répa, gatyarohasztó, hapi, harcostárs, kappan, kicsorbult tőr, kivénhedt, kobuki, koma, kimustrált ló, krampusz, már nem ember, “mek-ke”, muksó, nyugis (< nyugdíjas), öreg, öregapó, öreg csont, öreg fater/fej/fiú/hapsi/harcos/haver/kappan/kecske/papi/roncs/szatyor/szivar, öreg tata/úr, ős, papa, papec, papesz, papi, papus, papuska, papuskám, patás, ragyás, rozoga járgány/szerkezet, rozzant tragacs, sorvadt tag, szakáll Dzsou (< ang. Joe ’Józsi, Jóska’), szatyor, szivar, sztari, sztári, tata, táti, tatus, toszori (“csoszogva járó”), totyi, tottyakos, traktor, trontyi, trotli, trotyakos (< táj. trotty “petyhüdt a bőre, lötyögős a ruhája”), trotyi, trotyli (< trotli ’gyámoltalan és bárgyú’ < ném. Trottel ’hülye, félkegyelmű’), trotty, trottyos, túlkoros, tutyimutyi, tyatyus, ürge, vén csóka/csoszi/dög/ember/gádzsó/kakas/kaszás/kecske/krampusz/krapek/krapi/manusz/pali/papucs/pasi/róka/ szatyor/szivar/tata/tatesz/trotli/trotyi/trotykos/trotyli/troty/trotyó/trotty/trottyos, veterán, veterán kan

felnőttek

bunkók, diriga (< dirigál), dirigáló banda, dühöngő őrültek, elődök, izék (“nem lehet megérteni őket”), “lenőttek” (ellentétező szójáték), nagyfejűek/főnökök, a nagyok, “nagyok”, nagy okosok, nagy szamarak, okosok, öregek, öregök, örökzöldek, ősök, parancsnokok, szatyorok, szivarok, zsazsák

C) T E S T R É S Z E K   és   f o r m á j u k

t e s t

alak, alváz, áru, badi (< ang. body), body, bogy, bolhabörtön, bőr, csontváz, figura, forma, henger, hús, idom, jó bőr, karosszéria, krabanc (< szln. kravat ’kabát’), nagybőgőtok, szabad forma, váz

b ő r

bőrke, bunda, burkolat, bűr (táj.), bürke, csomagolás, csuha, festék, glazúr (< ném. Glasur ’üvegmáz, zománc’), hám, húsvédő, irha, klezúr (< plezur), koszvédő, kültakaró, máz, műbőr, nyálkás (“mint a béka bőre”), páncél, pergamen (’írásra használt állatbőr, íróhártya’ < Pergamon ókori kisázsiai város nevéről), plazur (< plezur), plezur (’könnyebb seb, horzsolás’ < fr. blessure), pofaborítás, prezur (< plezur), selyem, szattyán, takaró, testtok, testvédő, tokbefedő, védőburok, zománc

feltűnően fehér bőrű

alaszkai, albínó (’festékanyag hiánya miatt fehéres bőrű, szőrzetű, tollú élőlény’ < sp. albino ’ua.’ < lat. alba ’fehér’), elütötte a mentőautó, fakó, falbőrű, falfehér/színű, fehér néger, fogpaszta, habbőrű, halálszínű, havas, hibrid, hipóderby (< Hypo márkanév, vegyszer fehérítésre), hipóban fürdött, hipóreklám, hipós, hipós reklám, hippós, hófehérke (köznev.), hóka, hypo, jogurtos (< joghurt ’tejtermék’ < tör. yogˇurt ’aludttej’), jogurtos bőrű, kese, lisztes, lisztesfejű/képű/zsák, magyar (< m. cig. “nem cigány!”), mentőautó (“színéről”), mentőautó kereszt nélkül, meszelt, meszes, mészhidrát/tartály, négerszégyen, pincében napozott, sápadt arcú, Sápadtarcú, szobakutya, szirénázó (ti. mentőautó), tahos, tápos csirke, tbc-reklám, tej, tejfehér/föl/fölös/kása, tejreklám, tenyésztett, tenyésztett liba, tiszta hipóreklám, túró, vanilia (ti. cukor), világító, világítótorony

sötét bőrű

bennszülött, bokszos (< boksz nép. ’cipőkenőcs’ < ang. box ’doboz, skatulya’), boxos, brazil, busman (< ang. bushman ’dél-afrikai néger’; tkp. erdei ember), cigán (táj.), cigány, cigi, cigis, cigus, czigány, csávó, csoki, csokibarna/massza/pofa, csokis, csokoládé, dakota (’a sziú indiánok egyik törzsének tagja’), digó (az olaszok magyar csúfneve < ol. táj. digo ’mondom’ < ol. dico), dzsipszi (< ang. gipsy ’cigány’), dzsipzsi, etióp, fekete, füstös (tkp. cigány), “gipsai” (< ang. gipsy), india, indus, kávé, kéményseprő, kétszersült, kibokszolt (< kibokszol, nép. cipőt fényesít), kleor (< kreol, hangátvetéssel), kohány, koke, kokeró, kokillt, kokszos, kormos, kreol (< fr. créole ’spanyol és portugál gyarmatosítók leszármazottja’); barnás arcbőrű, kreolbőrű, kreolos, “kunta-kinte” (< a Gyökerek c. filmsorozat néger főszereplőjéről; köznev.), lenyelte a széncédulát, mákos, maláj, megette a széncédulát, móre (< cig. more! ’barátom!’ < m. argó ’cigány’), nálatok is kint lóg az ablakban a hegedű, napégette, néger, négerbaba/csók, negró (< ang. negro ’néger’ > Negro ’sötét színű cukorkaféleség’), négus, nem a nyáron barnult le, niger, nigger (< ang. ’néger, fekete; sötét bőrű’), nigro (< ang. negro), odaégett/kozmált, ördögfióka, purdé (’cigánygyerek’), réti néger (tkp. cigány), rézbőrű, rezesbandi (célzás a cigányzenészekre), rozsda, sárgatalpú (“néger”), suvikszos (< ném. Schuhwichse ’cipőkrém’), színesbőrű, van benne egy hegedűvonás (tkp. cigány)

f e j

agy, agyhely/lak/tartó, barack, boci, bogyó, buci, bucó (? < bura, becézve), buckó, bukó, buksi, buló, bunkó, bunkócska, bura, daganat, dilibogyó, dinnye, dinnyi, dió, dudor, ész, észraktár/tanya/tartály/tartó/temető, fűrészpor, fűrészporraktár, golyó, golyóbis, gölődin (táj. ’gombóc’), göröngy, gugu (? < guga ’golyva, daganat’ ? < horv. guka ’daganat, dudor’), hámozott léggömb, hólyag, hordó, izzó, kába, kalaptartó, káposzta, káposztalétartó, káposztalével tele tök, káposztatorzsa, kobak, kocka, koki, kokó, kokszi, kókusz, koponya, krumpli, kugli, kuglóf, kupa, labda, léggömb, lufi (< ném. Luftballon ’léggömb’), lukas labda, mosogatólé-tartó, nagyfej, nyakhólyag, nyakkinövés, nyakon levő pattanás, a nyakunkon lévő gömb, nyalóka, padlás, paradicsom, pattanás, radír, sapkatartó, segg, seggfej, séró (< cig. š#ro ’fej’), sötét gömb/kocka, szalmatöltet/zsák, szőrös tök, termés, tojás, tök, tökfej/födő, tudományos intézmény, tuskó, uborka, üstök (rég. ’hosszú haj’), vízfej/tároló/torony

