[1] Passions,Sauf le nom Khora. Galilée, Paris, 1993. Ez a három esszé tanulmányom megírása óta magyarul is napvilágot tátott. Lásd: Jacques Derrida: Esszé a névről. Jelenkor, Pécs. 1995.

Fordították Boros János, Csordás Gábor és Orbán Jolán

[2] Jacques Derrida par Geoffrey Bennington et Jacques Derrida. Seuil, Paris, 1991. 100-103.o.

[3] Jacques Derrida: Signature événement contexte. In: Limited Inc. Galilée, Paris, 18.o.

[4] i.m. 20.o.

[5] i.m. 36.o.

[6] John L. Austin: How to do things with words. Magyarul: Tetten ért szavak. Akadémiai, 1990. Pléh Csaba fordítása.

[7] Signature événement contexte, i.m. 39.o.

[8] Ld. Jacques Derrida: L' oreille de l' autre. VLB Éditeur, Montéal, Québec, 1982.

[9] i.m. 65.o.

[10] i.m. 72.o.

[11] i.m. 125-126.o.

[12] Jaques Derrida: Signéponge/Signsponge. Kétnyelvű kiadás, Columbia Univ. Press, Paris, Seuil, 1988. 96.o.

[13] Jaques Derrida: Ulysse gramophone - Deux mots pour Joyce. Paris, Galilée, 1987. 19.o.

[14] i.m. "Le oui ne peut se dire que s'il se promet la mémoire de soi. L'affirmation du oui est l'affirmation de la mémoire". i.m. 110.o.

[15] Jacques Derrida: Spectres de Marx. Galilée, Paris, 1993. Magyarul: Marx kísérletei. Jelenkor, Pécs, 1995, Fordította Boros János, Cordás Gábor és Orbán Jolán.

[16] Marx kísérletei, i.m. 188.o.

[17] Jacques Derrida: Sauf le nom. i.m. 96.o.

[18] Mark C. Taylor: Errance. Lecture de Jacques Derrida. Cerf, Paris, 1985. 64.o.

[19] Sauf le nom. i.m. 75.o.

[20] Jacques Derrida: Passions. i.m. 28.o.

[21] Jacques Derrida: Khóra. i.m. 15.o.

[22] i.m. 35.o.

[23] J.Derrida: "Marx kísértetei". Ford.: Boros J. - Csordás G. - Orbán J. Pécs. 1995. 109.o. (minden hivatkozás e munkára történik).

[24] 125.o.

[25] 22., 98.o.

[26] 37.o.

[27] 63.o.

[28] 98.o.,

[29] 99.o.

[30] 22.o.

[31] 22-23.o.

[32] I.Kor.13.12.

[33] 40.o.

[34] 59.o.

[35] 115.o.

[36] 98.o.

[37] V. ö.: "Szégyenkezve kell bevallanom: évtizedek óta nem olvastam - és ez bizonyára árulkodó tény. [...]

Mármost felfedeztem - valójában persze csak felidézve azt, ami bizonyára már ott kísértett

emlékezetemben -, hogy a Kiáltvány első neve, ezúttal egyes számban , a "kísértet": "Kísértet járja be

Európát - a kommunizmus kísértete." Jaques Derrida: Marx kísértetei, Jelenkor Kiadó, Pécs: 1995. 13. o.

[38] V. ö.: Jaques Derrida: Freud and the Scene of Writing, in: Writing and Difference, Routledge and Kegan

Paul, London and Henley: 1978. és The Post Card: From Socrates to Freud and Beyond, University of

Chicago Press, Chicago: 1987.

[39] Sigmund Freud: The Uncanny, The Pelican Freud Library, vol 14, Penguin Books, Harmondsworth,

Middlesex, England: 1988. 363-364. o.

[40] U. o.: 368. o.

[41] V. ö.: Karl Popper: A tudomány: feltevések és cáfolatok, in: Filozófusok Freudról és a

pszichoanalízisről, szerk.: Szummer Csaba, Erős Ferenc, Cserépfalvi Kiadása, Budapest: 1993. 81-89. o.

[42] Jaques Derrida: Marx kísértetei, 188. o.

[43] Sigmund Freud: A halálösztön és az életösztönök, Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest: 1991. 22-

24. o.

[44] Jaques Derrida: Marx kísértetei, 61. o.

