OLASZ-MAGYAR, MAGYAR-OLASZ MINISZÓTÁR
Számítógépes segédlet Herczeg Gyula Olasz-magyar szótárához
(Harmai Gábor 2000)



KERESHETŐ VÁLTOZAT
(külső alkalmazás)




MAGYAR-OLASZ SZÓJEGYZÉK



OLASZ-MAGYAR SZÓTÁR:

A    B    C    D    E    F    G    H    I    L    M   
N    O    P    Q    R    S    T    U    V    Z   




       Az Olasz-magyar miniszótárprogram dokumentációja


    Laikus  fölhasználó  számára a  leírás  túl  részletes,  de
akinek  van  kedve,  olvassa el! Az első négy  pont  átolvasása
mindenképpen ajánlott!



1. Telepítés

    A  telepítés föltételezi a Norton Commander, vagy  valamely
WINDOWS fájlkezelő program ismeretét.

    A  programot  és  a  szóanyagot  tömörítve  tartalmazza  az
OMMOSZO.EXE.
    A telepítés menete a tömörített fájlokból a következő:

    1.   Tegye   a  tömörített  programot  abba  a  könyvtárba,
amelynek  alkönyvtáraként  akarja a szótárat  elhelyezni,  vagy
tegye be közvetlenül a C:\-re.

    2.   Futtassa   le  az  OMMOSZO.EXE-t.  Ekkor   a   program
létrehozza  az  OMMOSZO  könyvtárat,  és  kicsomagolja  belé  a
szótárprogramot.

    3. A program ebből a könyvtárból a szot.exe-vel indítható.



2. Hiányosságok

    A  program  alapfunkciói megbízhatóan működnek,  de  néhány
modul még fejlesztés alatt áll. Két fő hiányosság van.

2.1 A 852-es kódlap

    A   magyarországi  számítógépeken  a  DOS  az  ún.   852-es
kódlappal  fut. Az én programom viszont a tompa ékezetes  olasz
karaktereket (àèìòù) ill. a "magyar" ű-t csak a standard  angol
850-es   kódlappal  hajlandó  kiírni.  Ha  Ön  852-es  kódlapot
használ,  akkor e betűk helyére különböző szláv betűk kerülnek.
Ez  a  probléma a kódlap átállításával megszűnik, de a  program
enélkül is használható.

2.2 A magyar-olasz szótár

    Ez  a  szótár  még kezdetleges állapotban van.  A  szóanyag
egyszerűen  az egyszavas szócikkek  átfordításával keletkezett.
Az  egyszavas  szóláb  lett a szófej, a  volt  szófej  pedig  a
szóláb. A program lényegi része az olasz-magyar szótár. Kellően
gyors géppel azonban a Keresés/Csere funkcióval végül is magyar
szavak is kereshetők.



3. Technikai információk a szóanyagról

    Sajnos  a  kéziszótár könyvészeti adatai közül hiányzik  az
az igen lényeges információ, hogy hány szócikk van benne.

    Csak  becslésre hagyatkozom, amikor azt mondom, hogy a gépi
szóanyag a kéziszótár teljes anyagának 40%-a.

    A  becslés  alapja: bevittem a gépbe néhány teljes  oldalt.
Kiszámoltattam, hány betű van bennük, és beszoroztam  a  szótár
oldalszámával,  849-cel. Kijött, hogy a kéziszótárban  összesen
kb. 1730000 betű lehet. Ennek a gépben levő 693358 betű majdnem
pontosan 40%-a.

    Régen  tanultam  statisztikát, nem tudom fölmérni,  mekkora
ennek a becslésnek a hibahatára. Túl nagy nem lehet.

