reumás: béna, csalános, csiga (“mert lassú, mint a reumás”), csontkukactár (“olyan fájdalmai vannak, mintha kukacok ennék”), fájós csiga, hemovit, köszvényes, lumbágós, nem használ sárvári termálkristályt, remcsis, reumás csiga/tetű, rumos, termálkristályos, tetű (“mert lassú”), vén csiga, zsírozatlan

alkoholista: agyára ment az ital, albánszamár, alkoholpista (népetim.), apatejes, belegel, boroshordó, bűzfazék, fehér egerecske, főkoholista (ellentétező szójáték), gödény, görény; iszik, mint a ló; kanyaros (— bevette a kanyart), koholista, mata, nótás, piabeteg/buzi, piadilis/gép, pia Joe, piál, pialista, részeg disznó, spicces, szeszgyár/ kazán/kohó, “szív”-beteg (játék a homonimákkal: bort szív), szlopálós (< szlk. slopať ’vedel’), tintás, töltött; vedel, mint a disznó

injekciót kap: bökik, bökit kap, incu, kap egy koktélt, kikszi, megcsípi a szúnyog, megfúrják/szúrják, narkózik, seggbe szúrják, szuri, szurira jár, szurit kap, szurizzák, szurkálják, tűzik

megműtötték: átprogramozták, befeküdt a mészárszékbe, boncolták, bicska alatt volt, felvagdalták, felvágott lett, guberáltak benne, harakirit csináltak neki, kés alá fektették, késnek szaladt, kibelezték, megbicskázták/lékelték/turkálták/vagdalták

begipszelték a ...: babát adtak rá, becsomagolták, bemalterezték, fátyolt raktak rá, kapott egy csizmát, kemény-zoknit húzott fel, kőbe rakták, múmia, verekedéshez adtak neki fegyvert

sugárkezelést kap: Csernobil, csernobili hajtómű, csernobilizik, Csernobil-kúra, égőzik, infralámpázzák, kapja a kemény gammát, kezeli a sugár ~ a Sugár (ti. András; szójáték az ismert tévészerkesztő nevével), szoláriumba megy (< lat. solarium ’napóra, lapos háztető’ – napozó terasz, terem’)

elvonókúrán van: alkohol nuku, detox, detoxon van, egy kicsit szünetet tart a piában, elvonón van, hánytatás, “hízókúra” (euf.), ivótalanítják, ivóterápia; jelszó: Tilos; józanításon/kényszerzubbonyban van, a nagy antialkoholista (gúny), nagy fán van, nagyfás (< Nagyfa községben toxikológiai intézet működik), nista pia, óne vodka, pia nista (szójáték homonimával), pia nuku, szesztilalom, szlapa- ~ szlopaszüneten van, tejel

táppénzen van: dögrováson van, fagyszabin van (cig.), fusizik, leépítőn van, lóg, műételt kapogat, otthon döglik, semmipénz, tápén van (szójáték homonimával s rövidítéssel), tápon él (ua.), TP-én van (e: tépén; röv.)

halálán van: be fog krepálni, dögledezik, döglőfélben van, előkészíti a bakancsát, ennek már mortusz (< lat. mortuus ’halott, holttest’), feldobja majd a bakancsot, fél lábbal a koporsóban, fűzi a bocskort, halálfarkán van, ki fog nyiffanni, koporsót készíteni, közeleg a kaszás, meg fog pusztulni, mortusz, neki már kampec, nemsokára földobja a talpát, rúgja az utolsót; úgy érzi, hogy kinyiffan; az utolsókat rúgja

halál, meghalt: alulról szagolja az ibolyát, beadta a kulcsot, bedobta a törülközőt, befuccsolt, beharangoznak neki, bekrepált, bemondta az unalmast, benyekkent, ennek ennyi, feldobta a bakancstalpat/a hócipőt/a lábát/a papucsát/a patáját/a talpát, felfordult, feldobja a bocskorát, felvette az utolsó kenőcsöt (— ... kenetet), földobja a pracliját/a bakkallóját, fűbe harapott, hóhér, kámpec, kámpecolt, kámpinyóre (olaszos), kányimunyi (“kinyekkent”), kaput, kaszás, kifingott/fosott/fújt/kampecolt/munderelt/ murdelt (cig.), kinyiffant, kinyúlt/pucsult, konyec, megcerkadt (táj.), megdöglött, megkampelt/krepált/murdelt, nincs, sátán, vége, visszanyerte a nyelvét (— visszaadta a lelkét; gúny) – (Lásd még 202. oldal!)

6. körzeti orvos: Bubó (“rajzfilmsorozat bagolydoktora”, cig.), dáktör (“kérkedésből angolos ejtéssel” < ang. doctor), dokesz, doki, dokk, dokkencs, Jandera (< a Kórház a város szélén c. 1987. évi cseh tévéfilmsorozat mentőorvos szereplője), kördoki, körzeti, kuruzsló, lódoktor (“úgy bánik a betegekkel, mint a lovakkal”), oti (< OTI), ugrándozó tudóstáska

(körzeti) ápolónő: ágyraszálló, ampulla kisasszony, ápinő (röv.), Baciluska, cicibaba, csinibaba, dilis nő, fehér angyal, házról házra, Hildegard főnővér (< a Schwarzwald-klinika c. német filmsorozat szereplője), “kedvesnővér” ~ kedves nővér, kórháztündér, “Kriszta-nővér” (< a német filmből), maca, nörsz (< ang. nurse), segéd berendezés, settenkedő nőstény, Ursula, a végzet asszonya (— Verdi A végzet hatalma, ol. La forza del destino c. operájának analógiájára)

SZTK-rendelő: betegek gyülekezete, ingyen pornó (“mert le kell vetkőzni”), kínzókamra, KTSZ-rendelő (gúny), OTI, ölőhely, pisilabor, szötöká, szötökö (< SZTK), Várj a sorodra!

gyógyszertár: apoteka (< gör. ¡podÀkh ’raktár, lerakat, csűr’), bogyótár, dilibogyóbolt, gyógyiraktár, gyógyszartár, herointelep, KAPSZULATÁR, katika (népetimológiás szóferd.), kotyvaléktár, méregtár, öngyilkosoknak, patika; spermabank (“hitel van”); tabletár (< tabletta × tár)

gyógyszerek neve: Algipir/Algo ~ Algó/Algopüré/Alvópirin (népetim.) ’Algopyrin’; “antik” (“az ’anti-’ előtaggal kezdődők gyűjtőneve”); Bajhozó (népetim.) ’Bayrena’; Cévi (mozaikszó) ’C-vitamin’; dilibogyó ’nyugtató’; Egozalili (népetim.) ’Egosalyl’; gyógyszarok, hancúrbogyó ’fogamzásgátló’; Józsipen (ellentétezés) ’Maripen’; Kalmapin/Kalmi/Kalmo/Kalmo Piri/kalmopiri doktornő (népetim.) ’Kalmopyrin’; kap-szula (szój. népetim.), kaszpula ’kapszula’; kupola ’kúp’; Marcsi/marcsipen/Mariska (népetim.) ’Maripen’; Ovida ’Ovidon’; polszkikenőcs (népetim. eufem. < lengy. polski ’lengyel’) ’popsikenőcs’

mentő(autó): beakadt a duda, fakó (“mert világos színű és vágtat”), fehér négykerekű odüsszea, fehér viharbusz (“gyorsan száguld”), gyors angyal, hullaszállító, Jandera, kékvillám; nénó, nénu, ninó ~nínó ~ ní-nó, ní-nu (“a sziréna hangjáról”); nyivák (“sivító hangjáról”), ricsajdoboz, süvítő kukac, sziréna, szirénázó doboz, villogó, vinnyogó

kórház, szanatórium: betegfogda, bolondokháza, börtön, bűzház, diliház, fehér ház, FEHÉR ÜDÜLŐ, gázkamra, hullatár, idegház, kori (— kórház), sintértelep, szanati, szani (< szanatórium), újra kezdheted, vágóhíd

ideggyógyintézet: bolondokháza, diliház, elmebetegek otthona, elvonóház, idegház, őrültek háza, sárgaház

szociális otthon: aggház, bolhatanya, bolondokháza, diliház, nyanyák lakhelye, öregtanya, ÖTYE (< Öreg Tyúkok Egyesülete), szociott, szoc. ott. (röv.), tolókocsisok 2. otthona, vének kunyhója, zöldház

1. piszkál valakit folyton: balhézik, bazirgál, bézi (euf.), bökölődik, buzerál (cig.), cécózik, cikizi, cukkol, csesztet, csinálja a feszkót (— “feszültséget”), fracliz ~ frocliz, furkálódik (cig.), macerál, matat (cig.), molesztál, mószerol, nem száll le róla, nyúz, piszkutál, princeli, ráakaszkodik, szadiz, szadulja, szekálja, szívatja, szórakozik vele, szurkálja

csúfolódva utánoz: cikiz, majmol, majom, majomkodik, öltögető majom, papagáj, parodizál; utánoz, mint a majom

2. fenyeget(őzik): beijeszt, dolog előtti balhé, rinyál, ugat, ujjfeltartás, zsarol, zsarolka

megszid valakit: kioszt, lebaltázza/bazilikázza (euf.), lebombáz/bőget/cseszi/hengerel/ordít/szidja a sárga földig/szúr/tol/ugat/szid, rinyál, szádáz, szódáz (“lelkifröccsöt ad”)

“beolvas valakinek”: balhézik, bedöngöl/dumál/rámol neki/szól/tesz neki, dudál vkinek, hegyibeszédet tart, képébe mondja, kiosztja, kipakol/tálal, kiveri a dilit, lecseszi, lelkifröccsöt ad neki, lenyomja a dumát, A LESZÁMOLÁS ÓRÁJA, löki a szöveget, megetette a szöveggel, megszívatja/szopatja, odadumál, opálja, opatja (— szopat), pofán hagyítja (táj.), szívatja

“beolvasnak” neki: adják neki a rizsát, bedumáltak neki, behúztak neki, bekapta a horgot, bemeszelnek neki, beszólnak neki, lecseszik, leépítik, lelkifröccsöt adnak neki, “lenyelte a kukacot” (horgásznyelv), leszerelik/tolják, megette a cselt (horgásznyelv), megszívta, őt cseszik le, pofán hagyítják (táj.)

ordít valakivel: adja a hangerőt, arénázik, durrog, handabandázik, károg, kiszakad a tüdeje; kitör, mint Zrínyi; leugatja, másnapos rekedtség, orgonál, rinyál, sipítozik, szónokol, tüdőt szellőztet, veri a nyálát, veri magát, vonyít (táj.)

árulkodik: árulkodó júdás, befúj/köp/nyal/sároz/súg, elköpi magát, elpofázza, “fent” jártatja a száját, júdás, köp, köpőcsésze, nyalizik, mószerol, pofázik, spicliskedik, stréber

4. mellébeszél: blablál, blöfföl, beeteti, csillagokba beszél (< Lehazudja a csillagokat az égről; szólás), dumál, hablatyol, eceterál (< lat. etc. = et cetera ’és a többi’ = stb.), félredumál, félrehalandzsál, hadovál (< argó ’össze-vissza beszél’), halandzsázik, hamukál (< argó), hamukázik, handabandál, hantázik, kacsázik (< kacsa ’álhír’), kamuzik (< argó kamu ’hamis, nem valódi’), keveri a szart, kismacska, letért a vágányról, linkel, löki a sódert, mese habbal, nyomja a havat/sódert, púderez (“szépítget”), rizsál (“köret, keret a beszédhez”), rizsázik, salátáz, sóderol, sok a rizsa, szórja a púdert, zöldségeket köp

füllent, hazudik: Andersen, átvág/ver, beadja a brámert, blöfföl, cigán (táj.), fele sem igaz, FILLENTŐ FÜLÖPKE, hamuzik, hanta, hantázik, hazug disznó, igazmondó juhász (— Mátyás-monda), játssza Andersent, kamu, kamuzik, megint igazat beszél (gúny), mesél mesét, rizsázik, szívat

5. felesel: hammog, járatja a csérogóját (táj. “száját” < csérog “madarak hangját utánzó szó; a csőrükkel csérognak”), nagy a pofája, papagáj, pofázik, rinyál, rinyóz, visszapofázik/szövegel/ugat

elszökik hazulról: csövez, eldzsal (< cig. džal ’megy’), elgyalózik, elhúzza a csíkot (szólás), ellóg, eltűz ősei házából, emigrál, lefalcol/kopik/lécel/lép, lógicál, megdobbant, megpattan, nem bírta a rendszert/a rabszolgaságot, olajra lép, “vitte a hamuban sült pogácsát”

csavarog: bóklászik, csámborog, csavargyárba jár, a csavargyárba ment el, csavargyárban dolgozik/van, csavargyáros, csavizik (< csavarog × csövezik), csőlakó, csövezik, flangol, jampi, kevereg, kilométerhiánya van, kolbászol (— kóborol), lófrál, lóg, lógecol, “sétál”, terepszemle, utcaréme