[45] Jeffrey Mehlman: French Freud ... ,Yale French Studies, Number 48, 1972. 5-6. o. V.ö.: "Magát az

elfojtás elméletét állandóan az elfojtás veszélye fenyegeti:" Elisabeth Grosz: Jacques Lacan: a feminist

introduction, Routledge, London and New York: 1991. 12. O.

[46] Jaques Derrida: Marx kísértetei, 47. o.

[47] V. ö.: " ... azzal a feltevéssel dolgozom, hogy lelki mechanizmusunk rétegződési folyamattal alakul ki:

az emléknyomok formájában jelenlévő anyag időről időre, az új körülmények szerint

átrendeződésen, átíráson megy keresztül." The Complete Letters of Sigmund Freud to Wilhelm Fliess

(1887-1904), szerk.: Jeffrey Moussaieff Masson, The Belknap Press of Harward Univesity Press,

Cambridge, Massachusetts, and London, England: 1985. 207. o.

[48] Sigmund Freud: Mourning and Melancholia, The Penguin Freud Library, Penguin Books,

Harmondsworth, Middlesex, England: 1991. 254. o.

[49] A halotthoz való ambivalens viszony jelentőségét tárgyalja Freud a Totem és tabu egy helyén is: "Jól

megalapozott feltevésünk szerint az ezen elhaltak iránt való meghasonlott - részint gyengéd, részint

gyűlölséges - érzelmek, a veszteség idején mindketten érvényre akarnak jutni: a gyász is, a megelégedés

is. [...] Az ellenséges indulat, melyről mit sem tudunk és ezután sem akarunk tudni, a belső

észrevevésből a külvilágba dobatik, ezenfelül saját személyünkről leválasztva egy másikra tolatik át."

Sigmund Freud: Totem és tabu, Göncöl Kiadó, Budapest: é. n. 62. o. Az ambivalencia ezen oldalából

tehát démon, visszajáró szellem lesz.

[50] Elegendő itt talán csak Rank Freudra gyakorolt hatását említeni. "A vallás minden formája hajlamos egy

segítő és védő elsődleges létező megalkotására, akinek a kebelére menekülhet az ember minden baj és

veszedelem elől, és akihez végül egy olyan jövőbeni életben visszatér, amely hű, noha szublimált képe

az egyszer elveszített paradicsomnak." Otto Rank: The Trauma of Birth, Robert Brunner, New York:

1952. 117. o.

[51] Sigmund Freud: Rossz közérzet a kultúrában, in: Esszék, Gondolat Kiadó, Budapest: 1982. 374-375. o.

[52] V. ö.: "Valójában úgy tűnik, hogy a kérdéses elmélet (az ember önmagához való visszatérése - B. A.) az

elveszett paradicsom paradigmatikus képével együtt, az ember önmagáról való spekulációjának

változatlan alakzata; a különböző kultúrákban különböző formákat ölt, de egyaránt képes vallásos vagy

radikálisan vallás ellenes kereten belül kifejeződni." Leszek Kolakowski: Main Currents of Marxism, 1.

The Founders, Oxford University Press, Oxford, New York: 1988. 39. o.

[53] Sigmund Freud: The Uncanny, 370-371. o.

[54] Friedrich Engels: Engels Joseph Weydemeyerhez, Marx Engels Művei, 28. Kötet, Budapest: 1971. 548-

549. o.

[55] Az elfojtásnak az a természete, hogy két irányból "támadja" a vágy képzettartalmát; első lépésben a

tudatelőttes energia leválik a képzetről, amely így elkezdheti lesüllyedését, de ez kevés az elfojtáshoz,

szükség van arra is, hogy a már elfojtott tartalmak lehúzzák magukhoz az elfojtásra ítélt képzetet. V. ö:

Sigmund Freud: Repression, The Penguin Freud Library, Penguin Books, Harmondsworth, Middlesex,

England: 1991. 148. o..

[56] Martin Heidegger: Bevezetés a metafizikába, szerk: Vajda Mihály, Ikon Kiadó, Budapest: 1995. 6. o.

[57] Nicholas Rand - Maria Torok: The Sandman looks at "The uncanny", in: Speculation after Freud,

Psychoanalysis, Philosophy and Culture, szerk: Sonu Shamdasani, Michael Münchow, Routledge,

London and New York, 1994: 202. o.