    A  szóanyagot át lehet tenni RTF fájlként WINDOWS alá, ill.
nyomdai  minőségűvé   lehet tenni (vö.  melléklet).  Aki  ebben
üzleti  fantáziát  lát,  lépjen  kapcsolatba  a  programozóval:
harmaig@drotposta.hu



4. A szótár kezelése

    Alapfunkció  a  szókeresés. Ez úgy történik, hogy  elkezdik
írni a keresett szó kezdőbetűit. Ezáltal a szótár mozogni kezd,
az  első  sor  mindig  a  szócsíkra írt  betűk  után  következő
szócikket  mutatja.  Ha pl. a keresett szó  a  bisogno,  a  "b"
beütése után a b betűs szavak kerülnek a képernyőre, az "i"-nél
a  "bi"-vel  kezdődők, az "s"-nél pedig sorra kerül a  bisogno.
(Ez  három  billentyűlenyomást  jelent.  Mutassanak  nekem  egy
szótárprogramot,  amelyben három, de max.  öt  gombnyomással  a
képernyőre tudják hívni a keresett szót! Ezzel nem azt  mondom,
hogy  a programom korszerű, de azt igenis, hogy megvalósítottam
benne  olyan  elveket, amelyeket egy korszerű programba  is  be
kellene építeni.)

    Új   szó   kereséséhez  <Enter>-rel  ki  kell   üríteni   a
szócsíkot,  és jöhetnek az új szó kezdőbetűi. Ahol  a  jelentés
egésze nem fért ki a képernyőre, ott a föl-le nyíllal meg lehet
nézni  a  nem  látszó  sorokat. Ha vannak ilyen  sorok,  azt  a
képernyő alján egy sor lefelé mutató nyíl jelzi. Nem sok  ilyen
szócikk van, de rögtön a szótár elején az a (prep) ilyen. Ha az
első  szócikk a képernyőn nem abnormálisan hosszú, kifér, akkor
a  föl-le  nyilakkal a szótár egészét lehet  egy-egy  szócikkel
előre-hátra mozgatni.

    A  menüben  a Keresés/Csere funkció még az, aminek  hasznát
veszi.  Az <Alt>-gomb lenyomásával juthat föl a menübe, ahol  a
SZERKESZTÉS funkciói közül kiválaszthatja a Keresés/Cserét.  Ha
ehelyett a szócsíkon leüti az <F5> - öt, a hatás ugyanaz.

    Namost,   a   programon   belül   eléggé   átvariáltam    a
billentyűzetet. Össze kellett tudniillik kombinálnom  a  magyar
és az olasz billentyűzetet, hogy mindkét nyelv összes betűjét ki
tudjam írni. Magyar ékezetes betűket, és olasz tompa ékezeteket
is. A billentyűzet átalakítása csak a programon belül érvényes,
ha kilép, az átalakítás megszűnik.

    A   két   <Shift>  (soremelő  gomb)  együttes  lenyomásával
válthatnak  az  átvariált  magyar-olasz  billentyűzet,   és   a
standard  angol billentyűzet között. Utóbbiban a rendes  helyen
van a szögletes zárójel, előbbiben a <Shift> + <6> - tal érhető
el.

    A    billentyűzetet   Ön   is   tovább    variálhatja,    a
Globálfunkciók   között   van   egy   erre   szolgáló   funkció
(Billentyűzet-beállítás).  De  nem  hiszem,  hogy  erre   Önnek
szüksége lenne.

    Fontos  információt adnak a szóanyagról a Globálfunkciókban
a  Szókincs-adatok.  Az  előbbi technikai  információkat  ennek
alapján írtam ki.

    Hadd  büszkélkedjem  el  egy elég  jól  sikerült  játékkal.
Írjanak be egy számot 1 és 800 millió között, arab számokkal  a
szócsíkra. Üssenek <Enter> - t, és a program kiírja magyarul és
olaszul szövegesen a számot. Nem mondom, hogy mind a 800 millió
esetet  végigellenőriztem,  de az eddig  bevitt  számoknál  jól
működött  a  funkció.  És  végül is  miért  lenne  szabálytalan
mondjuk a 15384?

    Másik   játék   a   Képernyőszínezés  a  Globálfunkciókban.
Alapbeállítás a "fehér-fekete", szeretem még a "kórház"-at és a
"fradi"-t.  Az  esetleges átállítást a  gép  megjegyzi.  Az  az
alapelv, hogy három képernyőszín van: alap, kiemelt, és inverz,
a fekete-fehér képernyőn is érvényesül.

    További   játék,  hogy  ha  magárahagyják   egy   időre   a
programot,  elteszi pihenni a képernyőt, és fekete  alapon  egy
fehér  kígyó  kezd  el mozogni. Ez esetleg  ijesztő  lehet,  de
ilyenkor egyszerűen csak le kell nyomni egy gombot.