furcsa formájú fej

amorf (< gör. ¢morjoV ’formátlan, alaktalan’), bagolyfejű, békafejű (“pici, lapos fej, széles száj”), bilifejű, bogyó, bogyófej, bucifej, busafej, deformált, dézsafejű, dinnye, egérfej, elfuserált kobak (< ném. pfuscherhaft, verpfuscht ’elfuserált’ < verpfuschen ’elront’), golóbis (< nép. rég. golyóbis < lat. globus ’gömb, golyó’), golyó, gulu, gumifej (“kövér, kopasz, pattog”), hájfej, hidroglóbus (’gömb alakú víztorony’ < gör. ædro ’vízi, víz- + lat. globus), hólyag, homár (’tengeri rák’; tkp. “vízagyú, kevés esze van”), hombárfejű, káposzta, karózott tök, kerekfejű, kocka, kockafej, kockafejű (szögletes formájú), kopika, köcsög, köcsög alakú/fejű, körte, körtefej/fejű, krosszpálya-fejű (< motocross ’motoros gyorsasági terepverseny’ < lat. motor ’mozgató’ + ang. cross ’keresztez, keresztülmegy’), krumpli, krumplifej/fejű, kugli, kuglifej/fejű, kutyafej, labda, laposfejű, lapsi, lófej, lófejű (“nagy fogú, szélesedő járomcsontú”), lópofájú, megnevezhetetlen síkidom, nudli, nyomi (“nyomott, nem szabályos”), nyomott, nyomott fej, nyomottfejű, nyúlfej, ortopéd (itt: ’eltorzult, hibás’ < ’az ortopédia szakorvosa; testegyenesítő’ < gör. ‚orJàV ’egyenes, helyes’ + po V ’láb’; ÚsJopodŸw ’egyenes lábbal menni’), ortopéd fej, ottófej, ovális (’tojásdad alakú’ < lat. ovum ’tojás’), piskóta, putyus fejű, rombusz, sajlifejű, seggfej, sótartó, szopott gombóc fejű, tapló, tekerifej, tojás, tojásfej/fejű, tojáska, tök, tökfej/fejű, uborka, ütődött, vízfej, vízfejű (“rendellenes szülésből szellemi fogyatékos”), víztorony

nagy fejű

bagolyfejű, bazifejű, bikuci, bucó, bunkó, busa (“nagy fejű hal”), busafejű, dinnye, dinnyefejű, disznófej, disznósajtfejű, fafej, fazék, fejenagy, gázóra (“nagysága miatt”), gomolya, gumófejű, hájfej, hájfejű, hólyag, hólyagfejű, hombár, hordó, húgyagyú, kis kobak, körtefejű, krumplifej/fejű, kuglifej, léggömb, lófejű, lópofa, lópofájú, lufifejű; olyan a feje, mint a tök, ökörfejű, pukkad a tudománytól a feje, sünimalac, szopott fejű, tápos, tartályfej/fejű, tök, tökfej/fejű, tökös, tönkő, tuskós (“rövid nyakú”), veréb, vízfej/fejű/hólyag/torony

h a j

bála, bobó, bogáncs, boglya, bojt, bongyorbirka (< táj. bodor ’göndör’), bozont, bozót, bozótos, bunda, bura, cafrangos, cérna, drót, drótkefe, fejdísz, fejencsüngő, fejfű/pokróc/ruha/szőr/szőrzet/takaró/tapló, frizur, frizura, frizus, gabanc, gaz, gubanc, gyapjú, gyökere a vízbe ér (“a fejében lévő vízbe”), hár (< ném. Haar), háré, hári, háró, kanóc, kazal, kefe, kóc, kolonc, kinőtt gaz, kóró, korona, kukoricahaj, labanc (< lobonc), labancos, lógó, lombos, lombozat, lobonc (< lobog), máglyarakás, moha, oroszlán, őserdő, paróka, partvis, pázsit, pikkely, pókháló, pom-pom (< a Pom-Pom meséi c. rajzfilmsorozat főalakja, hajszerű csomó, mely folyton változtatja alakját), séma, seprű, seró, séró, sínszög, skalp (< ang. scalp ’a legyőzött ellenségnek a hajjal együtt lenyúzott fejbőre’), söprű, sörény, sörét, sörke (< nép. ’fejtetű petéje’), sörte, sövény, sűrűség, szalma, szalmakazal, szarucsombék (< táj. < nép. csombók, csimbók ’összetapadt szőr, haj; rég. férfi hajfonata’), szarupáncél, széna, szénaboglya/kazal, szőrcsomó, szőrgubanc, szőrös fej, szőrsapka, szőrzet, taréj, tetőfedő/fészek/tanya/tartó, toll, tollazat, tollkorona, tökfedő/szár/takaró, turbán, tüske, tüskék, tüskés, üstök, vaj

rövid hajú

átment rajta a fűnyíró, bili (“mintha a fejre bilit húztak volna, s körbe vágták”), birkanyíráson volt, birkanyírott, bosznyák, Csajkovszkij (“kopasz volt”), csikó, csonthaj, cumpi (“idétlen, kopaszodó fiatalemberre mondják”), csuri (’veréb’, itt: “rövidre vágott hajú”), csurkesz (< csuri), csuta (vö. alma-, kukoricacsuta), csutakhajú, csutka, csutkafejű, csuti, dörzsfejű (< dörzspapír, smirgli), elütötte a fűnyíró, fészek, gyökérkefe, kefe, kefehajú, kipasz (< kopasz), kis sörényű, koke, kopasz, kopaszcsirke, kopaszka, kopaszkezdemény, kopasz nyakú, kopi, kurta hajú, kurta sörényű, megkopasztották, megtépett, moncsicsi-frizura, napfejű, punk, punkegér, séró, sörke, sündisznó, süni, sünifej, sünike, szálkás fejű, tar, tüsi, tüske, tüskés, úszófrizura, végigszaladt rajta a fűnyíró