6. “kitol” valakivel: átvágja, mint a szart a palánkon; átveri a fejét, csőbe húz, hülyét csinál belőle, kicseszik vele, kiheccel vele, kiizél vkivel (euf.), kilök vkivel, kitojik vele (szóferd.), lebézi (euf.), megszívatja/szopatja, szívatja, szívózik

becsap valakit: átdobja, átdobja a palánkon, átejt, átmegy szivattyúba, átráz/vág, átvágja az agyát, átveri, beadja a brámert, behúzza a csőbe, bepalizza, megszívatja, mondja Andersen meséit, szívat (cig.), szívatja az agyát, szórakozik vele

hangoskodik: adja a hangerőt, arénázik, balhézik, dumál, majrézik (“aki fél, hangoskodik, hogy a bátor látszatát keltse”), nyerít, pofázik, ricsajoz, rinyál, ugat, zsinatol

bőgeti a rádiót, magnót: csontkózik (“lehet rázni, táncolni rá”), csumán szól a magnyója (táj.), csumára csavarja (“ahogy a kukoricát csumára – csutkára morzsoltuk, a hangerő sem fokozható tovább”), csutkán hallgatja (“tövig tekeri a kapcsolót, hangosító gombot”), csutkán szól a magnója, discózik, érzi a ritmust, gerjeszti, hififej, kakaón van, kakaóra rakja, kakaót ad neki (“nagyobb energiát”), kakaót ad rá, maximumra pumpálja a hangerőt, nagyothallót játszik, süketkedik, teljes kakaót ad rá, zenebuzi

tolakodik, lökdös: ágyban érzi magát, cseh, cselák (“vásárláskor kultúrálatlan a viselkedésük”), heringre veszi a formát, könyököl, kukac, pulickázik előre (táj.), tikitakizik, torpedózik a tömegben, túlakodó (szóferd.)

szemetel: “díszíti a várost” (irónia), disznóolat csinál, dolgoztatja a kukásokat, eldobja a felesleget, ganézik, hányaveti (? < szójáték homonimával: hányja-veti), koszfészek, sokat tesz a tiszta ...-ért (helység neve; gúny); Az úttörő nem szemetel, csak eldobja a felesleges hulladékot (irónia); “védi a természetet”, virágot hint

megüt valakit: ad egy tockost, badizik, behúz/mos/nyom, betesz neki egyet-kettőt, cséphadaró, elhupálja, elpáhol, kapott egy biflást, lekezelés/nyomdáz/pofoz; leüti, mint a taxiórát; leveri a buráját, leveri, mint vak a poharat; megadja neki a porcióját, megagyalja, megkalapálja/keni/pakolja/simítja/teríti, odadörgöl, orrba kormányoz, pirosít, pofán csap/nyalja, pofon csap, püföl

pofon, ütés: átszálló, berakja a kékítő sablont, csattanó, csók (akkora csókot kapsz, hogy szörnyethalsz!; közhely), fonák (< a tenyeres ellentéte; szójáték), frász, füles, jobb egyenes; kapsz egy lángost, úgy hogy egy hétig eszed; képennyalás, koki (“ököllel fejre mért ütés”), lángos (“piros lesz tőle az arca, és ég”; szójáték homonimával), laska (táj.), lekever neki egyet, lemossa a képét, maflás (táj.), megkínálja/legyezi/simogatja, nyakas, ötös (“öt ujj van a tenyerünkön”), parasztlengető, pofapacsizik, rájár az arcára, saller, savanyúcukor, szájon nyal, tasli (“tenyérrel adott nagy pofon, a csattanást próbálja utánozni”), taslis, taslit ad, tenyeres, tockos

torkoskodik: belel, csorog a nyála, nyalakodik, tehénkedik, tömi a bendőjét, zabacsol, zabál kétpofára, zabizik

egy “slukkot” szív a cigarettából: békepipa, centizik, centizik a cigiből, dekkol, dekkvadász, húz egyet, húzott egy pöféket, ismerkedik, kocabagós, kocázik, rákap a végére, slukkol, szipózik

dohányzik: bagarettázik ~ bagerettázik (< bagó × cigaretta), bagózik, bagzik (szóferd., szójáték homonimával), bűzöl, bűzrudat szív, bűzrudazik, cigizik, csikkes, dekkel, dekket szív, dohizik, füstkarikányit (“csak egyszer szív”); füstöl, mint a gyárkémény; gyűjti a koporsószöget, nikotinpálcát szív, nikotinrudat szív, pipál, pitykézik, pöfékel, pöffent, szí, szivarozik, szívja a űzrudat, szívja a staubot, szöget ver a koporsójába (“ártalmas”), tésztázik – (Lásd még 169. oldal!)

elcsen, ellop valamit: bekebelezte, brékel (“a mozdulat utal a jelentésre”), bugázik (cig.), csen-csel (szójáték), csór, csórel (cig.), elbugázik vmit (“megfújja; elszáll, mint a nád bugája”), elcsakliz, eldzsuvázza (< cig. džuv ’tetű’ > cig. argó ’pénz’), elemel/kommant/kubizza/kúr/mórel/pakol/zsebel, enyves a keze, enyveskezű, holka-bolka (ikerítés), jó időre kölcsönvesz, kámforrá tesz, kétszer vette észre, kezéhez ragadt, kizsebel, kleptós, kleptózik, kommunizál, lop-csen-csór (szójáték: a kínai nyelv utánzása), lopicál, lopizik, mágneses, mangel (< cig. mangel ’kér, kéreget, koldul’), megcsap, megdobbant/fúj; megfújja, mint a trombitát; meglovasít/vág, pofon vágja (“úgy, hogy hozzá is ragad a kezéhez”), ragad a keze, szarkáskodik; zsebrevágja, mint a kezét

1. garázdálkodik: badis, balhézik, barbálkodik, bunyózik, huligánkodik, kendózik, lenyuvaszt, vagánykodik, vandálka, vandálkodik

megveszteget, csúszópénz: bunda, bundázik, csúsztat, dugimani/pénz, dugizik, fekete; gyorsan jön, gyorsan megy; hálapénz, lepénzel, jatt, kenőpénz, megken, smászer/sutyi/szánkópénz (“a szánkó is csúszik”), zsarolka

feketézik, feketepiac: barnapiac, barnázik (szój.), bolhapiac, bundázik, csencsel, fusizik, gagyiz, KGST-piac, kávézik (szój.), lejmol (< argó ’potyázik, kéreget’ < ném. argó leim ’könnyű, biztos’ < ném. leimen ’ragaszt, enyvez; lépre csal, becsap’), lengyel-piac, olcsó áruk fóruma, seftel, svarcol, svercel, zugpiac

sikkaszt: capcarázik, csencsöl (táj.), csór, elmarkol, fusizik, kölcsönt vesz fel, lecsúsztat, sikít (euf.), saját zsebére dolgozik, summázik, umbuldázik (< kabaréból: “a törvénysértés határán lévő pénzszerzési lehetőség”), zsebel

lop, rabol, betör: balhé, bezsebel, brékel, bugázik, csór, csórékál, csórel, csóresz-móresz, csóvázik, elcsakliz/puskáz, gangszerkodik (táj.), gyűjtöget, kirámol, lejmol, lop-csen-csórel (“csór el”), makizik (< markecol), mangesz, megdobbant/fúj/kopaszt, örökös kölcsönt vesz, szajrézik, újít, Zsozsó Dudu

lopott holmi: áru, csóralék, csoré ~ csóré, Csóre Móre, csóresz/fekete/ingyen áru, leakasztott holmi, lopott cucc, lóvé (itt: “értékes, pénzt érő tárgy”), megfújt holmi, szajré, szerkó, zugáru

késel, szúr: belenyomja a halefot (< argó < jidd. ’kés, tőr, bicska’), bicskázik, döfköl, elvágja a gigáját, felkésel, hazavágja, henteskedik, megcsiklandozza, megkínálja a kiskéssel, meglékel, lincsel, operál, skalpol, szatírkodik

gyilkol: átküldte az örök vadászmezőkre, hullát gyárt, kicsinál, kifingat/nyír/nyúvaszt, lekapcsol, mészárol, ritkít

2. csaló: átbundázza a másikat, átráz minden ürgét, bundázó, csóró, csúsztató, svindliző

sikkasztó: capcarázó, csúsztató, fusizó, mellévágányol, pénztáros, sikító (euf.), summás (szój. homonimával)

tolvaj, betörő: csóró, csöves, éjszakai gyűjtögető/lakatos/látogató, enyveskezű, fújós, gangszter, hozzátapad a mani, hűvösre vágyó melege van, mackós, rácsos akadémiás, ragadóskezű, surranó, szarka

zsebtolvaj: enyveskezű, fújós, markecoló, művész; s’me, a 7-es buszon! (< érints meg ...; titkos rövidítés); zsebes, zsebfúró/metsző/ürítő

csempész, feketéző: “állampolgárok”, csempi, csencselő, csereberefogadom (gúny), feketekezű, fusizó (“a plusz-munkából gazdagodik”), gagyis, “kávézó”, seftelő, svercel

orgazda: falas, fülgazda (ellentétező szój.), góré, gyűjtögető, házigazda, kupec, maffiavezér, másnapok embere, nózigazda/úr

munkakerülő, csavargó: csavargyárban van, csavargyáros, csőlakó, csöves, csövi, hippi, huligán, jampec, km-kás, KMK-s (< közveszélyes munkakerülő, mozaikszó), körzős (szinonimacsere), lógós, lumpen, lumpoló, a Nap fűtője, a napnál fűtő (közhely), szabad állampolgár, szakadt, TMK (< ’tervszerű megelőző karbantartás’; itt: ok a “lógásra”), tróger

hamiskártyás: cinkes, dzsoli dzsóker (< ang. Jolly Joker ’tréfás fickó – olyan kártyalap, mely bármelyik helyett felhasználható), dzsuhel (< cig. džukel, žukel ’kutya’), feketekártyás/kezű, kamuzó, póker Joe, sipista, zsugabubus, zsugás, zsugasimis

kábítószeres: acskós (< zacskós), drogás (< szln. drogas ’kábítós’ < droga ’kábítószer’), drogos, éterszagú, füves, hasisos, heroinos, injekció, kábítós, kábszeres, kékködös, köcsög, narkó Iván, narkomániás, narkós, narkózik, nikotinpatkány, porcukros, poros, púderező, repkedő, szipós, szipózik, szipus, szívós, szurkáló (“tűvel adja be”), zacskós

utcanő: ágyba/ágyrajáró, balerina, bárcás, bejárónő (gúny), buzas (< buzeráns), cafat, cafka, céda, cédulás, éjféli pillangó, éjféli tündér, éjjeli lepke/pillangó, éj pillangója, éjszakai dolgozó/pillangó/tündér, éjszaka pillangója, fekete pillangó, feslett, “hátsó” baby, hivatásos, illatos kanyar, jó cég/firma, ká, kani (< kan, “a nőcsábász férfihoz hasonló”), kefegép, kéjnő, kokott (< fr. cocotte), koll-girl (< ang. call-girl tkp. telefonon lakásra hívható lány, prostituált), kurta (szóferd.), kurtizán (< fr. courtisane ’a király szeretője; félvilági hölgy’), kurva, kurvinca, kurvinka, lafkázó, lepedőakrobata, lotyó, lottyó, murva, nagy ká, örömcsaj/lány, pillangó, play girl (< ang. itt: a play-boy analógiájára: csak szórakozással törődő, szórakozásra való lány), pros (szócsonk. –), prosti, prostituált (< lat. prostituo ’áruba bocsát’), prostö, Rákóczi téri (Bp.-en gyülekezőhelyük), ribanc, ribi, ribizli (euf.), riha, riherongy (cig.), rima, ringló (euf. –), ringyó, ripacs, rongy, rózsaszín kurva (“feltűnő ruhában jár”), rövid (— kurta — kurva; szóferd.), sarki, sarki alkalmazott/automata/lány/pipi/nő, sarkonálló, sarkos, sarok, sarokbébi/lakó/lány, szajha, szakadt (“feslett”), szakadt ringyó, széplány, tyúk, utcacsajszi/pipi/sarki, USK (< ueská — utcasarki k...)

gyilkos: bicskás, fojtogató, GMK-s (“szervezett banda tagjaként gyilkol”), gengszter, hasfelmetsző dzsek, hentes, hóhér, a mindennap embere, piros galóca, szadista (cig.), szatír, vetkőztető dzsek, vámpír

3. rossz hírű csoport: alvilági, csövesek, brancs, digó, fekete hírű szekta, feketekezűek, Fekete Macska Bandája (“babonásak”), galeri, gang, geng, hippi, huligán, kommandó, maffia, punkok, sátánisták (“istenük a sátán”), vagányok, vandálok

bandavezér: búbosbanka (“egy film nyomán”), fejes, fekete angyalok vezére, fekete főnök, fő barom/cinkos/kolompos/mufti/ökör, fűrer, gengszterfőnök, góré, maffiavezér, maharadzsa, nagyfőnök/kutya, ördög, séf, törzsfőnök