5. Szerkesztési elveim

    A   szóanyag   bevitele  során  egy  idő   után   tudatosan
törekedtem  rá, hogy minél hűségesebben kövessem  a  kéziszótár
megoldásait.    Ahol   eltértem   azoktól,    ott    igyekeztem
következetesen tenni.

    Amikor  az  eltéréseket  indoklom, több  helyen  kritizálni
fogom   Herczeg  Gyula  munkáját.  Ezért  azzal   az   előzetes
megjegyzéssel  kezdeném, hogy a szótárral alapvetően  elégedett
vagyok,  méreteihez  képest  meglepően  jól  kezelhető,  ma  is
alkalmas arra, hogy egészen komoly szövegeket is elolvassunk  a
segítségével.

5.1 Sorszámozás

    Talán   a   leglátványosabb  eltérés,  hogy   elhagytam   a
sorszámozásból  a  római  számok szintjét.  Herczeg  Gyula  ezt
legtöbbször   az  igéknél  használta,  a  tárgyas,  tárgyatlan,
visszaható jelentéscsoport megkülönböztetésére. Én úgy  ítéltem
meg,  hogy  a  tárgyas-tárgyatlan  megkülönböztetés  nem  olyan
lényeges,   ill.  elégségesen  elvégzik  az  arab   számok.   A
visszaható  jelentéscsoport megkülönböztetése  tényleg  fontos,
mivel   ott   maga   az   ige   alakja   is   megváltozik.    A
megkülönböztetést én azzal végeztem el, hogy kiemelten hoztam a
jelentéscsoportot  bevezető  si:  jelzést.   Az   első   példa:
abbandonare (7).

    Római  számokat használt még Herczeg Gyula a névszók nagyon
élesen elütő jelentéseinek megkülönböztetésére. Én ehelyett  az
arab számokat emeltem ki. Példa: bugia

    Római  számokat használt végül Herczeg Gyula, amikor azonos
alakú,  de  különböző szófajú szavakat külön  szócikként  adott
meg.  Én  azonban  a  szavak  nyelvtani  fölszerelését,  így  a
szófajmegjelölést  beemeltem  a szófejbe,  így  az  legtöbbször
eredményesen szétválasztja a különböző szófajú, de azonos alakú
szócikkeket. Példa: abluente (hn) ill. abluente (mn).

    Két-három   fura  ige  esetében,  ahol  eltérő  jelentéshez
eltérő  ragozás járul, nem volt mit tenni, meghagytam  a  római
számokat.

5.2 Kifejezések

    Van  egy  mondatpár rögtön az a (prep) -  nél,  ami  kicsit
állatorvosi  ló.  Nálam így néz ki: "Va a Pisa.  Pisába  megy."
Herczeg Gyulánál: "andare  Pisa Pisába megy;"

    Látható,  hogy  a  "" jelet elkerültem.  Rövid,  1-3  betűs
szófej  esetén mindig így jártam el. Szerintem a "" csak  akkor
indokolt,  ha a szófej eléggé hosszú. Mindenesetre a  szócikkek
döntő többségénél én is alkalmaztam a ""-t.

    Látható,  hogy  a  kifejezést  mondattá  alakítottam,   oly
módon,  hogy az igét ragozott alakba tettem, és a példát  egész
mondatként  írtam ki. Ezt több helyen megtettem a szótárban.  A
kéziszótártól  való eltérést és így a bizonytalanságot  maga  a
mondatvégi pont, kérdőjel ill. felkiáltójel jelzi, ezeket végig
lehet keresni. Tőlem telhetően igyekeztem csak ott elvégezni  a
mondattá  alakítást,  ahol tényleg biztos voltam  a  dolgomban.
Hogy ez mennyire sikerült, azt Önnek kell fölmérni.

    A  különböző kifejezéseket Herczeg Gyula mindig  kisbetűvel
kezdi,  és  azzal választja el a kifejezés magyar fordításától,
hogy  a  kifejezés  dőlt betűs, a magyar  szövegek  pedig  álló
betűsek.  Én DOS alatt ezt a különbségtételt sajnos nem  tudtam
megvalósítani,   nálam  minden  betű  áll.   A   kifejezést   a
fordítástól  kettőspont választja el, ha pedig egész  mondatról
van  szó, akkor egyszerűen a  megfelelő írásjellel lezárom mind
a kifejezést, mind a fordítását, mint itt a példában.