[i]. Orbán Jolán: Derrida írás-fordulata, Jelenkor Kiadó, Pécs 1994

[ii]. Rötzer, F.: "Jasques Derrida" Französische Philosophen im Gespräch, Boer Vlg., München, 1987 S. 86; Idézi: Orbán J.: im. 46. p.

[iii]. Uo. 46. p.

[iv]. Uo. 46. p.

[v]. Derrida, J,: Grammatológia, Párizs - Szombathely, 1991. 49. p.

[vi]. Orbán J.: Derrida írás-fordulata. 93. p.

[vii]. Uo. 102. p.

[viii]. Derrida, J.: A szellemről. Heidegger és a kérdés, Osiris Kiadó, Bp. 1995. 23. p.

[ix]. Derrida, J.: Marx kísértetei, Jelenkor Kiadó, 1995 188. p.

[x]. Derrida, im.: 13. p.

[xi]. Derrida, im.: 16. p.

[xii]. Derrida, im.: 188. p.

[xiii]. Derrida, im. uo.

[xiv]. Heidegger, M.: Bevezetés a metafizikába, Ikon 1995 5. p.

[xv]. Heidegger, im.: 11.p.

[xvi]. Heidegger, im.: uo.

[xvii]. Heidegger, im.: 102. p.

[xviii]. Heidegger, im.: uo.

[xix]. Heidegger, im.: uo

[xx]. Heidegger, im.: uo

[xxi]. Idézi: Heidegger, im.: uo

[xxii]. Derrida, J.: Geschlecht (Heidegger) Sexuelle Differenz, ontologische Differenz. Heideggers Hand (Geschlecht II) Ed. Passagen, Böhlau Vlg, Wien 1988, S. 60

[xxiii]. Idézi: Derrida: im.: 52. p.

[xxiv]. Idézi: Tőkei Ferenc: Kortársunk-e Marx? Kossuth, Bp 1984 185. p.

[xxv]. Tőkei F.: Kortársunk-e Marx? 183-184. o.

[xxvi]. Engels, Fr.: Előszó a Kommunista Kiáltvány 1890-es előszavához, in: MEVM I.177. p.

[xxvii]. Derrida, J.: Marx kísértetei, 41. p.

[xxviii]. Derrida, im.: 189. p.

[xxix]. Derrida, im.: 23. p.

[xxx] Jacques Derrida: Marx kísértetei. Pécs, 1995. 16.

[xxxi] Uo. 17.

[xxxii] Uo.

[xxxiii] Jacques Derrida: Az el-különböződés. In: Szöveg és interpretáció. Szerk. Bacsó Béla. Cserépfalvi kiadása, é.n. 45.

[xxxiv] Uo. 60.

[xxxv] Marx kísértetei. 16.

[xxxvi] Orbán Jolán: Derrida írás-fordulata. Pécs, 1994. 55.

[xxxvii] Orbán Jolán. 119.

[xxxviii] Erre utal a Gazdasági-filozófiai kéziratok idevágó passzusa: "A kommunizmus a legközelebbi jövő szükségszerű alakja és energikus elve, de a kommunizmus nem mint olyan az emberi fejlődés célja, - az emberi társadalom alakja." - Karl Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. Budapest, 1962. 78.

[xxxix] "Kísértet járja be Európát - a kommunizmus kísértete." - Karl Marx és Friedrich Engels: A Kommunista Párt kiáltványa. In: Marx-Engels: Válogatott Művek. I. kötet. Kossuth Könyvkiadó. 1963. 16.

[xl] Derrida: Marx-kísértetei. 47.

[xli] Uo. 48.

[xlii] Orbán Jolán. 119.

[xliii] Uo.

[xliv] Derrida: Marx-kísértetei. 140.

[xlv] Uo. 151.

[xlvi] Uo. 152.

[xlvii] Uo. 160.

[xlviii] Uo. 126.

[xlix] Vö. uo. 21.

[l] Uo. 105.

[li] Uo. 113.

[lii] Uo. 121.

[liii] Uo. 161.

[liv] Uo. 117.

[lv] Uo. 184.

[lvi] Karl Marx: Tézisek Feuerbachról. In. Marx-Engels: Válogatott művek. II.kötet. 367.

[lvii] Derrida: Marx-kísértetei. 185.

[lviii] Vö. uo. 44.

[lix] Uo. 16.

[lx] Uo. 95.

[lxi] Uo. 78.

[lxii] Uo. 98.

[lxiii] Uo.