4. pisztoly, puska: kolt (< ang. Colt, a forgódobtáras pisztoly feltalálója; köznev.) géppityu, köpő (< “kiköpés < kilövés”), pusek, pusika, stuki, stukker

tőr, kés: békanyúzó, bicska, binyak (< bicsak), csúresz, dikics, gyilok (cig.), szurogány, tű

álkulcs: dargli, rablókulcs, sperhakni, tolvajkulcs

álarc: faca (? < rom. faţă ’arc’), harisnya (“arcra”), maszka, szégyentakaró

5. rendőr, nyomozó: bobi (< ang. szleng bobby ’londoni rendőr’), bunkó főnök, csizmatalp, detektív (< ang. dedective ’rendőrnyomozó’), dzsekszon (< ang. Jackson, köznev.), fakabát (< őrbódé), fakabátos, flaszterkoptató, fürkész, gepárd, gumibot, gumifa, gumifaültetvény (’rendőrség’), hé (< argó ’rendőr, rendőrség’ < ném. argó Heh, Höh ’rendőrség’ < cig. h#v, xiv ’lyuk; barlang, börtön’), hekus (< argó hé), inspektor (< szln. inspektor ’felügyelő’), jard ~járd (< ang. Scotland Yard ’Anglia országos rendőrségi központja Londonban’), kék, kék uborka (“kék a ruhája, a gumibot hasonlít a hosszúkás uborkára”), kopó, milicás (< szln. táj.), mókuska (“ide-oda járkál, mint a mókus ...”), nyomci, perzekutor (< lat. persecutor ’üldöző’; régebben pandúr), policáj (< szln. táj. < ném. Polizei ’rendőrség’ < lat. politia < gör. polÙte×a ’polgárjog, politika, államvezetés’), smasszer, spicli, szimat, tinta, tuskó, tyutyu (< a Kántor-tévésorozat kutyája; köznev.), zsandár, Zsandamari (? < népetim. zsandár < ném. Gendarm, Gendarmerie < fr. gendarme ’csendőr, csendőrség’), zsaru (< argó), zseka (< argó zsernyák), Zseka Zsóka, zsernyák (< or. argó)

a bűnözőt elfogják: elkapják a medvét, elmarják/markolják (cig.), lebukás/buktatják/fülelik/kapcsolják/sülés, megcsípik, megszívta a csávó, sikken kapják

megbilincselik: felékszerezik, karkötőt kap, karperecelik, karperecet kap, lakatozzák, meglincselik, rárakják a karperecet/láncot

bilincs: acélkarperec, alkalmi dísz, boka/csörgőlánc, divatos karkötő, dupla karkötő edzett vasból, ékszer, igazi karkötő, karkötő/perec, kulcsra nyíló karperec, lakat, páros karkötő, perec, rabkarkötő, rendőrkarika, vaskarperec/kötél

rendőrkocsi: fehér-kék, hekuskocsi, kék-fehér doboz/taxi, kéknefelejcs, kéktaxi, kisdutyi, kopótartó, marica (< szln. szleng), mesekocsi, mini dutyi, pingvin (“kék-fehér”), sikító autó, Szabó család kocsija, zsarududu/kocsi, zseka/zsernyakocsi, zsukjáró

rabszállító kocsi: befőttesüveg, cirkuszkocsi, csíkos, csíkos autó/mentő, dögszállító, hülyék autója, ingyentaxi, luxuskocsi, meseautó, mozgó cella, négykerekű kalitka/rácsos cella, sintérautó, viccautó

6. a bűnözőt bebörtönzik: bedugják a dutyiba/medvebarlangba, bedutyizzák, berácsozzák, csíkos pizsamát kap, hidegre teszik, hűvösre vágják, kalickába rakják, kasztlizzák, ketrecbe zárják, kivonják a forgalomból, lakat alá helyezik, lesittelik/ültetik, ráadják a pizsamát, rács mögé dugják, rácsos álom, rácsos akadémiára teszik, sittre vágják, sötétre teszik

rab, fogoly: csíkos bagoly, csíkoska, csíkos pizsamás, madár, pizsamás, pizsamás zebra (cig.), rácsosegyetemi hallgató (gúny), sittes, vadmalac-apó, zebrabőrös, zebrás

rabruha: angyalbőr, bolha kifutópályája, csíkidomú, csíkos, csíkos öltöny/pizsama/zakó/zebra/zsák, diszkóruha, párduc, pijama (gúny), pizsama, számozott pizsama, tigrisbunda, zebra, zebrabőr dzseki, zebragatya/öltöny/ruha, zi-zi labor II.

börtön, fegyház:”akadémia”, álomkastély, cella, csíkos akadémia/intézet, dutyi, gyógyintézet, hűvös, ingyenhotel, kalitka, kóter, majomketrec, mautner, medvebarlang, munkaház, napközi, örömtanya (gúny), összkomfortos lakosztály, pihenőház, rács, rácsos akadémia/egyetem/ház/iskola/kemping/üdülő, sitt, sötét, szanatórium, télak, zárda, zárka, zebrák háza

börtönben ül/van: csücsül, dutyiban ül, dutyiba vágták, hidegre tették, hűsöl, hűvösön ül, ingyenkosztos, kalitkában van, laposra üli a seggét, lesittelik, most végzi a különleges akadémiát, nyaral, pihen, pihen a rács mögött, priuszos, rabi, a rács mögött hűsöl, rácsos egyetemen van, sitten ül, sötétben van, szabadságol, üdül, ül, télakol

börtönőr: csíkosok idomára/portása, dutyifelügyelő, dutyi/kalickaőr, kulcsár, kulcsos, macer (< macerál), majomfőnök, masszer, medveidomító, nasszer (< smasszer), porkoláb, rácsos kutya, sittőr, smasszer, strázsamester, zár-dadus

tolvajnyelv: abellínó, argó, argonizmus, csíkosnyelv, csönd, huligánnyelv, morze, műszaki nyelv, rab morze, zsargon

fiatalkori bűnözők nevelőotthona: állatkert, csíkos intézet, diliház, fityó (< figyelő, a dutyó < dutyi analógiájára), gyereksintérség, Gyeri, gyilkosmenhely, gyivi (< Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet; mozaikszó), gyogyiház, hülyék iskolája, intézet, intézeti zárda, javító, javítóintézet/suli, kínzóház, “még rendbeszedlek”, napközi, sárgaház, srácok börtöne, szanatórium, szürke ház (< jugoszláv tévésorozat), tinidutyi, zabiház (< zabigyerek), zatyi

segédmunkás: culáger (< ném. szleng Zulager ’építőipari alkalmi v. segédmunkás’), culu (< culáger), csicska, esem (< segédmunkás), güri Joe, hülye paraszt (“gyenge képességű), kultúra szintje (“nem tudja kifejezni magát”), pluszmunkás, proletár, segédmelós/proli, SM (mozaikszó), szaktalicska, tróger (< ném. Träger ’alkalmi szállító-, rakodómunkás, hordár; értéktelen, megvetett személy’), trógeros

utcaseprő, szemetes: citromkergető, csíkostigris, értelmiségi (gúny), gubera, guberáló, gubera Vera, járdanyaló, a jövő embere, kukabúvár, kuka-kukac, kukás, lendületbrigád, lócitromkergető, műszaki rajzoló, nemzetiségi (“kabaréból”), sárga egylet/köpenyes/kötényes, tróger, utcanyaló

takarítónő: boszorkány seprűvel, félkörrajzoló, felmosótündér, kosznyaló, kukás, Madonna, miszisz, mosogatórongy, padlónyaló, partvis/portündér, seprűlovag, takinő, taknyanya, tak-tak néni

2. iparos, szakmunkás: Gyerek Gyártó Kisiparos (“sokgyerekes apa”), majszter (szln. táj. < ném. Meister ’mester’), maszek, melókirály, szaki, szakis, szakmelós

villanyszerelő: ampervadász, áramcsaló, áramhuszár, break-es (“ha megrázza az áram, ilyenfajta mozgást végez”), breakművész, dróthuszár, fázisbuzi/huszár/kergető, kábelbuzi/kukac, konnektoros, körte, póznabetyár, póznabohóc/huszár/kukac/mókus, szikrabohóc, trafóka, tyúkbélráncigáló/vadász, villi, voltmérő

rádió-és tévészerelő: alkatrészrabló, gelkás pasi, Hang Van Kép Nincs (gúny, a kínai hangzás utánzása), képcső, teve-szaki

autószerelő: autóorvos, kocsidoktor, olajbúvár

gépkocsivezető: fosőr (népetim. szóferd.), gékávé (< gkv. röv.), motorgyilkos, safőr ~ sofer ~ sofér (táj. < szln. šofer), soför (< szln. táj. šoför), sofőr (< fr. chaffeur), kocsis, pilóta

taxis: furikázó, fuvaros, hiéna, pénzzsebelő, pepitás (< jelükről: nemrég a kocsik ablaka alatt pepitasáv húzódott), rablók öröme, sáfár (“mint a kereskedő, úgy csal”), takszista

bányász: bányarém, Bányász Rezső, föld alatti vakond, giliszta, gráner (< ném. Krainer ’krajnai’; a századfordulón Krajnából Pécs környékére települt bányászokról); patkány; Rezső, a vájár (gúny; B. Rezső a kormány szóvivője volt 1987-ben), vakond, vöröscsizmás (“bauxitbányász”, a vörös színű porról)

lakatos: kulcsos (< táj. < szln. ključavničar ’kulcskészítő’), vasas

asztalos: bütyöktaszigáló, facigány/kukac/moly/nyűvő/szú, gyalumanó, tislár (< szln. táj. tišlar < ném. Tischler)

kőműves: falazó, habarcskirály, habarcstündér (malteroslány), Malter Matyi (“alliterál”), malteros

szobafestő és mázoló: Bikesszó (< Picasso, szóferd.), ecsetbuzi/huszár, falnyaló, kenő-jenő, létra, létrahuszár, málár (< szln. táj. malar < ném. Maler), meszelő, pamacshuszár, pemzli, pemzlis, pikásszó (< Picasso, köznev.), piktor (< lat. pictor ’festő’), piktor Viktor, pingáló ~ pingálló (táj.)

erdész: erdőbuzi, fakukac, jáger (< ném. Jäger ’vadász; nagy erdőbirtok vadállományának gondozója’), kukkoló, makkmester, nyuszivadász, remete, zöldmanó

földműves: paraszt, páver (szln. táj. paver < ném. Bauer), szarhányó (“állatgondozó”), vakond, zerge (“paraszt”)

állattenyésztő: baromfianyó

traktoros: pöfögős, trágyás, trakeszos, trakis, traktoriszt, tsz-mercis (< Mercedes, gúny), zötyög-Ödön (rímjáték)

kereskedő, eladó: bautos (< szln. táj. bautos < m. boltos), bolti/pultkukac, feketéző; gyere be a boltba, becsaplak; keris, kofi, kufár, nagy zsidó, pultos csaj, tolvaj, ugri-bugri, zsebelő, zsebibaba, zsidó

hentes: bélfaragó, boncoló, coca-Lola (szóferd., ikerítés paronimával), hóhér, húskombinát/ördög, pacalos, sebész, sintér, tömeggyilkos,

szakács(nő): dézsatündér (’mosogatólány’), Januária, konyhai kalózkisaszszony (“rabolja a kaját, keveset ad”), konyhatündér, kotyvasztmester, kuhárka (táj. < szlk. kuchárka), méregkeverő, moslékfőnök, Szalmon Ella (< salmonella ’ételmérgezést, hastífuszt okozó baktériumcsoport’, D. E. Salmon amerikai orvos nevéről)

kukta: bukta (szóferd. paronimával), konyhamalac, malacka

pincér: cimpér (hangátvetés), cincér, csálinger, csarlinger, csicskás, egyensúlyozó, főúr, kelnár ~ kelner (< szln. kelnar < ném. Kellner), kölnár (< szln. táj. kölnar < ném. Kellner), tányérhordó

borravaló: adómentes jövedelem, csájra való (or. чаевые tkp. teára való), csúszka (szój. homonimával), csúszómani/pénz, dugi mani, dugó, hálapénz, havi fix, jatt (< argó ’kéz, borravaló’ < héb.-jidd. jád ’kéz’), láthatatlan jövedelem, mandzsó (< cig. mandjin ’kincs’), mani, pia-adó, plusz zseton, pótsteksz, sáp (’haszonrész, részesedés’), sörrevaló, zsozsó

férfifodrász: birkanyíró, figaró, fűnyíró, hajkertész, kopasztó, koszkaparó, koszvakaró, szőrtelenítő, tetűvadász (“észreveszi”)

női fodrász: borzoló, frizérozó, frizuraszerviz, fűnyíró, hajműves, hajszobrász, művész, pengetündér, Spirál Manci, szőrgörbítő, tetűvadász, tollművész

hajvágás: belövetem a séróm, birkanyírás, bocinyalás, bozótmetszés, elkapta a fűnyíró, fűnyírás, kopasztás, nekimegy a fűnyírónak, nyesztelés, parókaigazítás/újítás, séróbelövés/metszés, skalpolás, tetűirtás, tollritkítás