    Mivel  ez egy elég szabályos szisztéma, a szóanyag WINDOWS-
ra  való  áttételekor  át lehet úgy alakítani  a  jelentéseket,
hogy a gép olasz kifejezéseket mindig megdönti. Ezt láthatja  a
mellékletben a dokumentum végén.

5.3 Utalások

    Magyarázat nélküli keresztutalás a szótáramban nincs.  Ahol
utalok egy másik szóra, ott is mindig odaírtam valami jelentést
az  eredeti szólábba. Legtöbbször keresztbe utalok, és  mindkét
szóhoz  bemásoltam   ugyanazt  a  szöveget.  Így  vittem  be  a
kéziszótár kettős szófejeit is, pl. accusatore, accusatrice.  A
magyarázat   nélküli  keresztutalás  a  szótárkészítőnek   igen
kényelmes, de a szótárhasználónak nagyon kényelmetlen.

5.4 Igék

    A   rendhagyó   igéknél  a  szabálytalan  alakokat   mindig
föltüntettem a szóláb végén, vagy legalább utaltam a  megfelelő
paradigmára.  Itt  is igyekeztem minimalizálni  az  utalásokat,
csak   ott   hagytam  meg  őket,  ahol  a  paradigma   teljesen
szabálytalan,  így  utalás  helyett  egy  csomó  igealakot  meg
kellene adnom. Példa: addurre

    Ahol  ezzel  szemben csak a passato prossimo  szabálytalan,
ott   a  paradigma  alapján  elkészítettem  én  a  szabálytalan
igealakot. Példa: accrescere.

    Elismerem,  hogy  ez  némi bizonytalanságot  teremt,  de  a
passato  prossimo segédigéi miatt ezeket az igéket úgyis  végig
kell  nézni. Nagy hiánya Herczeg Gyula kisszótárának  hogy  nem
közli,  essere  vagy avere szerint képezzük  az  ige  összetett
múltját.  Én  ezt  igyekeztem  pótolni,  de  jó  lenne  igéimet
következetesen  összevetni  a  nagyszótárral,  vagy  anyanyelvi
lektorral  elolvastatni.  Csak ott vagyok  biztos  a  megfelelő
segédigében, ahol a Langenscheidts vagy a Zingarelli közli azt.
Sajnos a Zingarelli sem közli mindig, eddig még nem jöttem  rá,
milyen   logika  szerint  dolgoztak.  A  "ho"   és   a   "sono"
segédigealakok   végigkeresésével  ellenőrizhetők   a   passato
prossimoim.

    Tisztán    technikailag   a   szótáram    rendhagyó    igék
szempontjából  lényegesen jobban kezelhető, mint a  kéziszótár,
hiszen  ott  még  csak nem is egy szótár végi igetáblából  kell
összeszedni a rendhagyó alakokat, mint a Halász Előd-féle német
szótárban,  hanem  a  tábla csak utal a megfelelő  paradigmára,
amit egy harmadik helyen találunk.

    A   szabálytalan  alakok  paradigmáit  vagy  Herczeg  Gyula
szótárából szedtem össze, vagy a Zingarelliből, vagy kb. 80 ige
esetében    a    Langenscheidts   Standard   Grammatikból.    A
Langenscheidts a legkövetkezetesebb azoknál az igéknél,  amiket
megad,  így  az  ő sorrendjét követtem. Először  a  jelen  idő,
kijelentő  módot adom meg, utána a passato prossimot,  utána  a
jövő időt és a feltételes módot, utána az imperativust (csak  a
Langenscheidts  igéinél)  utána  a  conjunctivo  presente-t  és
conjunctivo imperfetto-t. Hogy mi micsoda, azt a sorrenden  túl
a ragozás formája is el kell árulja egy olaszosnak.

    Következetesen  elhagytam  viszont  a  passato  remotot.  A
nyelvészek  nagyon lelkesednek ez után az igealak után,  minden
másiknál  többször szabálytalan, de az olaszok szinte soha  nem
használják.  Megadtam annak a négy igének a passato remoto-ját,
amelyekkel   az   elmúlt   másfél  év   egyetemi   jegyzeteiben
találkoztam: avere, dare, essere, fare. Ennyi.