hosszú hajú

babahajú, Bánfit evő (Bánfi-féle hajnövesztőt), beatles (< ang. Beatles együttes nevéről, köznev.), bitfej, bitlisz, boszorkány, bozontos, ceruzahajú, cilimpás (? < nép. cilinder ’lámpaüveg’ < ném. Zylinder ’henger, lámpaüveg’), csajfej, csikófarkos, csimbonk (? < csimbók ’összetapadt haj’, rég. ’férfi hajfonata’), dugi haj (< szln. dug ’hosszú’), fésülde, fürtös, gabancos, gorilla, gyapjas, hajasbaba, hajókötél, háris, hobós (’csak alkalomszerűen dolgozó, csavargó-vándorló, olykor bandákba verődő személy’ < ang. hobo ’vándormunkás, csavargó’), hipi ~ hippi (’a társadalom ellen feltűnösködően lázadó, dolgozni nem akaró fiatalok mozgalmába tartozó’ < ang. hippish ’mániákus, megszállott’), huligán (’munkakerülő, garázda, botrányt okozó fiatal’ < ang. hooligan ’útonálló, csavargó, huligán’ < ang. Hooligan ’egy londoni garázda banda vezére a századfordulón’), indiántoll, indus, istenhajú, jampi (< jidd. jampec), jézushajú, kiskócos, kócos, komancs (< ang. Comanches ’észak-texasi indián törzs’), labanc (< táj. loboncos ’bozontos hajú’), labancos, lebenyes, lenge, lepedőhajú, lobáncos, lobi, lobogó, lobonc, loboncka, loboncos, loboncrozál, lógos, lófarkas/farok, lompos, lósörény/sörényes/sörényű, nagy sörényű, napernyő; olyan, mint az oroszlánsörény; az oroszlán, ősasszony, ősember/erdő/lakos, paci, parókás, pávatoll, portörlő, puli, sálos, a seggit a hajával törli (táj.), seprű, söprűs, sörény, sörényes, sörényes hangyász, söréthajú, spárga, szálkás hajú, szandokán (< Sandokan hosszúhajú tigrisvadász A maláji tigris c. filmben), szénásszekér, szőrfüggöny, szőrös, szuflós, szúnyoghálós, tetűhinta, tollas, torzonborz, vadhajas/hajú, vécélehúzós, zsiráf

vörös hajú

bordócska, bronzos, bronzpipi, égő fejű; egy perccel később születik, kigyullad; fél perccel később születik, begyullad a fej; foszforfejű, gesztenye, gyufa (piros fejjel), gyufafej, gyufafejű, hagyma, jajcsek (< szln. jajce ’tojás’), kabos (< vörös hajú komikus színész, Kabos Gyula; köznev.), Karak (róka, Fekete István Vuk c. regényében), kiskabos, kis piros/veres, kommunista, láng alól jött, lángfejű/hajú, lángos, Lenin-fej, lobogó, megrozsdásodott, menstruálnak a tetűi, mókus, narancs, orosz nemzedék tagja, őzvörös, paradicsom, paradicsomhajú, paradicsomszőke, piri, piros, piros hajú, piroska, pulyka, répa, részeges, rizsfejű, rizsi (“gusztustalan, mint a félig megfőtt rizs”), róka, rókafejű/hajú, rókás, rókasörény/szőrű, rozsda, rozsdás, rozsdásszínű, téglahajú, tojás, tüszi (tűzkő, becézve), tüzes, tűzfejű/hajú/manó/piros, tűzpiros üveggömb (< népszerű ifjúsági regény címe), vércse; világít, mint a stoptábla; vörcsi, vörheny, vörhenyes, vörike, vörösfejű, vöröshajú máglya, vöröske, vörös róka, vörös szuka, Vuk (róka neve, Fekete István népszerű állatregényének címadója), zöldhajú

szőke hajú

albínó (< sp.), albínó-bambínó (szójáték ikerítéssel), aranyhaj, aranyhajú/szőke, beleesett a mészbe, behavazott, blondi (< ném. blond ’szőke’), csinszka (köznev.), deres, enyhén babánvörös, ezüstös, fakó, fakult, fehér, fehérhaj, fehérke, gyapi (< gyapjú), hidrogén, hirtelenszőke, hipófej/fejű, hipós, hipózott, hófehér, hófehérke, kefir, kese, kesefejű, lenhajú, liszt, lisztes, lisztesfejű/hajú, liszteszsák, lisztfejű, meszeshajú, mozdonyszőke (“szőkére festett haj, tövén látszik az eredeti sötét szín”), muharfejű, napsugár, öt hetven (“ennyi volt a tejföl ára 1975-ben”), riskamalac, sárga, sárgácska, sárga haj/hajú, szalma, spániel (< ang. spaniel ’hosszú szőrű törpe vadászkutya’), sziszi, szőke indián, Szőke király, szőkeség, szőke túró, szösze, szöszi, szöszike, szöszke, szöszke hajú, szösz-mösz (szójáték), tejfehér/fejű/fel/feles, tejfeles hajú, tejfelfejű/hajú, tejfi, tejföl, tejfölbe mártották, tejfölfej/fejű/hajú, tejfölke, tejfölös, tejfölös fej/fejű/hajú, tisza (? < Szőke vize a Tiszának ...), túró, túrófejű/lédi, viaszbaba, villog a feje

barna hajú

babuci, bagarolos (< tubusos cipőkrém márkaneve), barnaság, barni, barnica, barnus, braun (< ném. ’barna’), brazil, csoki, csokis, fosott hajú, fosszínű, gesztenye, gesztenyefa/hajú, gesztenyés, kakaós, kleorbőrű (< kreol), a madár lecsinálta, néger, negrus, négus, nigger, szarba mártották, szarhajú, szaros fejű, tehénvirágozta

sötét hajú

alagút (“olyan sötét”), barna, bogár, bokszi, bokszolt fejű, bokszos, bolinos, boszi (< boszorkány), cigány, cigányfejű, cigus, cipőpaszta, csoki, csokibaba, csokis, csokishajú, ében, ébenfekete, éjjeli bagoly, fekete, fekete csikó/fej/fejű/gyöngyszem/macska; fekete, mint a kéményseprő; fekete, mint a kutya feneke; feki, geunter, holló, indiánhajú, kéményhajú/seprő/seprőfejű, koksz, kormi, kormos, kormoska, kormos rézi, korom, koromhajú, kreol, Lucifer, mákos, mozdonyszőke, néger, négercsók/hajú, negrófej, négus, néguska, nigger, ördög, ördöghaj, Pluto (< gör. Plo twn ’az alvilág istene az ókori görög mitológiában’), pucok, puli, Sátán, setét, sötét, sötétecske; sötét, mint az éjszaka; subickos (< suvikszos), svarc (< ném. schwarz ’fekete’), szénben turkált, szenes, szénfej/fejű, szurkos, szutykos, tinta, tustintába mártotta a haját