hajmosás: hajfosás, kócöblítés, korparöptetés, parókaöblítés, tetűdöglesztés/fürdetés/irtás/strand/vész/zuhany, ürgeöntés, zsírelvezető

dauerolás, tupirozás ...: birkásítás, bongyorítás, hajtornyozás, “jó a tollad, hol tépetted?”, kazalrakás, pulizás (“úgy áll a haja, mint a pulinak”), punkosítás, rackasítás, stuccolás, szerpentinezik a fürtöket, tetvészés

borotválás: AIDS-terjesztés, bőrnyúzás, koszvakarás, szőrirtás, szőrtelenítés, tüske-eltakarítás

kozmetikus: kimázoló, kozmis, mázoló, meszelő, nyomkodó, pattanásnyomogató/vész, pingáló, pofamázoló, ragyagyomláló, ripacsvadász

férfiszabó: gatyaszabó, kecske, mek-mek, mekmester, szabcsi

női szabó: cérnatündér, csajszabó, kecskéné, mekmesterné

3. postás: csiga-expressz, fekete holló (a posta egyik emblémája), futár, gyerek apja, küszöbhágó, levélhordár, levéltetű (gúny), pocstás, potytáty, varjú (“holló helyett”)

kalauz: jegyes, jó lyukérzékű, kalóz, lukasztó

gépírónő: aktakukac, gépzongorista, gombbuzi, gumi-lidi (rímjáték; ’radír’), irodakukac, kalapáló, klampirozó, kattogtató, pötyögtető/nő/, radírgumi

adminisztrátor: aktakukac, gumi-lidi, irodabuzi/kukac, pötyi (“pötyögtet az írógépen”), tintanyaló

titkárnő: cicababa, diribarátnő, a főnök ágyrajárója/csaja/üdvöskéje, kávétündér, seggnyaló, telefontündér, titinő

könyvelő: aktakukac/moly, irkász, irodakukac

4. katona: baka, bakancs, bakec, bokorugró; egy-kettő, egy-kettő... (“a menetelést utánozza”), gumi (“másod időszakos”), gyík (“újonc v. első időszakos”), kadzsi, katicabogár, katus, kopasz (“újonc”), nyulas, öreg baka (“leszerőben”), skapec (horv. táj.), slapec, surranó bébi (“cipőjéről”), szoldát (< ném. Soldat), zsoldos

repülő: légihuszár, röbzis, repcsis ~ röpcsis

hajós: andzsinszan (< a Sógun c. film angol főszereplője, 1988 < japán ’kormányos’; köznev.), tengeri medve (régies), tengeri öreg mackó, vízipatkány/poloska

tűzoltó: fecskendős, flórián vitéz (védőszentjükről), locsoló/s/, piromániás, slagolós, spriccelő, szökőkutas, vizelő (szój.)

pénzügyőr: finánc, maniőr (szinonimacsere), manis, spenóthuszár (“zöld ruhájáról”), vámos

adóügyes (APEH-os): adóbuzi, grósz-huszár (< miniszterelnök a személyi jövedelmadó bevezetése évében 1988; a gyűlölt Bach-huszár analógiájára)

népi ellenőr: kopó, népi elemér (népetim.), nyomkereső (köznev. < Cooper--regény), nyomolvasó, szekator (< szekál)

5. orvos: belező, bubó, dokesz, doki, dokk, dokkencs, lódoktor (“fogorvos”), sintér, szikés, temetkezési vállalkozó

állatorvos: állat/dögdoki, dögész, dögidoki (ikerítés), dögkezelő, dögsebész; Dr. állat, én; ebdoki, felcser, koca/kutya/lódoki, lódoktor, tanári kar óra után, tehénszülész

gyógyszerész: bogyós, ciántyúk, dilibogyós, gyógyszarész, gyógyszaros (“kutyul a gyógyszerekben, mint a lököttek a szarban”), katikus (< patikus; népetim. szój.), kotyvasztó, méregkeverő, vegyimoly

mérnök: centiző, vonalzó/ember/

programozó matematikus: agytröszt, kompjuter, szoftveres (< ang. software ’automatikus berendezések részére szellemileg előállított gépi nyelv, program’)

ügyvéd: jogkukac

újságíró: firkáns, firkász, irka-firka, karattyoló, pennás, pióca ~ piócás (“rátapad az esemény szemtanúira, míg tele nem szívta magát információval”), pletykafészek/gép/gyűjtő/vadász, sajtkukac (< sajtó...), tollforgató/ koptató

biológus: bacilógus, békabelező, bigyológus, biós, dögész, dögológus

fizikus: áramrázta egyed, fizós, fizus

vegyész: alkimista, boszorkánykonyhás, falhuggyozó, keverke, kotyvasztó, lombikbébi/rózsi (női vegyész), méregkeverő, robbantólógus

kutató: laborkukac

költő: lantpengető, rímfaragó/művész, pennás, poéta, pojáca

festőművész: ecsetlovag, mázoló, piktor, pingáló

szobrász: agyagkukac, faragcsáló, faragó, gyurmázó, kővágó

építész: Dö Lafal (< dől a fal; franciás szój.), romépítő, szépítész

zenész: diszkós, klimpirozó (’zongorista’), kottafej, zenebuzi

táncművész: balerina, csörgőbébi, csupaláb, heje (“tánc közben kurjongatnak”), pörgettyű, rángásmester, rip-rop, tipi-topis (< tipeg-topog)

ruha- és díszlettervező: cicoma Cili, fércelő, göncös, jelmezes, rongykukac

fotóművész: fotográfus, kameramajom, kattintó, szexfotós, vaku-Ubul, villanó-Elek

7. igazgató: dirembósz (? < direktor × bosz), diri; a diri, a titkárnő kedvese; dirigens, dirnyák, fejes, nagyfőnök, az “Úr”, Zeusz

főnök: bosz ~ bósz (< ang. szleng boss ’főnök’; US-szleng ’pártvezér’), csíf (< ang. chief ’főnök, vezér’), fejes, fő-fő-nök, főnök úr, góré, kulaj (m. cig.), nagy fej, az öreg, vezér

autófényező: autónyaló

cukrász, cukrászlány: csuflis (< szln. táj. ’cufli’ albán nemzetiségű cukrász’), mézes-mázas, krémestündér, staniclis

esztergályos: drehás, drehus (? < ném. Dreher), forgácstündér (nő)

fonónő: fonász

földmérő, geodéta: sírhelymérő

karosszérialakatos: pléhsuszter

kéményseprő: fekete macska

pap: Isten huszára, rásáj (— m. cig. rašaj)

parkőr, városvédő felügyelő: szürke farkas

postahivatalnok: stempliző

úttestfestő: utcanyaló

vasúti forgalmista: palacsintasütős (a jelzőtárcsáról)

vécépucoló: aranyásó/műves, vécébuzi/kukac/muki

1. munka általában: bútyi (m. cig. b•tji), dolog, gálya, gettó (< ol. ghetto ’zsidónegyed’, 1531. Velence zsidónegyedéről; itt: kényszermunka), güri, meló (< argó ’munka, nehéz testi munka’ < ném. argó maloche, meloche ’nehéz testi munka; mesterség’ < jidd. melocho, meloche ’munka, mesterség’ < héb. melakah ’munka’), melcsi, melódia (< meló), robot (< ném. Robat ’jobbágymunka’ < óe. szl. rabota, robota ’szolgaság, rabszolgaság’; horv., szln. rabota ’munka, úrdolga’; szlk. robota ’ua.’; or. работа ’munka’), robotolás, sitt, szenvedés

dolgozik (van állása): burcsázik (< “talán Burcsa Győző győri focista nevéről; hajtós volt”), gályázik, gürcöl, gürizik, húzza a rabigát, melcsizik, melózik, nyomja a lapátot/melót, robotol

nem dolgozik; munkakerülő; nincs állása: csövi-havi, kivette a szabiját, közveszélyes munkakerülő, lóg, luftol, melótlan, nyaral, szünetel

nem szeret dolgozni: almás neki a meló (“savanyú, kelletlen”), bűzlik a munka neki, csókás, elmenne a munka temetésére is (közhely), kamuzik (? < “kerüli a munkát + z képző” ~ < argó kamu ’hamis’ – kamuka ’félrevezetés, csalás’), kerüli a kását (táj., szólás), kmk ~ KMK, lazsál (< ném. lachieren, laschir’n ’elenged a kártyában’ < fr. lâcher ’elereszt, elhagy’), lazsálós, lógós, meglóg a munka elől, munkadurga (“...kerülő”), munkaundora van, nem csípi a melót, sumákol; úgy dolgozik, hogy más is odaférjen (közhely); unja a banánt, utál melózni

húzza az időt munka közben: elpofázza az időt; húzza, mint a rétest; lazsál, melónyaló, nyújtja a rétest, pöcsörög, szötyörög, támasztja a kapát/lapátot, totojázik, tetűsködik, tökül, tötyörészik

“ellóg” a munkáról: büdös neki a meló, csavargyárban dolgozik, csövezik, dekkol (< argó ’elrejtőzik, várakozik’ < ném. decken ’befed, betakar; fedezi magát’), dobbant, elblicceli, elcúg/szivárog, eltűz/zúg, lekopik, linkeskedik, lógecol, meglép/pattan, olajra lép, ügyeske

gyorsan dolgozik: csapja a munkát, fergeteg, gürizik, güzü, hajt, Hova sietsz?; jár a keze, mint a rokka; löki a melót, meszes (< megy, mint a meszes; népi szólás: ti. “a mész eladása után üres szekérrel gyorsan hajtott hazafelé”), motolla, összecsapja a munkát (itt: pozitív a jelentés), pedál, pedálozik, pörget, rátesz egy lapáttal (új szólás), robotgép, robotként, robotol, sprintel, stréber, sztahizik (< sztahanovista, a negyvenes évek végéről < or. стахановец ’élmunkás’), teker

ügyesen elintézi az ügyeket: belevaló (a kukába); elsimlizi, fifikásan szövegel, megmaszekolja, megtalálja a kiskaput, smirgli (< ném. Schmirgel ’csiszolóvászon, dörzspapír; csiszolókő’ < ol. smeriglio ’csiszolókő, -papír’ ? < gör. sm riV, sm×riV ’korund, csiszolókő’), teker

siettet valakit: Csorda vezér (beszélőnév), hajcsár, hajtja, kiadja a testamentumot (“utasítást”), meghajt; A menyasszony előbb kész van, mint te!, Nyomasd magad!, Pattogjál már!, pattogtat, robotoltat, strapáltat, ugráltat, zsigerel

“Megy a munka?”: Dolgozgatunk? Dolgozgatunk?; Dolgozunk, dolgozunk?; “Halad a szekér?”; Megy a meló?; Melóztok?; OKÉ-s a meló?; Pedálozunk, pedálozunk?

lejárt a műszak: fáiront ~ fájront, fajrone (tkp. fájront, fájramt; népetim. < ném. Feierabend ’ünnep előestéje’ > ’vége a műszaknak, munkaidőnek’), késésben vagyunk hazafelé, konyec a melónak, lejárt a sikt, tűzés haza!, vége a gettónak/melónak/robinak/sittnek (? < szinonimacsere: siht)

túlórázik: bevásárol, fusizik, gmk-zik, gürizik, kommunista műszak, maszekol, melózik, pedálozik, pluszmeló, ráhajt/rak/tesz, repeta, tulcsizik, túrózik (szóferd.)

gmk-zik: bulizik, fusizik, gmz-ik (géemzik, szóferd.), maga melózik, maszekol (< mozaikszó: maszek < magánszektor, Kellér Dezső alkotása az 50-es évek elején < előzménye a priszek < privát szektor. Jobb minőséget ígér az állami szektor produktumainál.), plusszmunkát végez

maszek, maszekol: adóalany, feketéz (táj.), fusizik, gürcöl, hajtja a pénzt, kisiparos, mászek (szln. táj. masek < m. maszek), maher (táj., argó maherol ’becsap vkit, pl. vendéget’ < ném. Macher ’fő mozgató; készítő), plusszol (“pluszmunkát végez”), rabló

sokat keres: bezabál a pénzből, buzgó mócsing, gazdag pali, megszaladt neki, megszedi magát, milliomos, nagy a szajré, rászakadt a bank, sok a dohánya, sok zsozsót kap, vastag, vastag a boríték, vastag bukszás

keveset keres: csóri ~ csóró, kevés a dohánya/zsoldja, kevés zsozsót kap

zsebpénz: borravaló, diákfizetés, dohány, dugimani, éhbér, élettengető pótlék, havi bér/járulék/mani/pénz, káposzta; kincs, ami nincs; kotta, lekenyerezés, könyöradomány, lóvé, lovetta (? < lóvé olaszosan), money, motyó, potyapénz, saláta, smucig pénz (“a szülők nehezen adják, és keveset”), suska (< “susog”), szülői hálapénz, szülőkeserítő, tandíj, tengető, tészta, zsebdohány/mani/prémium, zsozetta ~ zsozsetta (“aprópénz; zengő-zsongó hangot ad” ? < zsozsó), zsozsó

gyűjt valamire: guberál, kapar, összeguber (szócsonk.), spórol

elveri a pénzét: berugik (táj. “ahhoz sok pénz kell”), égeti a zsebet, elcseszi a susit, elcsöszi a pénzét (táj.), nősül (“nőre költi”), pléhre veri, seggire ver a pénznek

bolt, üzlet: báutá (szln. táj. bauta < m. bolt), bodega (nyj. ’raktár, borospince’; argó ’rosszhírű kocsma, harmadrendű bolt’ < ném. Bodega < sp. bodega ’pince, borkimérés, áruraktár’ < lat. apotheca < gör. ¡poJÀkh ’raktár, lerakat’; rom. bodegă ’falatozó’; cig. b#d#va ’kunyhó’; szlk. bodega ’csemegeüzlet’), felpakolda, lemázsál (“mérlegen megmér”), tetthely (< német krimi-sorozat címe)