    Külföldi  a  passato remoto aktív ismerete  nélkül  remekül
boldogul, passzív ismerete nélkül is elvan. Szerintem  nem  egy
kisszótár feladata ezen a téren eligazítást adni.

    Sokkal  fontosabb  lenne  pl. az  imperativust  megadni,  a
Langenscheidts listája szerint az is igen gyakran szabálytalan,
és az mindenesetre igen gyakran előfordul.

    A  majdani Windows-programba be lehetne építeni egy modult,
amely a szabályos igék ragozási szabályai alapján minden igéhez
kiköpi  a  teljes ragozási táblát. A rendhagyó alakokat  persze
kézzel  kellene  a  táblázatokba beépíteni,  de  nagyrészt  már
megvannak.  Itt Rómában él vagy 6 millió potenciális anyanyelvi
lektor, néhányan a barátaim is. A számíró modulom mutatja, hogy
egyszerűbb  nyelvtani  szabályokra jól  meg  lehet  tanítani  a
gépet,   a   szabálytalanságok   fölsorolásával   pedig   ember
kiegészítheti a hiányos gépi logikát.

    Az  -ire végződésű igéknél mindig van utalás a paradigmára,
hiszen   a  szabályos  alakok  is  kétféle  paradigma   szerint
képződnek: vagy finire, vagy sentire szerint. Herczeg  Gyulánál
ez  hiányzik, de szerencsére csak a kisszótárból. A  nagyszótár
alapján, ill. a Zingarelli alapján pótoltam ezt a hiányosságot.
A két paradigmaszónál megadtam a teljes ragozást.

    Herczeg  Gyula megad szótára végén egy listát a  harmadéles
igékkel.  Szerintem ezt a listát ember még  nem  használta,  de
ettől  függetlenül a benne foglalt információ értékes.  Én  nem
dolgoztam   bele  a  szótáramba,  de  megfelelően  következetes
formában   be   kellene   tenni   az   egyes   szócikkekhez   a
harmadélességre való utalást.

    Herczeg  Gyula a szólábakban is föltüntette csillaggal,  ha
egy kifejezésben az ige szabálytalan. Pl. a "bocca" szó szólába
a  kéziszótárban  tele  van csillaggal  megjelölt  szabálytalan
igékkel  (fare*,  mettere*  stb). Ebben  nem  követtem  Herczeg
Gyulát.  Halász Előd sem ad pl. szabálytalanságra utaló jelzést
a  szólábban. Igazából ez nem is információ, hiszen az ember az
életben   hall,  olvas  kifejezéseket,  és  azokat   keresi   a
szótárban,  nem  pedig a szótárból tanult  kifejezéseket  kezdi
használni.

5.5 A főnevek neme

    A  főnevek esetében a nem megjelölésével helyettesítettem a
szófajmegjelölést,  ahol  a  nem  bizonytalan,  és   a   névelő
megadásával helyettesítettem az absztrakt nem-jelzést (hn  ill.
nn),  ahol a névelő egyértelműen különböztet (il, lo  ill  la).
Magánhangzóval  kezdődő  főneveknél  persze  ez   utóbbit   nem
tehettem  meg,  hiszen ott a l' névelő nem mond  semmit.  Azért
tértem  el Herczeg Gyula nem-jelzéseitől, mert nem tudtam  őket
megdönteni. Egy a szövegtől el nem ütő h ill. n betű pedig igen
idétlenül  néz  ki. A nem jelzést kevesebbszer használom,  mint
Herczeg  Gyula.  Ő  pl. amikor a szófej többesszámát  használja
kifejezésben,   ezt  többnyire  kiírja.  Vö.  pl.   broglio   a
kéziszótárban és nálam (Ez a szó arra is példa, mikor nem érzem
szükségét az [új]-jelzésnek új kifejezésnél). Szerintem  a  nem
és a többesszám ismételt kiírása itt értelmetlen, sőt zavaró, a
e ill.  i jelek elégségesen jelzik, hogy a szófej többesszámban
van.  A nemet pedig már a szófejben megadom, ha nem egyértelmű.
A broglio esetében az.