ősz hajú

albínó, deres, ezüsthajú, fehér, fehér fejű/haj/hajú/holló, galambhajú, havas, hófehérke, hófejű, kendermagos, Kóc Pista, korcsípte (< dércsípte analógiájára), leesett az első hó, lisztes, lisztes fej/fejű/hajú, locscsos fej, mákos, mákostészta, melírozott hajú (< ném. grau meliert ’őszes haj’ < melieren ’kever; őszül’), meszes fej/hajú, nyáron leesett az első hó, nyírlevelű, pepita (“ősz és fekete hajszálak keveredése a fejen”), sápadt hajú, szürke, tej, tejes, tejfölfejű, tejfölös, télanyó/apó, utolsó mohikán ( Cooper indiánregénye nyomán), vattahajú, vénecske, világítótorony

rendetlen hajú

boglya, boglyácska, boglyafej, bohóc, borzás, borzos, boszi, boszorka, bozont, bozontos, bozót, cibált, felizgatott budikefe, fésűszegény, fészek, fészekhajú, föláll a taraja, fölizgatott vécékefe, gólyafészek, gubancos, hollarí hajú, kakassal aludt, kazal, kefe, kenhető (tkp. zsíros haj), kis kóci, kitörtek a fésű fogai, kócbaba, kóceráj, kóc-móc (ikerítés), koci, kóci, kóci--móci, kócos, kócvekker, kopár, krájpitináni (< ném. táj. Um ’s Kreuz bitte ich dich, Nani! ’a keresztre = az ég szerelmére kérlek, Annus’), lekvár séró (egyedi: mindig kócos hajú fiú ragadványnevéről), lenyalt fejű, lobonc, loboncos, lompos, madárfészek, megáll benne a fésű, ömlesztett, őserdő, rovargyűjtemény, sünis, szalmaboglya, széna, szénaboglya/haj/kazal, szénásszekér, tarzan-borz (< Tarzan, filmsorozat hőse, itt: szóferdítés is a torzonborz-ból), tépett fejű, tetűfejű/fészek/raktár, torzonborz, tövisbokor, trágyadomb, trehány, WC-fejű (“a vécékefe is rendetlen”)

kopasz

bánfi (köznevesülés; divatos hajnövesztőszer feltalálója), beatfejű, befelénőtt haj, Bergendy (< zeneegyüttes kopasz vezetője), biliárdfejű, birkanyírása volt, bítlisz, bítliszfejű, bőrfejű (< ang. skin-head: a punkoknál vadabb, fajüldöző, a sátánt istenüknek tartó, lázadó ifjúsági csoport; kopaszra nyírva, különcködő felszerelésben járnak; sátánisták, rocker-ek), bőrhajú/zsák, bura, csipasz, csirkefej, (“a kopasznyakú csirkéről”), csocsi, csupas, csupasz, csupasz fej/fejű/golyó, csuri (’veréb’), csúszka, csúszós fejű, dinnye, disznósegg, divat a seggig érő homlok, domború tükör, dugófejű, dúshaj (ellentét), dúshajú, éjjelilámpa, elkapta a nullásgép, elütötte a fűnyírógép, fantomesz (< sci-fi-filmek szereplői), felcsúszott a homloka, felcsúszott homlok, feljött már a holdvilág, fenékig ér a homloka, fényes fejű, fényfejű, fésűkészítő, fésülködésmentes haj, flajmon (< fűnyírógép márkaneve, köznev.), fordítva ült a borbélyszékbe, golyó, golyófej/fejű, gombafejű, gumifejű (“kövér, feszes, pattogó”), gumilabda, Gusztáv (rajzfilmhős neve), gyalult fejű, gyér, gyérfej, gyomlálva van, gyufa, hajanincs, hajatlan, hajnélküli lovas, hajszeszes, hanyatt homlok; Használjon Bánfi-hajszeszt!, hátracsúszott a homloka, hátracsúszott homlokú, hippi, holdfény/világ, holdvilágfejű, homorú tükör, huligán, jégpályafejű, kénsavmarta, kobakos, kóconfitty, kodzsek ~ kojak (krimisorozat kopasz főhőse), kojak II, kokéró (? < kopasz ketye), kopár, kopasz berci/csirke/hold, kopaszka, kopasz ketyeró, Kopernyő, kopi, kopi csávó, kopika, kopi-papa, kopirnyó (< kopi), kopisz, kopityih, koppancs, koppi, kopri, kopszi, korcsolyapálya, körtefejű, krumplifej, kugli, kuglifejű/golyó, kugli Joe, lábfejű, lámpa, légycsúzda/jégpálya/korcsolyapálya, lekoptatta a haját, leszopott fejű, lobogó hajú, magas a homloka, magas homlokú, meszet öntött a fejére, mezétláb fejű, mezitláb van a feje, meztelen fejű, náci (“filmekben sok német tiszt kopasz”), a napfény korizik a fején, nudli, nyalóka, nyalókafej, nyers, nyirbált fejű; olyan a feje, mint a Salamon töke (ti. fénylik); olyan a feje, mint a segge; olyan a feje, mint a tök; örökhajú, paróka, piskóta (“bőrhajú”), prizma, polirfejű, pucérfejű, puci fejű (< pucér), radiálfej, radírfej/fejű, reflektor, ritka hajú, rodifejű, seggfej/fejű, seggig érő homlok, seggig homlok, síkfejű, siklik a fény a fején, síkos a feje, síkos fejű, sima, sima a bőr, simafej/fejű, simi, skalpolt, skalptalan, skepasz, smirgli, smirglifejű, sodófej/fejű, simi, skalpolt, skalptalan, skepasz, smirgli, smirglifejű, sodófejű (< fr. chaudeau ’süteményekhez tálalt többnyire édes és meleg mártás’), sörénytelen, stoplámpa, subickos fejű, suvickos (< suvikszos), suvikszos, sün, sündisznó, süni; süt a feje, mint a hold; süt a holdvilág, “sűrű hajú”, szentjánosbogár, szopott gombóc, szőrfüggöny-hiányos, szőrtelen, szőrtelenített, tányérfejű, tar, tarfej/fejű, targonca (“az első szótag alapján”), tari, tar-ka (szójáték), tarkóig homlok, tarlófejű, tarlózott fejű, tarolt, tekefejű, teli hold, tettyefejű, tojás, tojásfejú, toll nélküli, tök, tökfej, tök kopasz, törölközővel fésülködik, tükör, tükörfejű/frizura, tükrös, tüskés, vajas/vidámfejű, világít a feje, világít a feje az éjszakában, világító fejű/torony, világlik a feje, villanyfejű, virító fejű

a r c

ábra, ábrázat, az ember randább fele, falazó kép, fizimiska (’arc, ábrázat’ tréfásan fiziognómia helyett < gör. jusio-gnõmh ’a külső megjelenésben, arcjátékban kifejeződő lelki folyamatokat vizsgáló tudományág’), göndörmény, kép, képernyő, képes fél ~ képes fele vkinek, képmagnó/más, kofa, maszk, nokedlileső, plezúr, pofa, pofácska, pofalemez/zacskó, pofázmány, poffantyú, pofi, pofika, profil

jóképű ember, szép arc

baba, babarcú, baró (< baromi), bomba, bomba pofa, bombázó, bulis, cuki, cuki pofa, csini, csinibaba, dögös, frankó, franyó, jó bőr/pofa, klassz, marhára jól néz ki, maszek, menő, pofás, simított, spéci, stramm (< ném. stramm ’délceg, katonás, derék’), tök helyes, tök jól néz ki, vadi, vagány