élelmiszerbolt: aaböcö, ábece, ABC, áböcö, kajabolt/ház/tár, romlott kaják gyülekezőhelye, zababolt

illatszerbolt: büdöske, büdösbolt, bűzbarlang/bolt/tár, csicsa-bár, csicsásbolt, drogéria (< ném. Drogerie < fr. droguerie ’vegyszer-, illatszer-, háztartási bolt’), drogi, illatbolt, illatfelhő-szertár, pacsuli (’dravida, indiai növény: Pogostemon patchouli; ’illatszer’ < ném. Patschuli < fr., ang. patchouli < hind. pacholi ’szárított pacsulilevelek’ ? < tamil pach, pachai ’zöld’, ilai ’levél), pacsuliáruda/bódé/bolt/shop, pamacsbolt, parfüméria, piperkőcbolt, púderdoboz, szesz-ól

piac, vásárcsarnok: bazár (< ném. Basar < tör. bazar < perzsa b#z#r ’vásár’), bolhapiac, csóróhely, kofa áruház, kofák gyülekezete, kofatanya/tér, piharc (szóferd., népetim.), pinyac, pletyiterem, pletykafészek, primac, tetűpiac, zsibvásár

kirakat: ószlag (< ném. Auslage), üvegbámulda

bagó (? < bagóért vette ’potom áron’ ~ szinonimacsere: dohány helyett), bankó (R. ’bankjegy’ < ném. Bankozettel < ol. cedola di banco ’ua.’), csanó, csanusz, csicsedli (“aprópénz”), csicska, csicskó, csinz (? < ang. change ’pénzváltás, aprópénz”), csíz, csízió (< érti a csíziót ’eszes, ravasz, minden hájjal megkent’ < nép. ’jóslatokat, álomfejtéseket is közlő verses naptár’ < lat cisio ’jártasság vmiben; kalendárium’ – lat. circumcisio ’körülmetélés’), delá (táj. < szln. táj. dela ’dolgozik; fizetés’), della, dohány (< argó), dolcsi (< dollár), dózsó (< zsozsó), dudva (< argó), fitying (“aprópénz”, ’nagyon kis értékű pénz’ ? < fitty, fittyent > fittyet hány ’semmibe se vesz’), froncsi (< forint), garas (“aprópénz”; R. ’5,3,2 krajcár értékű váltópénz; fillér; nagyon kevés pénz’ < ném. Groschen < ócseh groš < k. lat. grossus), gázsi (’fizetés, bér, díjazás’ < ném. Gage ’fellépési díj, fizetés, zálog’ < fr. gage ’zálog, biztosíték’), geld (< ném. Geld), geppa, gersli (< ném. Gerstel, gerscht’l ’dara, árpakása’ < ném. Gerste ’árpa’), gomb, guba (< argó), gyengi (< argó < or. деньги), gyufa, kavics, korpa (< argó), lé (< argó lóvé < cig. l#ve ?~ szinonimacsere: leves helyett), leves (< argó), lotyi (? < zlotyi), lóvé (< argó < cig. l#ve), lóvesz (cig.), lovetta (< lóvé, olaszosan), lozsó, lőve, mag (< argó ? ~ pénzmag ’kisebb összeg’), mák (< argó ’aprópénz’), mandzsóresz (m. cig. mandjin ’kincs’), manesz (< money), manci, mancsusz (< mani), mani ~ máni, mani-mani (táj.), manióka (? < mani < ang. money), manó (szóferd.), manyi (< mani, népetim.), morzsa, motyó (argó), munició (< lat. munitio ’lőszer, felszerelés’), painsz (szóferd.), pelyva, penájsz, penszér, perka, peszó ~ pezó (< sp. peso ’dél- s középamerikai pénzegység’), peták (’igen kevés pénz’ < ’5, ill. 7 krajcár értékű pénz a 18. sz. végétől’ < szh. petak ’ötös; öt para értékű pénzdarab’), pézmag (táj. pénzmag), pezsó, píz (táj.), pönci, pözsó, rezsi, rezsó, rongy (< argó < ném. argó Lappen ’rongy; nagy címletű bankjegy’ tükörszó), siska (< suska < “susog a pénz”), soska, spesó, steksz (< argó < stehó), suma, summa (< lat. summa ’pénz/összeg’), susek, susi, suska (“susog, amikor kiveszik”; < táj. ’kukoricacsuhé’ < szlk, sustať ’zizeg, suhog, zörög’), susu, szajré (< argó ’lopott holmi, csempészáru’ < ném. argó sore, shore, schorje < jidd. ss’chojro, ß’chore, ß’choire ’áru, lopott holmi, zsákmány’), szapé, tészta (“elfolyik, szétfolyik”), tex (? < steksz), tőke, valuta (< ném. Valuta < ol. valuta ’fizetési eszköz, pénz, érték, becs’ < ol. alere ’vmivel egyenlő értékkel bíró’), vas (? < Nincs egy vasam se; szólás < ’súlyos gazdasági években a legkisebb értékű pénzérme anyaga, s ezért neve’), zseton, zsezse, zsézsé, zsizsi, zsizsu, zsold, zsoska, zotyi, zsozetta (olaszos), zsozsek (? < zsozsó), zsozska, zsozsó (< argó ’fizetés, pénz’ ? < Zsozsó < Jozsó, köznev.), zsozsó bá’, zsuga (“kártyázás s az itt használt pénz is”; < argó ’kártya, kártyázás’ ? < zsugál ’kártyázik’ < rom. jucator de carţi ’kártyás’ ~ a juca carţi ’kártyázik’ < juca ’játék’)

több értékű címlet: abroncs (föltehetően az érmék kiálló pereméről: ’tízes, húszas’) – bélás (argó ’2 Ft-os’ < argó bé ’kettő’; újabban ’ezres’ is) – káposzta (“zöld, leveles papírpénz”: ’tízes, ezres’) – lepedő (< argó ’százas’; mindig a legnagyobb címletű bankjegy: ’százas, ötszázas, ezres’) – rongy (“annyit ér”; < argó ’százas, ezres’) – saláta (“gyűrött, zöld papírpénz”: ’tízes, ezres, dollár’)

forint általában: csóring (< ? < argó csóró, csóringer ’szegény’), froncsi, frontyi

tízforintos: abroncs, béke (a női szoborról, mely az érme hátoldalán a pálmaágat tartja kezében), káposzta, Petőfi (arcképéről), saláta

húszforintos: abroncs, Rákóczi (arcképéről)

százforintos: kiló (< argó ’száz, 100 Ft’), kisvörös (színéről), Kossuth (arcképéről), lepedő, pirike, piros, piroshasú, piros píz, róka (színéről), rongy, sztot (< bolg. стотин а ’a leva századrésze; tkp. fillér’; itt: az első szótag jelentése alapján)

ötszáz forintos: Ady (arcképéről), lepedő, lila (színéről), lila píz

ezerforintos: Bartók (arcképéről), béla, Bélás (Bartók keresznevéről), éretlen (“zöld színéről”), fejjegy (“az arckép csak nyakig tart”), káposzta, lepedő, rongy, saláta, tejjegy, zöld, zöldhasú, zöld lepedő, zöldség (“a színe miatt”)

régebbi pénznem: garas, krajcár (< ném. Kreuzer ’többnyire a legkisebb váltópénz; a 19. sz.-ban a legkisebb rézpénz’), pengő (a Horthy-éra pénzneme), peták

egyéb pénzzel kapcsolatos kifejezés: kemény zsozsó ’valuta’, magyar “dollár”, pelyva ?’aprópénz’, sastojás (“nagy összegű pénz”)

a pult alól kapja az árut: alulról kapja, bunda, csúszó áru, dugeszból, dugi, dugi árut kap, dugiban kapja, dugicsál, dugizik, feketén lövi (“protekcióval”), feketézés, kukázta neki, protekció/s/, protkója van (< protekciója), sunyiba kapja, sutyiba

ánizscukor: bocskorfűző/talp (“keménysége miatt”), cipőpertli

cukor: cukkerál

üdítő: bocivíz, lónyál, lúdnyál

egyéb élelmiszeráru: dusekovics ’kempingsajt’, fingófőzelék ’babkonzerv’, hurkica ’hurka’, kolbi ’kolbász’, majomméz ’majonéz’, mócsing ’hús’, őrült bors ’őrölt bors’, paradájsz ’paradicsom’, parcsi (< parizer) ’párizsi’, stifi (< stifolder, stifulder < a török idők után a Fuldai Apátság területéről betelepült német népcsoport nevéről és nyelvjárásáról < ném. Stifulder < Stiftsfuldaer < Stift Fulda) ’nyári szalámi’, szalcsi ’szalámi’, szappan ’vaj’, tojat ’tojás’, trapityu ’trappista sajt’, TSZ ’téli szalámi’, ubi ’uborka’

étkezési időszakok: főkaja ’ebéd’, regcsi ’reggeli’, tízes, tízi ’tízórai’, uzsi ’uzsonna’, vacsi ’vacsora’

eszik (különleges módon): behappol/kajál, bespejzol (< nép. spejz, spájz ’éléskamra’ < ném. Speise ’étel, éléskamra’), csámcsog, gusztálkodik, hamizik, lefetyel, mammog, nyammog, nyámnyog, termel, tömi a bendőjét, zabál, zabicsol

étel: abrak, bébipapi, kaja (< kajál), kajesz, koszt, kottyantás, moslék, szakácsürü, zab (szócsonk.), zaba, zabó

levesfélék: csíkosleves (“laskával”), fantázialeves, forró víz piros tányérban, gilisztásleves (“metélttel”), kockásleves (“kockástésztával”), limonádé, lötty, melegvíz, mócsingos leves, moslék, mosogatólé/rongy, öntsük csak ki! (szatirikus szójáték is), piros tálban víz ’paradicsomleves’, pisi, rongyleves (“a tojás szétfőtt foszlányairól”) ’tojásleves’, sós lötty, úttörőgombóc-leves ’tarhonyaleves’, vegyületek jóddal higítva, vizestészta, vízleves, víz + víz

húsfélék: cipőtalp, csizmasarok, egérfalat, foghúzó, fűrészétel, háj, mócsing, paca, pacskertalp, rágógumis, rántott mosogatórongy (“pázsizsi szelet”), vámpír/zambi kaja (< zombi ’afrikai néphit nyomán varázslattal feltámasztott halott’)

főzelékek, mártások: ketymetyütyü (< mondókából: “... aki másnak ketymetyütyü, maga belefotty ...”), kutyulék, massza, papi, pempőke, sűrített víz, takony, trutymó, turmix

babfőzelék: fingató

sárgaborsó-főzelék: betonfőzelék, falazóanyag, plakátragasztó, takony

spenótfőzelék: popejfőzelék (< “Popej, a tengerész ...”, a 30-as évek slágerfigurája, aki a spenótból merítette erejét. Újabban rajzfilmhős), spencsi

kenyérfélék: brúgó (< argó ’kenyér’; R. ’diákoknak sütött, egy adagnyi kis barna cipó’), fogtörők, máró (m. cig. m#ro ’kenyér’), kakaós kenyér (“búzatöretes kenyér”), kliba (< szlk. chlieb ’kenyér’) ’rozskenyér’, meszelt kenyér (“vajas, margarinos”), proletárszendvics ’zsíroskenyér’, rozsdakenyér ’rozskenyér’, zsírosdeszka ’zsíroskenyér’

dzsafizik, feltölti magát üzemanyaggal, hörpöl, ibrikel, jár a nyeldeklője, kluttyog (< klutty! a kortyolást utánzó szó), lötyköl, lőtyöl (< lötty), öblít, piál, pijál, pjotik (< or. пить, пьёт + magyar -ik rag), porzik a veséje (“szomjas”), szlafatyol (< szlopál × lafatyol < lefetyel), szlapál, szlopál, szopik, torkot öblít, vedel – (Lásd még 171-173. oldal!)