5.6 Eltérő szakmai és nyelvtani jelzések

    Általában a nagyobb világosság érdekében tértem el  Herczeg
Gyula   jelzéseitől.  Az  általa  lefordított  olasz  nyelvtani
jelenségeket visszafordítottam, ha nincs magyar megfelelőjük. A
congiuntivonak pl. nem túl szerencsés fordítása  a  "felszólító
mód"  ill  az  ebből  képzett  (felsz).  Ehelyett  a  "+  conj"
megjegyzést  használom. Példa: affinchè  Azt  hiszem,  a  latin
alakból  képzett rövidítés világosabb, mind a "cong"  lenne  az
olasz   kifejezésből,   de  ez  vitatható.   Ha   vitatják,   a
Keresés/cserével  végigcserélhetik  az  összes   "+   conj"   -
rövidítést.   Egyébként  szótára  végén   az   igeparadigmáknál
Herczeg  Gyula  is  az  olasz  megnevezést,  a  "congiuntivo"-t
használja, nem fordít magyarra.

    Megjegyzem,    hogy   ezek   a   szakmai   rövidítések    a
Keresés/Csere  funkcióval együtt váratlan lehetőséget  adnak  a
szótáramban:  szakmai szócsoportokat lehet  kigyűjteni.  Nézzék
végig  pl.  az  (orv)  - jelzést. Ezt megfontolva  lehet,  hogy
szaporítani  kellene e jelzéseket. Jó lenne pl. a  testrészeket
önálló   jelzéssel   ellátni,  vagy   az   idővel   kapcsolatos
kifejezéseket, stb. Ezt én még nem tettem meg.

    A  jelzés  változtatását a kéziszótárhoz képest,  csak  ott
indoklom, ahol nem nyilvánvaló.

Herczeg                    Nálam                     Billentyű-
Gyulánál                                             kombináció

(aut)   (autó)
(egyh)  (rkat) Ha kifejezetten római katolikus      <Alt>+<t>
        vonatkozású a szó
        (prot) Ha kifejezetten protestáns
        vonatkozású (2 ilyen van)
        (vall) Ha általánosan  keresztény, vagy
        vallásközi vonatkozású
        (Biblia) Ha kifejezetten bibliai
        vonatkozású
(fot)   (fotó)
(ir)    (irod) azaz irodalom
(ker)   (gazd) általánosan gazdasági, és nem        <Alt>+<g>
        szorosan  kereskedelmi vonatkozású szavak
        vannak itt, már a kéziszótárban is.
(köz)   (vulg)  vulgáris.  A nemzetközi  szó  jobban
        elválik a (közm)-től
(mg)    (mgaz) azaz mezőgazdaság
(vegyt) (kémia) a  magyarítás  nem  sikerült, ma
        mindenki "kémiát" mond.
(vsz)   (prep) prepositione Az olasz ill. latin  szó
        közismertebb, mint a magyar megfelelő.

5.7 Szerkesztési jelzések

    Szerkesztési jelzést olyan esetben használtam,  amikor  nem
vállaltam a teljes felelősséget a változtatásért. Vannak  tehát
jelzetlen  eltérések  is,  de azok  nagyrészt  a  nagyszótárból
származnak,  vagy  pedig néha a változtatás annyira  egyértelmű
volt,  hogy  emiatt  mertem  a felelősséget  vállalni.  (a  már
említett  példa: broglio). Ha megnézik, a jelzett változtatások
is szinte biztosan helyesek, a jelzetlenek tehát nem okozhatnak
minőségromlást.

    Amit  a Zingarelliből vettem át, vagy a szövegkörnyezetből,
ott általában jeleztem a változtatást.

    Kérdés   lehet,  hogy  érdemes-e  minden  elvont  teológiai
szakszót  megtartani  egy ilyen kis szótárban.  A  számítógépes
változat   esetében   szerintem  nem  érdemes   olyan   vitákba
belemenni, hogy hasznos-e egy szócikknek benn lennie,  szüksége
lesz-e rá valakinek. A szótárat végiglapozni elég nehézkes.  Ha
valakinek kifejezetten egy szóra van szüksége, akkor  ezzel  az
igényével már be is bizonyította, hogy érdemes volt a szót benn
hagyni.   A   gépen   van  hely,  a  memóriakapacitás   az   én
szótárprogramom szempontjából elvileg végtelennek tekinthető. A
keresés  gyorsaságát sem csökkenti egy-egy  esetleg  fölösleges
szócikk.