pirospozsgás

alma, almás, bazsarózsa, bimbó arcú, bimbós, borvirág, borvirágos, “Égés ellen Fabulon” (bőrápolószer reklámja), érett, fosszínű, gyulladt pofájú madár, himlős, láng, lufi-pufi (“mert piros”, ikerítés), oroszka, pákis (táj. < ném. Backe ’orca, pofa’), paprika, paprikaképű, paradicsom, paradicsommártás, pirike, piros, piros alma, piroska, pirul, pirula, piruló, pötyös (táj.), ripacsos, pulykafejű, rózsaarcú, rózsás, rózsás arcú, szamócás, veres, vörös, vörös fej, vöröske, vöröslő

sápadt

bleda (< szln. bled ’sápadt, halvány’), éretlen, fal, falas, falfehér, falfehérke, fali meszelt, falpofájú, fehér, fehérke; fehér, mint a fal; festéket evett, frissen meszelt, halálarcú, halál árnyalatú/fehér, halottkém, haloványka, halványka, hervadt, hipóreklám, hófehérke, hóka (’homlokán fehér foltot viselő; sápadt’), holdvilág, hulla, hullasápadt/színű, hipót nyelt, indián, kimeszelték, kínai, kókadt, lemázolták fehérre, megette a citromot, meszelt, meszes, mészfejű, meszetke, mosottszarszínű, nyámnyila (’gyámoltalan, tehetetlen’), nyeszlett, pátyuli, saláta, Sápadtarcú, sárga, sárgapofa, sárgaság, tejföl, tejszín

szeplős

babos, borsós, festő huga, folt hátán folt, foltos, foltos fejű, fürjtojás, gyöngytyúk; Hány gyöngytyúkot nyeltél le?, ibolyás, ibolyavirágos, kinyíltak az ibolyái (? < ném. szólás: die Märzenveilchen blüchen schon ’az ibolyák már virágoznak’), kiütéses, kopolínó (olaszos), légyszaros, leopárduc, lúd, lúdtojás; olyan, mint a pulykatojás; paradicsomos, pattanáspofa, pepita, pettyes, pipi, pontarcú, pontos, pontos képű, pontozott, pötyi, pötyike, pötyögi, pöttyös, pöttyöske ~ Pöttyöske, pöttyös labda, pöttyöslabdafejű; pöttyös, mint a labda; Pöttyös Panni (ifjúsági regény címe), pöttyös pofájú, pulyka, pulykapipi/tojás, pulykatojás képű, pulykatojásos, pulykatojás pofájú, ragyás, ripacs, ripacsos, rozsdás, rozsdásképű, sapka, strucctojás, szepi (< szeplős), szepibaba/matyi, szepipuskás, szepli, szeplőbazár/béni/király/királynő, Szeplő Marci, szeplőpanna, szeplő szepi (alliteráció szóferdítéssel szeplő), Szeplős Szilárd (játékos alliteráció), szeplőtenyésztő, szeszi; szétfröccsent a mustár, és eltalálta a gyereket; szita alatt napozott, terepszínű, tojásfej, verébköpte, záptojás

csúnya arcú

álarcos, aszalt, banya, bánya (< bányarém), banyaképű, bányarém, békapofa, békás, bibircsókos, bodagképű (’kerek arcú’ < táj. bodag ’pogácsa’; m. cig. bokoli ’hájas pogácsa’), boszi, boszorka, cápa, csita, csunyi, eltolt képű, géppuskával szaporított ( pattanásos), görény, III. világháború, háromszögarcú, korcsképű, krampusz, leprapofa, leprás, lópofa/pofájú, majompofájú, “miteszaros” (< mitesszer-es < ném. Mitesser ’összegyűlt faggyú a bőrben, szürkésbarna foltocska jelzi’), nyomi, nyomott, ocsmány; olyan, mint a seggem szüretkor; olyan ronda, mint a világháború; otromba, pofára esett, ragya, ragyás, ragyásképű, randa (táj.), rasnya (< randa × rusnya), rém, ripacs; ronda, mint a halál; ronda pofájú, rusnya, rút, rút pofájú, rücskös képű/pofa/pofájú, sivatagos, szörnyella (olaszos), tbc--reklám, teremőr (“a Notre Dame-i után”), zombi (“rémfilmek főszereplőit nevezik így el”)

h o m l o k

agyfogó, dudor, hámlok (szóferdítés), kisagytartály, kobak, koponya, lapát, mennyezet, mező, panoráma, ráncgyűjtő, ráncpuszta, szántóföld, szemöldökfa, tarsíkság az arcon, tartály, tető, vakszem (nép. rég. ’halánték’)

s z e m ö l d ö k

ablakkeret, bokor, bozont, díszszőrzet, felhősáv, hajkezdemény, homlokszőr, mező, őserdő, rét, szembajusz/fedő/sörény, szemoldok (szóferdítés), szemszőr/szőrzet, szőrbőr

s z e m

ablak, ágybacsalogató, bilux (< lat. tkp. ’kettős, kétszeres fény’ a gépkocsi fényszórójában), bogyó, bubó, csáp, csecsebogyó, csillag, csipa, csuszaleső, dió, dülledő, feneketlen tejfel, forgógolyó, glütyü, golyó, golyóbis, golyszli, gomb, gölödin, gubó, gumó, gurgula (’henger v. korong alakú gördülő eszköz; guriga’), gurguló, gülü (“kerek”), güri, kancsalító, kandikáló, kémlelő, két gömb, kinyomni való, kocsány, kokszoló, kuki, kukkancs, kukkantó, kukker (< gukker < ném. Gucker ’látcső’), kukkerlyuk, kukkoló golyó, kukluk, kuklyuk, kuksi, kukucs, kukucska, kukucskáló, kukuk, kumantó, látóka, lámpa, leső, lesőke, lyukleső, messzilátó, mikroszkóp, mindentlátó, monitor (< ang. < lat. ’vevőkészülék rádió v. televíziós adás műszaki ellenőrzésére’), nézőke, nyitóka, ocsi (< szln. táj. oko, oči; szln. oči tb. ’szemek’), ocsu (r. cig. + u ’a szem’ < rom. ochi), optika, periszkóp, pilács (táj. ’mécs’), pilla, pillantó, pingponglabda, pislák, pislákoló, pislantó, pislogó, pupilla, reflektor, skubi (< argó ’nézés’ < skubizik ’néz’), skubigolyó, szemező eszköz, szépséglegeltető, szöm (táj.), üveg, üveggolyó