ital: apatej, benzin, cefre, kakojci (“kakaó”), lé, letykó (< “litty-lötty”), lötty, macskabenzin, pia, pija, szlopa (< szlopál), tinta (< argó tintás ’ittas’), tütü (gyermekny. ’ital, víz’; nép. argó ’szeszes ital’), útjelző

különleges italok: bólé, guszti, házmester, koktél, Leó

üdítő: ló/tevenyál

egyéb italok: koca-cola ’kóla’, lábmosóvíz ’rossz sör’, lábvíz ’limonádé’, szőke kóla ’narancsüdítő’, trampliszóda ’traubiszóda’

tökmag: köpködő, spice (táj. < horv. košpice ’tökmag’), tökimagi

napraforgómag: cotyi (< szotyi < szotyola), luszka (táj. < luszkálni ’magozni, magot enni’ < szlk. lúskať ’kihámoz, kifejt’), majomkaja, makuka, szotyi, szotyoka, szotyola, tányérica (táj.)

magvak együttes elnevezése: köptető, madáreledel, mag, rágcsa-hamma

magvak héját kiköpi: csulázik

jóllakott: becsápolt/böfögött/kajált/kajolt/pakolt/termelt/zabált, dugig van, felfújódott, föltankolt, megtelt, megtömte a bendőjét, kibélelte a gyomrát, nyakig van, puffra lakott, tele a bendő/buci, tele a tartály, tele van a bendője/a pici poci, teli a majom

böfög, böfögés: bazilikázza a kultúrát, böffent, böffeskötetet ad elő (“sorozatban”), böfi-böfi, böfizik, büfizik, büfög, disznó/l/kodik, emészt, furcsán veszi a levegőt, görbül (táj. görbőt rág ’kérődzik’), jelzés, kérődzik, kisfiam!; kivágta a kultúra a biztosítékot, magába’ beszél, malackodik, röffent, röfög

csuklik, csuklás: csukluk, emlegeti az anyósa, emlegetik a verebek, emlegetik a verebek a lószarba’, hukkázik (< hukk!), hukkogat, hukkol, kotkodákol, kuc-kuc, már megint emlegeti a nagynénje, nyihizik

kis dolgát végzi: brunyál (< argó < ? ném. brunzen ’vizel’), budizik, csorgat, csőtörés, csőtörése van, csövel, csövez, csurgat, elrendezi a folyóügyeit, ereszt, folyóügyeit intézi (közhely), fütyül, gyikol (fiú), hugyál, hugyol, hugyozik, hugyzik, kicsavarja az uborkát, kicsavarja az uborkáját, kiengedi a fáradtolajat, kiereszti a felesleget, lecsapolja magát, leengedi/leereszti a fáradtolajat, leereszti, leereszti a hűtővizet, locsol, lotyózik, Niagara--vízesés, nyomja a budit, öntöz, pesel, pipil, pisál, pisikél, pisil, pislant, pissent, pörsent, pössent, prigyil, rotyózik, siel (< pisi-el), sikít, sinyózik (táj.), slagol, slinyál, slisszel, szpisö (r. cig.), tüzel, vecózik, vöcézik

nagy dolgát végzi: birkózik a nagy barnával, bruttyant, budizik, büdösít, csúsztat, fosik, hasít (“végbelet”), Hirosima, hosszú melózik, jön a rakomány, kábelezik, kakál, kakil, kakkant, kétbetűs kitérőt vesz, klotyózik, koáz, kolbászozik (cig.), kotlik, kulázik, lefoglalja a ház legkisebb helyiségét, mogyorózik, nagybudizik, potyogtat, pottyant, pukkant, reterál, retyózik, rettyent, rötyizik, sakkozik (cig.), salakol, slozizik, szarik, szkakascse (r. cig.), termeli a hurkát, tojik, trágyázik, trónol, trottyol, trutyizik, üdül

szellent: ágyúzik, bebüdösíti a terepet, bélfütyül, bombázik, buzsinyescse (r. cig.), büdösít, bűzít, bűzölög, büzzent, csigára lépett, csuklik a segge, dörög, dudál a szar a kanyarban, durrant, durrog, durrogat, Dühöng a déli szél (— Arany: V. László, idézet), eleresztette a bűzbombát, elereszti a békegalambot/galambokat/magát, ereget, ereszt; Esküszöm, hogy a görény sírva könyörögne a receptért; fantáziál, fingik, frutyizik, gázosít, gőzöl, hangosan gondolkodik, illatosít, itt benn megy ki (szój.), kekszel, kiengedi a felesleges gázokat, kieresztette a galambot, kiereszti a fingsprayt (< ang. spray), kipakol, kirámol, kozmál, kusszant, lebbent, levegőztet, liftezetta (olaszos), megingik (euf.), parfümöz, pucsit (hangutánzó), pukizik, pukkant, pukkol, puklázik, pumádzik, pumázik (“büdös, mint a pumaketrec”), puppol, purcant, púz, púzik (< pú), pűzik, rotyogtat, rottyant, szállnak a békegalambok, szarik, szelel, trottyant, trottyol, vég bélázik, végbélszelel

szellentés: alfarhang (örökség a korábbi diáknyelvből), alvégbélhang, babos, böfögcse, fenciböfögés, fing, forró szél, hátvágánygáz, passzátszél (szój.), puki, segglehelet (örökség), segg szehellet lehelet, szeles, űrgyűrűfütty (örökség), ürüfütty, végbélfütty (örökség az ábécé sorrendjében kiagyalt régebbi szinonimasorból), végbélszél (örökség)

vécépapír: budipapír/rolni/selyem, coco/cöcöpapír, elsőosztályú szalvéta, Klementina, klotyótekercs, klozopapír, líra, méteres szalvéta, mosogatórongy (“a cafrangos szélű), pöcekellék, retyipapír, rötyiradír, seggkendő, seggkotorászati négyzetrongy (örökség), seggnyalogató/rongy/szeleptörlő, seggszpír (< Shakespeare, régebbi népetim.), seggtörlő, sló/slozipapír, smirgli, snózlipapír, sportcsík, stóc, Szexpir (< sekszpír, szój.), tanárcetli, vécéolvasmány, vöcöge/vöcöpapír

4. sétál: császkál, Corso-zik (< ol. corso ’sétány’), cselleng, dzsavel (? < cig. džal), flangál (< R flangiroz < ném. flankieren ’kószál, csavarog’ ~ fr. flâner), korzózik, lófrál, lötyög, slattyog

“kocog”: dzsál, dzsoggol (< ang. jogging, jelenleg ’kocogás’ < jog ’lökés, rázás; taszít, ballag’), fölhúzza a nyúlcipőt, húzza a belét, kacsázik, kapkodja a léceit, keringőzik, kilométerhiánya van, lohol, lötyög, nincs ki a kilométere, spurizik, teper (< bicikli teper, hajt), trappol, üget

aludni megy: ájcsiba megy (< horv. pajiti ’csicsikál, hajcsizik’), alukálni megy, beadja a szunyakérelmet, bedobja a szunyát, csicsikálni megy, csörög a pizsama, dögölni dzsal, durmolni megy, elmúlt már a tévémese (“aludni kellene”), fellőtte a pizsamát, föllőtték a hálósipkát/a piros cumit, igyit szpaty (< or. идит спать), köp a maci, köpött a maci/a mackó/neki a maci, ledekkol/döglik, lefeküdt a tv-maci, megy dögölni/a dunyhabálba/csucsukálni, megyünk a csíkosba, pizsamaosztás, szpattyolni megy (< or. спать), szunyálni megy, tollasbálba megy, várja a pizsi, veszi a csíkost

alszik: alukál, átmegy vízszintesbe, bevágta a szunyát, beveri a szundít, bundizik (? < alszik, mint a bunda), csicsikál, csicsikázik, csucsál, döglik, durmol, durmolás, horpaszt, húzza a kutyabőrt (szóferd.), húzza a lóbőrt, konzerválja magát, pájcsizik(< horv. pajiti), szunyál, tentézik

horkol: pánkos (< párna × vánkos), brummog, dorombol, dörmög, dudál, éjjeli altató/beszéd, éjszakai ének, fújja a kását, fűrészel (“hangjáról”), hangos szundát csap, horgol (szóferd.), horkant, horonkul (táj.), horpaszt, hortyog, húzza a lóbőrt, károg álmában, kerreg, trombitál

1. beszéd, beszélgetés: bolhaköhögés, duma, dumálás, dumaparti, dumcsi, dumcsizás, lecsó, lefety, lotya, lotyogás, mese, pofázás, rizsa, sóder (< argó ’fecsegés, mellébeszélés’ < ? ném. Schotter ’apró kavics, folyami kavics’), szent szöveg, szófosás, szöveg, szövegelés, tetűköhögös, traccsparti

beszélni kezd el valaki: beindul a gépezet, bekapcsolja magát, belefog a dumába, elkezd dumálni, elkezdi a mondókáját, elkezd károgni, elkezd pofázni/szövegelni, felkapta a szálat, jön a duma, keveri, kinyitja a lepénylesűjét (táj.), kinyitja a pofáját, lelöki a link dumát, löki a sódert, megereszti a dumát/rizsát, megkezdi a pancsolást, nyomja a sódert/a szöveget, rizsál, szövegelni kezd, tekeri a sódert, veri a nyálát

beszél, beszélget: csacsog, darál, darálja a szöveget, dumál, dumcsizik, durrog, eldumál, gagyog, hablatyol (< halandzsázik), hinti a sódert, jár a csőre/pofája, jártatja a nyelvét, karattyol, káricál, kelepel, kerepel, kerreg (“a csengő, az óra is kerreg!”), koptatja a nyelvét, kotyog, kuruttyol, latyog (táj.), lefetyel, löhög a bolha, löki a dumát/szöveget, mogyorózik, nyomja a sódert/szöveget, papol, pofázik, povedál (< szlk.), ragozza, sóderol, szaval, szövegel, traccsog, traccsol, trécsel, ugat, veri a nyakát, veri a nyálát

szeret beszélni, viszi a szót: dumaláda, dumás, dumcsis, fossa a szót, járatja a kereplőjét, lepcseszájú, locsog, löki a sódert, nála a garas, övé a hangszóró, pletykafészek, pletykál, pofagép, pofáz, prédikál, rizsázik, sokat károg, szeret dumálni, szófosása van, szófosó, szónokol, szószátyár, szövegel, veri a nyálát, viszi a lükverset (tkp. “hátráltat” < rükverc ’vissza, hátrafelé’; visszamenet /kocsival/ < ném. rückwärts ’hátrafelé’) – (Lásd még 109., 112-113. oldal!)

túl sokat beszél: agyonszövegeli magát, be nem áll a pofája, darál, dumagép, dumás, fossa a szót, habratyol, hebrencs (táj.), hetet-havat összehord, hinti a rizst, jár a pofája; jár a szája, mint a kacsa segge/valaga; karattyol, kékül a gyomra, lefetyel, lepetyel, letyefetyél, löki a dumát, nem lehet lecsapni, nem tudja befogni a csőrét, nyomja a sódert/szöveget, pletyizik, rinyál (< panaszkodik, sír), rizsál, rizsás, sok a duma/rizsa, sokat pofázik, sokat szövegel, szájfosása van, szarja a szót (szinonimacsere), szófosása van, szófosó, szónokol, szövegláda, tépi a száját, zagyvál, zagyvál össze-vissza – (Lásd még 113. oldal!)

üres, unalmas a beszéde: blabláz (< argó ’mellébeszél, fecseg’ < blabla ’mellébeszélés, üres locsogás, halandzsa’ < fr. bla-bla-bla), dögduma, dög fárasztó sóder; A dumádhoz nyugágy kell!, kapatyol, kevés a púder, kong a dumája, lafatyol, légüres teres, lelkifröccs, lyukas a szája, lyukat mond, nyugágyban alszom egyet, prédikál, rizsa, rizsál, rizsázik, sablongép, a semmit hajtja, smonca (< argó ’üres fecsegés, semmiség; értéktelen; tréfás történet’ < ném. argó schmonz, schmonzes ’üres fecsegés, mellébeszélés’ < jidd. schmonze, schmonzes ’együgyű történet, üres fecsegés’), süket duma, süket sóder (alliterál), szónoklat, szósz, ugat, unalmas kaktusz, uncsi, unom a tésztát, vizes, zagyvál

vitatkozik: ágál, balhézik (< argó balhé ’lárma, botrány, veszekedés, riadalom, mulatság, bűntény’ < ném. argó balhe ’lárma, rajtakapás, baj’ < héb. beh#l# ’rémület, riadalom’), csesztet, kever, keveri a dilit (“szemrehányást tesz”), nyelvel, pofázik, pezseg (“nem tetszik vmi, s ezt szóvá teszi”), rinyál, szövegel

2. köszönés (egynek): Csá! (< Csau! < ol. ciao ’szervusz’); Csáá!, Csaó!, Csási!, Csász!, Csó!, Csocsesz! (? < Csók!), Csocsi!, Csocsó!, Csók!, Csosz!, Cső! (< Csau!); Cső és beton! (szój. homonimával: betoncső); Csörcsil! (szój. homonimával: Churchill!), Csősz!, Csővágó csuki! (japános szój.); Csövi! (— Cső! < ol. ciao); Csű!, Csűsz! (< ném. Tschüss! ’Szia, szervusz! – csak elköszönéskor’); Day! (< Good day! ’Jó napot!’), Háj! (< ang. US hi ’hé, helló, szervusz, jónapot’); Hali!, Hay! (téves); Heló! (<ang. hallo ’hé, halló’); Helló! (< ang. hello ’halló!’ – telefonba); Helló-belo! (ikerítés); Hi! (< ang. hi); Huu!, Libero! (? < ol. ’szabad’); Pá! (< ném. ba, pa, pah, baba, Ba! főként búcsúzó szó); Sza! Szá! (< Szia! Szervusz!); Szasz!, Szea!, Szeasz!, Szeja!, Szerbusz!, Szervusz! (< lat. servus humillimus ’alázatos szolgája’, régi köszönési, aláírási forma ~ ném. Servus! ’Jó napot!, Viszontlátásra!); Szesz!, Szeva!, Szevasz!, Szia! (< sziasz < szevasz < szervusz!); Szió!, Sziszi!, Szőgvasz! (< “szevasz” ? < ném. Sag was! ’Mondj vmit!’; népetim.)

köszönés (többeknek): Csá!, Csaosztok!, Csasztok!, Császtok!, Csátok!, Csősztök!, Csőtök!, Csúsztok!, Csúsztök!, Csúztök!, Dzsasztok!! (angolos), Haitok!, Hájtok!, Hájsztok!, Halitok!, Hallótok!, Heli!, Hellóktok!, Hellósztok!, Helósztok!, Hellótok!, Helótok!, Helóttok!, Lósztok!, Lótok, Páztok!, Szasztok!, Szeatok!, Szerbusztok!, Szesztek!, Szevasztok!, Sziasztok, Sziósztok, Sziótok, Sztok!, Tok! (szócsonkítás); Üdv!

ismerős fiú megszólítása: Helá!, Helló!, Helló-belló!, Helló, havi! (< haver); Hellő, hapsikám!, Hé, te hülye!, Müszi!, Sziiijaaa! – (Vö. 74. oldal!)

ismerős felnőtt megszólítása: Csók!, Csók a család!, Csókolom /csak nem magát/! Csuklom (< csókolom)!, Kézcsók!

Üljön le! – felnőttnek: Csüccsenjen le!

Remek!: Állati!, Baromi!, Bravó! (< ol. bravo ’remek, nagyszerű’); Császi!, Csúcs!, Dzsanás!, Frankó!, Franyó!, Gromek!, Kafa!, Katány! (táj.), Klassz!, Komcsi!, Köcsög!, Kurva jó!, Kutyus!, Marha jó!, Maszek!, Okés!, Ollálá!, Profi módi!, Skafa!, Stramm! (< ném. stramm ’délceg; kiváló, nagyszerű’); Szupcsi (< szuper); Szuper!, Szupi!, Tök csúcs!, Töki!, Vagesz!, Zsuga!, Zsúr!

6. Mit mondasz, ha meglepődsz?: Atya gatya!, Az a cifra ..., Azt a száguldó klozetajtaját!, Azt hittem, lebabázok az első kanyarban! (közhely), Bajek!, Banyek!, Bumm!, Ez se semmi!, Hát ez nem sámli! (< ném. Schemel ’zsámoly’), Hogy oda ne rohanjak– meg vissza! (közhely – toldással), Hű, a rohadt életbe!, Ilyent még nem pipáltam!, Jesszus!, Jesszusom!, Jó, hogy koppant!, Ki vagyok akadva!, Lebabáztam!, Le vagyok rakódva!, Meg vagy te húzatva?!, Mindjárt leszakad az ékszíjam!, Mindjárt összerosálom magam!, Na, ez betette a kiskaput!, Na, ez lebaltázott!, Oppá!, Öcsém, facsiga!, A pofám leszakad!, Szent Habakuk!, Teljesen be vagyok akadva!, Vakablak! (“nem érthető”)

8. Hogyan gratulálsz (tréfásan is)?: Congratulations (< ang. tkp. ’gratulációk’); Drakula! drakulálok (szójáték hasonló hangzás alapján); Drakula születésnapodra!, Egy kalappal!, Engedd meg ... otthon a vízcsapot!, füled nőjön bokáig!, gráci, Grácia! (< gratulácia, szócsonk. < lat. gratia ’kedvesség, kegy, köszönet, hála’); Grácie! gracsi, gráciász (? < lat. gratias agit ’köszönet mond’; itt inkább szójáték a hasonló hangzással); Gramó (szócsonk., -ferd.); grat (szócsonk.), gratcsi, Gratula!, gratulácia (< lat. gratulatio ’szerencsekívánat; hála, köszönetnyilvánítás’); Gratuláciá! (horv. táj.); Isten éltessen sokáig, a füled érjen a bokáig! (rigmus), Ma vagyon a neved napja, szomszéd kutya fosson, nyakon!, Még egy évvel idősebb vagy?, Oké gatya! (cig.), Őszinte részvétem!, Sztár voltál!

Hogy vagy?: Hogi vagi (szójáték – novella nyomán); Hogy élsz, mióta nem félsz?, Hogy esz a penész?, Hogy ityeg a fütyid?, Hogy vagy, mikor jól vagy?, Hugyi vagy?, Hugy/Húgy vagy? (közhely); Mi a balhé/hézag/kínod?,

Mi újság?: Hogy ityeg a fityeg?, Mi a bigyó/csízió?, Mi a füles? (? < újságcím: Füles); Mi a gáz/hézag/hírlap (szinonimacsere), Mi a képlet/meló?, Mi a nagy büdös helyzet?, Mi a nyű/téma?, Mi az ábra?, Mi a zörgés?, Mi hír a tanyán?, Mizújs? ~ Mi zújs?, Van dumád?, Van valami jó duma vagy pletyus? – (Lásd még 115. oldal!)

Mit csinálsz?: Ká delás? (szln. táj. Ka delaš?); Mi a bigyóval foglalkozol?, Micsisz?, Mit bulcsizol? (< argó bulcsázik ’dolgozik’ ? < buli ’játszma, csíny, ügy, üzlet, összejövetel, szórakozás; bűntett’ ? < ném. Poule, boule ~ fr. poule ’játék-tét’ ~ ném. Boule ’/biliárd-/golyó’ < fr. boule ’golyó’); Mit bütykölsz/kacatolsz/keccselsz?, Mit kókányolsz/pengetsz/szerelsz?, Mit maherkodsz? (< argó maher ’csinál, bütyköl, szervez’ < ném. machen ’tesz, csinál’); Mit ügyködsz?, Mivel nyújtod az időt?, Sto ti gyélajes? (< or. что ты делаешь?)

10. Kitérő válasz: Anyósod – Azt, amit te nem – Mit csinálsz? Épp mast felelek – Hát csak úgy lógok ... – Köszi, ha megnő a fülem! – Közöd? Egy szál se! – Kuss, mert becsaplak! – Nekem dumálsz? – Se zújs! – Szarul, de büszkén! (közhely) – Szótál?

Mennyi az idő?: Hány a vekker?, Hány az óra, vekker úr?, Hány óra?, Most kanyarodik? – Vekker? Most kanyarodik.

11. Igenlő, helyeslő mondás: Baromi jó!, Csizanesz! (m. cig.), Dá (< horv., or., cig., rom. da ’igen’), Dobzse! (— Dobzse László < len. dobrze ’jól van, rendben van’), Elismervény érte!, Helyes a bőgés (< Shakespeare: Szentivánéji álom), Ja! (< ném. ja), Já!; Je?!, Yes (ang. ’igen’); Ké (< kéjó < oké; szóferd.), Kéjó (< oké), Még vili (< világos), Még vilinger! (< világos), Mint a szél!, Müszi, Of course (< ang. ’természetesen, persze’), Oké!, Okse (< oké), Oksz, Oksze, Okszi; Szarul, de büszkén (közhely); Szuper!, Tényleg szeretik a kis Piroskákat!, Vili!, Yes

12. Tagadó, ellenző mondás: Aztán jött az északi szél, és becsukta a mesekönyvet – Betenné a kiskaput – Egy frászt! – Frászt! (’görcsroham; pofon; nagy ijedelem; szitokszó’ < ném. frais, fraisen ’görcsroham’, ném. freislich ’vakmerő; dühös’) – Nehogy már a csík húzza a repülőt! – Nehogy már a giliszta menjen el horgászni! – Szar! – Te normális vagy?! – Tudod, mikor! (közhely)

13. Hogyan mentegetőzöl?: Dögöljek meg! – Bocs! (< bocsánat) – Ezer bocs és anyamedve! (szójáték homonimás rövidítéssel; közhely) – Hagyd rá! A hülyére rá szokták hagyni! – Tudod, tegnap együtt kapáltuk a betont!

Hagyd abba, unom!: Alapállás!, Állítsd le magad!, Állítsd magad takarékra! (< gáztűzhely); Behegesztem a valagad!, Dobd a témát!, Dobd el a meséskönyvet!, Dugulj el!, Égés ellen Fabulon!, Fejezd be az adást!, Hagyd abba az elektromos csipogást! (< csipogó: kórházi személyzetnek ruhára tűzhető kis méretű adó-vevője); Hagyd a rizsát, Kínában éheznek!, Hagyjuk a sódert!, Járj már le (ti. lemezként)!, Kapcsold ki magad!, Almás! – A kefe azt mondja, elmegy süninek; Kuss!, Kussolj!, leszázalékolt; Mesélj a falnak!, Nagy voltál, most pihenhetsz!, Ne csináld a feszkót! (“feszültséget”), Ne rinyálj! (táj.); Ne rizsázz/sóderolj!, Ne szórd a rizsát!, Ne szövegelj!, Nóta állj!, nyugdíjazott; Nyugi már!, Pofa be!, “Samu” mondta mammutnak; Slussz! (’vége, nincs tovább, be van fejezve’ < ném. Schluß ’befejezés, vég’); A szöveg alma; Szövegelj a zsebembe holnap!, Szűnj meg!, Tovább!, Uncsi!, Unjuk a banánt!, Unom a sódert!, Üres a szöveg!, Várj, ez a képes oldal! (“ott nincs szöveg, abba kell hagyni a beszédet”); Vedd takarékra magad!, Vegyétek le róla a lemezt: áramszünet!, Zárd el magad!

Hallgass!: Állítsd le magad!, Cipzározz, Dugulj el!, Duma be!, Csukd be a dumaládát!, Fogd a csipogód!, Fogd be a pofád/rongyost!, Húzd le magad!, Kapcsold a szád takarékra!, Ká u es (< kuss)!, Kuss! – Kuss! Nem osztottam kártyát!, Ne pofázz már!, Ne povedálj!, Ne szellőztesd a beleid!, Ne szólj bele, nem telefon!, Nézd meg, nem vagyok-e a vécén!, Ne ugass!, Pofa be/súlyba!, Roló le!, Sát áp! (< ang. Shat up ’ne pofázz! kuss!’); Stop! (< ang. ’állj! elég!’); Tedd be a felezőt!, Tyise! (< or. тише ’csendesebben; csend!’)

Beszélj másról!: Állítsd át magad!, Állítsd a váltót!, Álmodni az ágyban szoktak!, Dobd a dumát!, Elég a rizsából!, Evezzünk más vizekre!, Fordítsd meg a kazettát/lemezt!, Kapcsolj át más hullámhosszra!, Kapcsolj más fázisra!, Két sorral arrébb folytasd!, Kikapom a szádból a bélést!, Lapozz!, Lapozz egyet!; Lapozz! Jöhet a színes oldal!; Lejárt a szöveged!, Lejárt lemez!, Másról povedálj!, Más tésztát akarunk!, Menj át a másik adóra!, Mit keversz, mint a turmixgép?, Nem kell a púder/rizsa!, Nyálazz és lapozz!, Programozz!; Stop! Más téma!; Szövegelj a zsebembe! Szöveg kilőve!, Tegyél fel másik lemezt!, Téma jegelve/ugrott; Térj másik sávba!, Told arrébb a szekeret!, Ugorjunk!, Válts!, Válts adót/át/csatornát/lemezt/témát/vágányt!; Vedd le ezt a lemezt! Megakadt?

Hagyj békén!: Állítsd le magad!, Dugulj el!, Hanyagolj!, Hanyagolj el!, Húzd el a csíkot!, Húzd le magad!, Húzz a pitlibe! (< táj. ’víztartó edény’; itt: a fenébe); Ismered a radírviccet? Kopj le!; Kopj le!, Másnál csináld a dürgést!, Mássz le rólam! Ne má!; Régi lemez! Tegyél be újat; Szállj le!, Szállj le rólam!, Szívódj fel!, Szűnj meg!, Tarkarongy innen! (takarodj, szóferd.)

16. Fogadást ajánló mondás: Fogadjunk egy kalap szarba, hogy nem eszel meg kettővel! Fogadjunk egy zsák maki-bakiba (“semmibe”); Mibe, hogy nyerek?, Na, mibe?