a szem színe, formája

bagoly (“nagy”), békaszem (“nagy”), bögölyszemű (“kidülledt”), csigaszemű, csillagszemű (“ragyogó, csillogó, nagy, sötét”), diószemű, disznószemű (“nagyon kicsi szem, elhízott kerek arcon”), duplaszemű (“szemüveges”), dülledt szemű, égboltszemű (“kék”), egérszemű (“kicsi pontszem”), égszínű, ferdeszemű, gesztenye (“barna, kerek”), gólyaszemű (“dülledt”), golyószemű (“meredt”), gombszemű (“apró, kör alakú), gurgulaszemű (“kerek, dülledt”), gúvadt szemű (“kimeredő”), gülüszemű (“nagy, kidülledt, merev, elbambuló”), güzüszemű, gyöngyszemű (“csillogó, kerek, beszédes”), halikraszemű, húzott szemű (“kissé japános”), ibolyaszemű, japán (“ferde”), japánka, japánszemű, karikás szemű (“a fáradtságtól a szem alatt”), kecskeszemű (“a kecskecsöcsű szőlőhöz hasonló; ferdevágású”), kerekszemű (“feltűnően nagy”), kiesett, kígyószemű, kínai, kínai kettő (“ferde”), kínai szemű, kocsiszemű, komiszemű, kökényszemű, küllőszemű, légyszemű (“szemüveges: a légynek összetett szeme van”), macsekszemű, macskaszemű (“vágott, zöldes, világos, világítós, szépen formált szemívű”), mandula, mandulaszemű, nyúlszemű (“riadt”), ökörszemű, rókaszemű (“sunyi, ravasz, ferde v. vízszintesen hosszúkás”), sasszemű (“éles”), savószemű (halványzöld, álmos”), szemerke, szemvályu (“nagy szemű”), szénszemű, szilvaszemű (“kék, ferde”), szőlőszemű (“nagy”), szűkített, tehénszemű (“nagy, kidülledt, kocsonyás, taknyos, lassú”), tengerkékszemű, tengerszemű, tutajosszemű (“faszállító”), üvegszemű, vágott szemű, vekkerszemű (“nagy, kerek”), vízbenéző, vízszínű (“színtelen”), zöldike, zöldszemű

rövidlátó

csilás, csoravi (< szln. szleng čorav ’rosszul látó; átv. vak’), duplaszemű, fél vaksi, hangya, kukkeros, négyszemű, nem lát tovább az orránál, nem lát tovább a szemétől, az orráig se lát, pápaszemes/szemű, pislogó, szórólencse, vakkula, vakond, vaksi, Vak Vendel Csáktornyán ~ Csák tornyán

kancsal, bandzsít

apja fejbevágta bakanccsal, badzsa, bandzsaszemű, bandzsi, banzsa (táj.), béndzsa, benzsi, csoravi (< szln. szleng); egyik szeme sír, a másik kancsal (elferdített szólás); engem néz, és téged lát; engem néz, téged lát; erre néz és/de arra lát (népi beszédfordulatok), félrelátó/nézős, ferde, ferdeszemű, görbeszemű, a hátán folynak le a könnyei; ide néz, oda lát; iksz (x)-szemű (“keresztben csorognak a könnyei”), “Izaura” (< port. Isaura, a Rabszolgasors c. tévésorozat kancsal főszereplője), káli-máli, kaméleon (“mindkét szemét külön mozgatja”), kancsa, kancsali-bandzsi, kancsi, kandzsal-bandzsi, kancsi-bandzsi (ikerítés), kandzsa, kandzsi (kancsal × bandzsi), kandzsi-bandzsi (ikerítés), káposztáskertbe néz (nép.), kerbenéző (táj.), keresztlátó/szemű, kertbenéző, kettős látású, kettő van mindenből, kiskertbenéző, körözve állnak a szemei, liliomszemű (m. cig.); olyan, mint Isaura; sarkon csinálták; slip-szemű (< ang. slip ’elcsúszás, csúszás’, itt: “mint biciklikerékben a nyolcas”), spirlav (< horv. táj. špirlav; horv. škiljav), a szeme a hátán kopog, szemek találkozása, tóti, vakló, vakszemű, van egér ( ijedtség)

egyéb (a látáshoz kapcsolódó tevékenység)

biluxol ’pislog’

f ü l

adó-vevő, cimpa, cimpi, dumafogó, az egyetlen “mindig” bezárt rész, ellenző, evező, fülbevalótartó, füles, hallkürt, hallóka, hallókagyló/készülék/lapát/lyuk, hangfalak/felfogó/lapát, hegyező, hírfogó, hangradar, jodafül (< “a Csillagok háborúja c. film egyik szereplőjéről; hegyesfülű”), kagyló, kagylózó, kajla, klipsz (< ang. clips ’csiptetéssel rögzíthető ékszer, fülbevaló’), kocsonyába való, lapát, lapátfül, légycsapó, legyező, lehallgató, lokátor (’tárgyak mozgását, helyzetét bemérő berendezés’ < lat. locare ’elhelyezni’), OSI, radar (’tárgyak mozgását, helyzetét bemérő berendezés’ < ang. radio detection and ranging ’rádiós földerítés és mérés’; mozaikszó), rádióantenna, süketnéma készülék, szélfogó, szélfogó sztereóban, szemüvegtartó, sztereo (< ’előtag térbeliség jelölésére: tér-’ < gör. stereo-), tányéros radar, tapsi, telefon, tölcsér, vécékagyló, vevőkészülék, villámhárító, vitorla, vitorlafülű, zsírkagyló, zsírral teli kisbödön

nagy fülű

bagoly, befogja az orosz adót, ejtőernyős, elefánt, elefántfül/fülű, elefántos, evezős fülű, Filemon (? < hasonó hangzás: Philemon és Baukis példás életű idős házaspár a görög mitológiában), fogja a Kab-hegyet, füles, fülesbagoly, harapós fülű, hólapátoló, kajla, kalánfülű, klefa, klempa (< horv. klempe ’kajlafülű’), klempac ~ klempász (horv. táj. klempavac, horv. klempav ’lelógó, kajla’), kleppancs, kuka, lapát, lapátfül/fülű, lapátos, lapufülű, laska (itt: nagy, széles, kagylóalakú laskagomba), lebegő, lebeny, legyező, légyüldöző, lepedő, lepke/lófülű, lokátor, lokátorfülű, lokátoros, majom, majomfülű, nagyothalló készülék, nyúlfüle van, nyuszifül, óriáskagyló, palacsintasütő, pam-fülű (? < hattyúfiókák neve tv-filmben: Pim, Pam, Pumelka), papír/parittyafülű, patkányka, propeller, propifülű (< propeller), radarernyő/fülű, sárvédő, stereofülű, szamár/szatyorfülű, sztereós, Tangós Tamás, tapsifül/fülű, teleszkóp (’csillagászati távcső’, itt: a parabola alakú tükrös változatról < gör. tele + skopàV ’kémlelő, körülnéző’), tepsi, tepsi-sütő, vitorla, vitorlafülű, vitorlás, vitorlázó, zsírlángos

elálló fülű

Aladár (< Kutyafülű Aladár, Weöres-versből), bagoly/befőtt/botfülű, csacsás fülű (< csacsi), csacsi/csimpánzfülű, csulafülű (“nagy, elálló”), derékszögben elálló, derékszög java, derékszögű, egérfül, elefántfülű, evező, fidó, Fidó bácsi (“a legnagyobb kutya neve tv-rajzfilmben”), fogantyús, fogja a pesti adót, füles, füleske, hangfal, hátszélben született, Igor-fülű (egyéni; személyekről), kagylófülű, kajla, kajla/kanálfülű, kinyílt kagyló, klepa (< horv. táj. klempa), klepafülű (nép. is; itt: “nagy fülbevalós”), klépái vannak, konya-csóla, krepafülű, kuka, kukafülű, lapát, lapátfül/fülű, laska (“a laskagomba tányérjához hasonló”), laskafül, lapulevél, légycsapó, legyező, legyezőfülű, lekvárfülű (egyedi, tanuló ragadványnevéről), lispás (táj. “nagy, elálló, kicsit előrehajló”), lokátoros, majomfül, mirelit-fülű (afagyott fül merevségére emlékeztető < ’mélyhűtésű’ < Mezőgazdasági Ipar Rt. + elit), moncsicsi, nagy a szélfogója, napernyős, propeller, radar, radarfül/fülű, radaros, rókafül/fülű, szamárfül/fülű, szatyor, szélfogó; szép a szemed, csak kár, hogy eltakarja a füled; sztereó, sztereo/tacskófülű, tapcsifül, tapsi, tapsifüles, tapsi-hapsi (ikerítés), tasla, tasli (tréf. ’nyakleves’ < ném. táj. Taschl, ném. Tatschl), tepsifülű, vevőantennás, vitorlafül, vitorlás, vitorlázó, zsidófülű

o r r

bánya (“a megkeményedett orrváladék kibányászása”), barlang, bazilika, bukta, bütykös, csempák, cserpák (< táj. ’fából való nyeles vízmerítő edény’ < szlk. čerpať ’merít, mer’ < szlk. táj. čerpak ’köcsög’), csőr, csőrice, csurák, döfi, duda, dudor, dúró, esernyő (“nagy”), fénytok, fikahely (táj. fika ’takony’), fikatár, firnyák, fogas, frigyó, frinyák, frinyó, froncsi, fújóka, fújtató, fuvola, füfü (? < “becézett fül”), hefti (< argó < ném. Heft ’nyél, markolat, fogantyú’), herfli (nép. ’harmonika’ < ném. Herfel), horog, kampó, kampósbot, Kántor nyomoz (filmben szereplő nyomozókutyáról), két lukú csöpögő, kipufogó, krumpli, lelőhely, náthazacskó, názó (< lat. Naso ’nagy orrú’, római családnév < nasus ’orr’), noci, nósz (< or. нос ’orr’), noszi, nózer, nózi (< ném. Nase), nózika, nózus, nózuska, nyomi, ormány, ormi, papírradír, pattanás, porszívó, szagelszűrő, szaglászó, szagler (németes), szagló, szaglólyuk, szelep, szellőztető, szimat, szimatoló, szipák, szipogó, szipóka, szippancs, szippantó, szortyom-bortyom (nép. ikerítés), szuszogó, takonycsöpögtető, takonyda, takonyfogó/hordó/polc/tár/tároló/tartály/tartó/üreg/zacskó, tirpák (? < ’szlovák népcsoport’), tokmány (nép. ’a kaszakő tokja’), töfi, töf-töf, trombita, turcsi, tüfti, tülök, tűzhányó, uborka

orrforma, -szín

akkora az orra, mint a Bazilika kilincse; bazilikakilincs (“nagy, húsos, nem csontos”), bendzsa, bibircsók (táj.), bibircsókós (’a szemölcshöz hasonló puha kinövés a bőrön”), bororr, boros, borvirág (’bor felszínén képződő gombás fehér hártya’), borvirágos (’iszákosságtól vörös és rücskös’), borvörös, bunyós orr, dudaorr, dudás, dunyhaorrú, durung (táj. “bunkószerű”), erősen kicsírázott burgonya, ficamos (“törött orrú”), fitos, frinyó (“fricskázott”), hegyes, horgas, horgos, horhas (“horogszerűen görbe, előreugró, csontos”), hupifehér/lila, kakasorrú, kampó, kampós orrú (“horgas, a vége hajlított, hosszú orrnyereggel”), kapa, karvaly, kosorr, krumli (táj.), krumpliorr, malacorr (“nagyon széles, rövid, kissé fölfelé áll”), matt (“nem fényes”); olyan az orra, mint a bazilikakilincs; olyan az orra, mint a templomkilincs; pálinkás (“vörös színű”), papagáj, paprika, paprikaorr (“hegyes, vörös, bibircsókos”), pisz, pisze (“kicsi, tömpe”), pókos orrú (nép. vastag, daganatszerű), rezes, sasorr, sziklaorrú, templomi kilincs, tokmány, tonnakocsi, tömzsi, turcsi (’rövid, egy kissé fölfelé hajló hegyű; pisze’), turpi (“fölpöndörödik”), tülökorr, türcsi, uborka, vas- és edényorr (“nagy”), vasorr, veres, vörös, zsidóorr

b a j u s z

alorrvédő, bajsz, bajszi, bajszi-majszi (ikerítés), bazsusz (franciásan), bujszi, csiki ( csiklandoz), gyep, haj, kenderkóc, morzsafelfogó, orrbozont/dísz/nedvszívó/szakáll, pótszőr, sörte; sörte, száj feletti; szájhaj/szőrzet, széna, szénakazal, szőr, szőrhajtás, szőrös szájú, takonyfogó/törlő, tapogató, zsírszívó

bajuszforma

bajesz (bajusz × pajesz), bajuszka, cincérbajszú, felkefe, harcsabajszú/bajuszú/fejű, hetyke, kackiás, kacsafejű (“lekonyuló”), kajla, kampó, kefe, madzag, pajusz (pajesz × bajusz), pamacs, pehelytoll, pemzli (< ném. Pemsel ’ecset, pamacs’), pózna, pödörke, pödrincs, pörge-sörte (ikerítés), tüsike, vasvilla (“hegyes bajusz”), zsinór

s z a k á l l

állbunda/haj/sörény/szőr/szőrzet/takaró/védő, arcszőrzet, bozont, bozót, combkefe, dzsungel, kantaraj (< kan + taraj), kender, lobonc, meszelő, nagyszőr, nyálazó, ősbozót/erdő, pofaszőr/szőrzet, pom-pom ( Pom-Pom meséi), seprű, sörény, szakáll-vokál (ikerítés), szakcsi, szaki, szőrmók/mókia/pamacs/tömeg, szösz, turkáló (? < kosár, rekesz, melyben árut helyeznek el turkálásra, válogatásra), vécekefe (táj.)