17. Nagyzoló mondás: Anyád/apád lehetnék!, Én vagyok a Jani/szaki!, Kis hülye/pisis; Púder?, Te még az apád valagában sem voltál, én már futottam!, Túl voltam az első randin, amikor te megszülettél!, Virágot az öltözőmbe kérem! (“tréfás”)

18. Hogyan figyelmeztetsz valakit? Baj van!: Beborult! (“Ha jön a tanár”); Balhé van!, Ciki!, Cikis a helyzet!, Dől a plafon!, Egy kis bibi van!, Gáz van!, Hessz van! (< hecc ’mulatság, szórakozás, hajsza; ingerlő móka’ < ném. Hetze ’hajsza, üldözés; úszítás; sietség’); Hézag van!, Húzd be a vészféket!, Nyakig ülök a lekvárban!, Poros a levegő!, Süllyedünk!, Szarban vagyok!, Szivárog a gáz!, Zrí/zűr van!

19. Felszólítás indulásra: Avelj! (< m. cig. avel ’jön; lesz’); Ávesz báktáresz! (< m. cig. < Tu aves baxt#lo! ’Légy szerencsés!’); Áventa! (m. cig. “Menjünk!”); Aventár khére! (< cig. “Gyere haza”); Cúgjunk el! (< ném. Zug ’huzat, léghuzat’); Csávesz khére? (< cig. “Jössz haza?”); Csomagolás!, Davaj (< or. давай ’Gyerünk!’); Dzsaljunk! (< cig. džal ’megy’, “menjünk”); Dzsaljunk el!, Dzsassz! (m. cig.); Húzás!, Húzd a beledet!, Húzzunk!, Indulandusz! (latinosan); Komezi hirtelen!, Let’s go (< ang. Menjünk!); Menjünk a francba!, Na, akkor skera! (< argó skerál ’fut, dolgozik’); Nyomás!, Radír!, Tűzzünk!, Vegyük föl a taposócipőt!

Felszólítás távozásra (“tréfásan”): Ádiosz, ámigo! Azt hittem már elmentél! (< sp. ¡adiós amigo! ’Isten veled, barátom!’); Be lehet tenni az ajtót!, Bontsd ki a vitorlát, és hajózz el, amíg nem késő!, Cooper (“kopj le!”, szójáték); Csörögj el!, Dzsameljál! (? < a cig. džal ’megy’ téves cseréje a džanel ’tud, ismer’ igével); Dzsarj el! (< cig. džal ’megy’); Elszívod a levegőt!, Eltolhatod a piros biciklit!, Fel a horgonyt!, Fordíts hátat!, Hagyd el felségvizeimet!, Hanyagoljál!, Helyezd odébb magad!, Hozd el a szenynyest!, Húzd el a csíkot/sörtéidet!, Húzz el!, Isten kenddel, Vendel!, Játssz kámfort!, Kámfor!, Kopj le!, Kótric! (< kotorj ~ kotródj); Lazulj!, Le lehet szállni!, Leléphetsz!, Lépj le!, Lépj le a térképről!, Lépj olajra!, Lócizz! (< “lécelj le”); Maradj még öt percig, és holnap nem jössz!, Mars! (’Takarodj! Ki innen!’ < ném. marsch! ’indulj, menj; hordd el magad’ < ném. Marsch ’menetelés, menet, induló’ < fr. marche ’menés, katonai menetelés; induló’); Merről jöttél?, Mikor hat a kámfor?, Mozgasd meg a cipőidet!, Mutasd a hátad!, Na helló!, Nem kell még hazamenned?; Nem kéne hazamenned? Köpött már a maci; Nem vagyok mágnes!, Nézd meg, hogy otthon vagyok-e?, Nézd már meg, nem vagyok-e a másik szobában!, Oszolj!, Örülünk, hogy láttunk!, Pajdom (< or. пойдем ’menjünk’); Papucs!, Párologj el!, Pattanj le, mint a zománc a biliről!, Séta innen!, Sicc!, Söpörj!, Spuri! (< argó ’futás’ < ném. Spur ’nyom, csapás, szimat, sejtelem’); Szállj el!, Szállj fel a 31-esre!, Szép az ég!, Szervezkedj!, Szia, ugye arra mész?, Szívódj fel!, Támaszd arrább a bicajodat!, Told el/ki a biciklit!, Tűnés!, Tűzzél!, Ülj a keréknyomra!, Várnak rád valahol; Vedd fel a magaslati irányt! Vedd fel nyúlcipőt!, Zavar a burád!

Felszólítás távozásra (“durván”): Arra van a kijárat; Csukd be az ajtót kívülről!, Húzzál el!, Húzzál el/mint a vadliba/, mert különben megkergetlek, mint lavina a hegyipásztort!, Húzzál már melegebb éghajlatra!, Húzzál, mint a vadlibák!, Húzd a beled! – Jó a cipőd? Kényelmes? No, akkor húzz a francba! – Két lukkal lejjebb tágasabb!, Kívülről csukd be az ajtót!, Kívül tágasabb!, Kopás!, Kopj le!, Kotródj!, Lécelj!, Leradírozzalak?, Mars!, Máshol tágasabb!, Menj a búsba!, Menj a fenébe!, Menj a francba! (< ’vérbaj, francia betegség’ < francia < lat. francus ’frank, francia’); Menj a sunyiba! (táj. “eltűnés”); Na, söprés!, Nem veszed észre, hogy nem veszünk észre?, Pucolj!, Radírozd le magat!, Rohanj ki, mint Zrínyi a várkapun!, Söprődj!, Süllyedj el!, Szállj le rólunk!, Takarodj a sunyiba!, Takarodó!, Tarkarongy! (“takarodj”, szóferd.); Tedd arrébb magad!, Tépj el!, Tűnj a valagba!, Tűnj el, mint Kossuth a ködben!, Tűzés!, Tűzz el, mint a puskagolyó!, Válj köddé!, Vessz el!, Vonuljál!

20. Hogyan küldesz el valakit vhová?: Menj a budira/búsba!, Menj a Bús Pista Bácsiba! (euf.), Menj a büdösbe/büdös sunnyogóba!, Menj a fasorba/fenébe/francba/hátsó felembe!, Menj, ahonnan jöttél!, Menj a náthásba!, Menj a pitlibe/pokolba/rákba; cig./síkosba/sóhivatalba!, Menj a szappangyárba próbapiszoknak!, Menj vissza, ahonnan jöttél!, Menj vissza anyádba!, Rohanj az anyádhoz melegebb helyre!, Tűzzél már!

21. Hogyan kívánsz rosszat valakinek tréfásan?: A franc egyen meg!, Allah tegyen a kopaszok közé!, Csipkézne ki egy meteorit!, Egyen meg a fészkes fene!, Egyen meg a Leikin-nyúl! (“megfertőzött, kísérleti nyúl”); Egyen meg a nyugdíjas csiga/a penész/a rosseb!, Fordulj föl az első kanyarban!, Kéz- és lábtörést!, Vigyen el az ördög!

Hogyan kívánsz rosszat durván?: Akaszd fel magad!, Dögölj meg!, Egye meg a rák a szemed! (cig.), Egye meg a rák a tüdődet! (cig.), Egyen meg a radai rosseb! (R, nép. ’vérbaj, fene, nyavalya ’< rossz + seb); Egyen meg a ragya/rospic! (táj.”rosseb”); Fordulj föl!, Fulladj meg!, Rák a szívedbe! (cig), Rohadj meg!, Száradjon le a csöcsöd/pöcsöd!, Száradna ki az izéd...!, Szopjál higanyt!, Szívjál gázt!, Törd ki a nyakad!

22. Fenyegető mondások: Beléd rúgok, mint Beethoven a zongorába (közhely); Felrúgom a valagad hátadra púpnak; Kapsz egy lángost úgy, hogy egy hétig eszed! (“pofon”); Kettőt kapsz, a második már hullagyalázás lesz!, Kifingatlak!; Ne zoknizd a bugyit, mert abból baj lesz! (“Ne szemtelenkedj”); Nyugodj már, mert kapsz egy lángost!, Pofa be, mert megszánlak!, Szádba lépek; Valagba rúglak; Vigyázz, mert feldobok egy pofont, és alája tartalak!

a fal adja a másikat!
a fogaid körmérkőzést játszanak a bennmaradásért!
a jobb szemed átmegy a balhoz randira!
a szemgolyóid lecsúsznak mandulának!
a takony /dísz/menetet vág a nyakadon! (közhely)
az aranyered felcsúszik koronának! (közhely)
beszarsz!
csokorba szeded a villanykarókat/villanyoszlopokat!
egy foggal fütyülsz utána!
egy hétig egy irányba szaladsz!
egy hétig kilincs mellé nyúlsz!
egyik szemed a másikhoz megy vizitbe!
eldobod az agyad!
elönt a takony!
falat nyalsz!
felcsavarodsz az első szilvafára!
fészket raksz!
3 napig (hétig stb.) szívószálon eszed a rántotthúst!
két hétig aprófát szarsz/dadogva jársz!
kezedbe fogod a füledet!
kizenélnek a fogaid!
leesik a fejed, és labdázol vele! (cig.)
megelőzöd Gagarint!
mintát rágsz a kilincsbe!
nagybögőnek nézed az eget! (közhely)
nem győzöd kihordani!
nyulat szarsz!
összeszarod magad!
piros takony jön az orrodból!
rablóbandának nézed a családi képet!
szart hugyozol!
több füled lesz, mint fogad!
Olyat teszek, rab leszek.
Olyat ütök, hogy hat évig ülök.

Úgy megváglak, hogy ...

a fing is beléd szorul!
a fogaid díszlépésben masiroznak/potyognak ki! (közhely)
a hetedik villanyoszlopon találod magad!
a pofádat 92 darabban szedik össze!
bemondod a pontos időt!
csárdást jár a nyelved!
egy hétig aprófát pisilsz/szarsz!
egy hétig kanyar nélkül futsz!
elterülsz, mint Hortobágyon a furulyaszó! (közhely)
ha alád rakom a Józsi bá hordóját, akkor is kifolyik belőle a húgyod!
hetvenhetet kömpölülsz! (táj. ’pördülsz’)
hülyének se leszel jó!
kigyúl a hajad!
kilevesüsz! (táj. kilevesülsz)
matyó mintát harapsz az ablakba!
még a kecske is hülye lesz, amelyik legelni fog a sírodon!
még az unokád is dadogni fog!
még oda is becsöngetsz, ahol még csak az alapot tervezik!
megnyered a világbajnokságot zuhanórepülésben!
tapsolnak a füleid!

Úgy megváglak, mint ...

bányalovat a sújtólég!
éhes paraszt a dinnyét!
marhát az ipari áram! (közhely)
Trabantot a gömbvillám!

Úgy váglak nyakon, hogy elönt a takony! (rímjáték)
Úgy váglak pofán, átrepülsz Kubán! (rímjáték)

23. Gúnyolódó mondások: De béna vagy!; Mondhatom, szép kis sütemény vagy! (’Megvan rólad a véleményem’); Nagyot mondtál, pihenj egyet!; Olyan ronda vagy, hogy a majom visszaadná a perecet!; Olyan sötét vagy, hogy a negró világít a szádban! (< Negro cukorka, sötét színű); Olyan vagy elölről, mint a lángos hátulról!

25. Töltelékszó: ále (táj. < szlk. ale ’ugyan’), akármi, aszongyahogy, az a bigyó, az a szar, bigyó, bigyula, bigyusz, bozse moj (táj. < szlk. Bože môj! ’Istenem’ < boh ’Isten’), csodabogár, dik (? < cig. ’nézd’ dikhel ’néz, lát’), fityu, hát, hát szóval, hogyaszongya, hogyhívják, hogyisvan, hogymondjam, izé, miafene, miamanó, mianeve, mi az isten, micsoda; moresz ~ sum moresz (? < cig. more! mo! ’barátom!’ ? < horv. more < gör. mwrŸ); ja (< ném. ’igen’), miegyéb, migyula (< bigyula < bigyó), mit is akartam mondani, mizéria (< lat. miseria ’inség, szegénység, baj’), müszi, napersze, oszt (táj.), öhöm, ö ö ö, persze, sum, sunesz (< m. cig. ’hallasz’ — šunel ’hall’), szóval, tehát, tudod, tulajdonképpen, ugyebár, vagyis

26. Hogyan köszönsz el egy személytől?: Ádiosz! (< sp. Adiós! ’Isten veled!’); Ágyesz-bogyesz (szój.); Agyő (< fr. adieu ’Isten vele/d’/); arivedercsi (< ol. a rivederci ’viszontlátásra’); Auf Wiedersehn! (< ném. Auf Wiedersehen! ’viszontlátásra’); Baj-baj! (magyarítva); Báj-báj! (< ang. bye-bye ’viszontlátásra, Isten vele, pá-pá’); Bye! (< ang. good bye! ’Isten vele/d!’); Csá-cse!, Csó-cse!, Csók!, Csuvik!, Pusszantalak! (tkp. puszillak); Szea! (< szia), Szeja!, Szióka!, Üdv!, Villát (< viszlát); Zdrávo (táj. < szln. zdravo ’szervusz, jó napot, viszontlátásra’) – (Vö. 149. oldal!)

Hogyan köszönsz el többektől?: Csocsintok!, Csuvintok!, Legóztok! (szóferd.); Pásztok! – (Vö. 150. oldal!)