szakállforma: ecset, kecske, kecskeszakáll/as/, pamacs, pemzli, télapószakáll

s z á j

bagóleső, beszélő, beszélőke, bigyisz, buksza, csacsógó, csálé, csevegő, csipogó, csiripelő, csókálló/leső/nyílás, csókolószerv, csóktartó/váró, csőr, csőrike, csuszaleső/nyelő, csuzli, csücsörítő, dumagép/lik, dumáló, dumatár/zsák, dumcsi, dumcsizó, etető, etetőnyílás, fogkefetok, habaró, hammogó, hangfal/szóró, hápogi, hápogó, húzogató, légyfogó, levesfújóka, kacsafeneke/segg, kajaleső/nyelő/nyílás, karattyoló, kenyérleső/pusztító, kerepelő, kereplő, kotyogó, kuzsi (? < ném. táj. < Gosche ’száj’), lefetyelő, lepény, lepényleső, lepetye, levesleső, lityi-fityi (ikerítés), locsi, málé, nyelvalagút, pampogó, pampula ~ pampulla, papulya (táj. “sokat fecseg”), pletyka, pletykafészek/gép/tartó, pofa, pofalemez/zacskó, pofázda, pofázó, pofázó egység, pofika, puszka ( puszika < puszi), rongyos (“sokat beszélő”), smárhely, tanár-őrjítő, tátogó, tepsi, tepszi, vakkantó, vernyogó (táj.), vigyorgó, zabagép, zabáló

szájforma

béledtszájú (< nép. bélel, “szögletes, vastag, húsos ajkakkal”), Bramac--száj (“nagy, lapos” < tetőcserép márkaneve), Brigitte Bardot-s (“vastag, duzzadt” < a híres francia filmszínésznőről), bukszaszájú (“széles”), csálészájú, csókos, csókos szájú (“kicsi, cseresznyealakú”), csókraálló (“csücsöri”), csőrike száj, csucsori, gyűrött szájú, harcsaszáj, lefetyelő, fülig nyúló, lepcses szájú (“túl sokat fecseg”), lepényleső, leprás (“túl sokat beszél”), lepseszájú, lespedt (“nagy a szája, széles az ajka”), morbid (’torz; lágy, puha; beteges’ < lat. morbidus ’beteg, beteges’), málészájú (“mafla”), nyúlszáj (“a felső ajak felkunkorodott, nyúlajak”), nyuszka, ortopéd szájú (“torz”), palacsintaszájú (“nagy; nagyra nyitja”), paplanszájú, pompos, protkóburok (“műfogsorral”), rojtos szájú ( szólás: rojtosra beszéli a száját ’káromkodik folyton’), seggnyaló, szívszáj (“szívalakú”), szopós szájú, tepsiszájú (“hosszú, széles, sokat beszél”), trombitaszájú (“kerek, vastag”), virsliszáj

n y e l v

csípős retek, csókvégző, fecsegő, izgalmi szerv, ízítő, kajaízlelő, kereplő, keverő, keverőlapát, lapát, lapátoló, lebegő, lefetyelő, lepetye, locsogó, lógó, nyálkeverő, nyalóka, nyalószerv, öltögetni való, öltögető, ördögnyelvű, pacal (“hasonlít a pacalpörkölthöz”), pörgető, pörgettyű, smárkellék (< argó < jidd. smár ’csók’), szívóka, térkép (“olyan nagy”)

f o g

agyar, aprítógép, daráló, húscafatoló, kajareszelő, morzsoló, prota, protézis (’szerv pótlása, műfogsor’ < gör. pràJesiV ’felegyenesítés, összeállítás’), protkó ( protézis), rágcsáló, verő (“vacogáskor hangot ad, mint adobverő”)

fog-forma

csámpi, csorba, csorbacsik, drakula-fog (“hosszú, hegyes, kiálló” < XV. sz.-i vérengző román fejedelemről < rom. drac|ul ’az ördög’), egér/elefántfogú, farkasfog (“nagy, hegyes, kiálló”), fogarasi, “fogföldi” hibás (< Fokföld; humoros szóferdítés), fűrészfog, gereblyefogú (“ritka, hiányos; 5 perces szünet van a fogak közt”), kampós, kapafog (“széles, keskenyedő végű metszőfogak”), kappan, lapátfog (“széles, lapátszerű”), leves, lófog (“kifelé álló, óriási, széles metszőfogak”), lúfog (táj.), műszaki hibás fog (“lyukas”), nyúlfog (“feltűnően hosszú”), nyuszifogú, nyuszkafog, pókharapó (“feltűnően nagy, előreálló” < szólás: Akkora foga van, hogy még a pókot is kiharapja a sarokból), ritkás (“tíz perc szünet van a fogak között”), rizsa, rizses, szalagszakadásos fog (“ritka”), vámpír-fog (“hosszú szemfogak; Drakula-fog”), vicsorfog (“széles, ferdén növő; nevetés közben eltakarják”)

a j a k: ajk, buksza, gödör

ajak-forma

békaszájú, csálé, cseresznyeajkú/alakú, csókadó, csókos, csókra való, csucsori, csucsorított, csurbi (? < csucsorít; “összehúzott, csúcsos ajkak”), frissen mázolt/vakolt, hannibál, kencefices, kencés, kikent, kikent lepényleső, kinyalt száj, kirágta (“rágja, így olyan, mintha kirúzsozta volna”), ki van mázolva, lópofa, málészájú, mázolt, négerajak (“vastag, duzzadt”), pank-ajak (festett száj, a punk ifjúsági hullámról), pingált, piros bogyó, rúzspofa, tepsi, tüzesajkú, vékonyszájú, zománc, zsírozott (“rúzsos”)

á l l k a p o c s

állkapca, csücsök, csücsöri, csücsöri csöcsicsengő, fogtartomány, hegy, kapcs, kapcsula, kiálló, csontkorrekció (helyesen: kollekció), léctartó (“a fogakat tartja”), vizestál

áll-forma

csontos, csúcsos, hegyes, hegyeske, kapa, kecskeszájú, szögletes, téglás, tompa

n y a k

állvány, bunkó/buratartó, bürke, cölöp, csonthuzal, cső, csutka, dinnyeállvány/szár, ékszertartó, észalátét, fejfogas/hosszabbító, fejtartó, fejtartó oszlop, fojtanivaló, gégeborító, gégés, giga, hólyagállvány/tartó, kellésasztal, kincstár/tartó, kobaktartó, kocsány, kötélfogás, leső, nyakica, nyakinca, nyakkendőtartó, nyaknyúlvány, nyújtogató, nyúlás, nyúlvány, oszlop, pálcika, retekkert, rúd, szár, szívnivaló (“szerelmes v. vámpír szívja?”), szorongatandó, tartópillér/rúd, tekercs, tekergető, tekergő, tekerő, teleszkóp, tengely, tikhúr (táj. tyúkhúr), tökszár/tartó/tok/törzs, tönk, tuskótartó, zsiráf-szerv

nyak-forma

bőgő/gitárnyakú (“hosszú”), görbe, girnya, gólya, gúnár, gúnárnyak/nyakú, gyík, hattyúnyak/nyakú, liba, libanyak, nádszál, tokás, zsiráf, zsiráfnyak/nyakú

t o r o k

gerdzsa, gida, fojtanivaló, hangeregető, kajalift/nyelő, lefolyó, nyelő, nyelőke, tölcsér, török (szójáték: torok-török)


Vissza a tartalomjegyzékhez