    A     jelzéseimet,    mint    már    többször     jeleztem,
Keresés/cserével gyorsan végignézhetik. Az előfordulások  száma
az  1999.  január közepi állapotot tükrözi, akkor  számoltattam
meg a géppel.

[új] (256 db.)

    Olyan   új  kifejezés,  vagy  egész  szócikk,  amit   külső
ellenőrzésre szorulónak tartok. Forrása a Zingarelli CD szótár,
vagy  a  szövegkörnyezet, ahol a szót  találtam.  A  kifejezést
biztosan  nem hozza a kisszótár, a nagyszótárban esetleg  benne
lehet.

[saj] (104 db.)

    Olyan  szó,  vagy kifejezés, amelyről még nem  egyeztettem,
hogy új-e a kisszótárhoz képest. A legutóbbi időkben vittem  be
a    szövegkörnyezet    alapján.   Mire    befejezem    szavaim
visszamenőleges  ellenőrzését, amiről a pont  elején  írtam,  e
jelzések száma jelentősen csökkenni fog.

[részl] (33 db.)

    A  szótárban  levő túl nagyméretű szólábat csak részlegesen
vittem be. Szabadidőmben néha rendbetettem ilyen szólábakat, de
azt  nem  vállalom,  hogy május közepéig minden  ilyen  jelzést
eltüntetek a szóanyagból.

[0] (124 db) tudatosan kihagyott kifejezés

    A  szócikk  ez  esetben  benn van,  de  egy-egy  kifejezést
elhagytam, a lyukat a 0 jelzi. A kihagyás indokai:

    - a kifejezés zavaros, valószínűleg sajtóhibás
    - a kifejezés fordítása igen szerencsétlen

    Ebben   a   két   kategóriában  nálam  nagyobb   nyelvtudor
megpróbálhatja  rekonstruálni, mit is akart Herczeg  Gyula.  Én
csak a problémát érzékeltem.

    -  a  kifejezés elavult, a kommunista múlthoz kötődik.  Nem
minden  ilyen  szót  hagytam  ki,  ami  történelmi  szempontból
esetleg   fontos   lehet,   ott  a  (pol)   jelzést   (tört)-re
változtattam.  Egyébként meglepően kevés  ilyen  kifejezés  van
ahhoz  képest,  hogy 1959-es a szótár. Lehet,  hogy  a  magyar-
olaszban többet találnék.

    -  a  kifejezés  elavult  technológiához  kapcsolódik.  Nem
vagyok  mérnök, a legtöbb műszaki kifejezést változtatás nélkül
átvettem.  De  az  még  számomra  is  világos  volt,   hogy   a
"lámpagyújtogató"-ra egy mai szótárban nincs szükség.

    -  a kifejezés vallásilag avult el, vagy pontatlan. Ezen  a
téren  viszont talán joggal tekintem szakértőnek  magam.  A  2.
Vatikáni Zsinat jelentős terminológiai megújulást is hozott.

    -  a  kifejezés  a  hitérzékemet sérti. Nem  sok  kifejezés
tartozik  ebbe  a  körbe, max. 5, de ez esetben  a  kihagyáshoz
ragaszkodom, ha fel kívánják a munkámat használni. Nem  kívánok
senkinek  segíteni abban, hogy megtanuljon olaszul  káromkodni.
Jó, Herczeg Gyula is dicséretesen visszafogott volt, de pl. nem
értem, miért adta meg a sacro második jelentésének az átkozott-
at.  Ezzel  szemben  a durva beszéd nem sérti  a  hitérzékemet,
ezért a cazzo szót fasz jelentéssel betettem. Herczeg Gyula ezt
nem vállalta föl. Ezt kicsit képmutatónak érzem. A durva beszéd
gyakran  előfordul,  és erkölcsileg sokkal  kevésbé  problémás,
mint a szent dolgok káromlásának bármilyen enyhe formája.
[k:0]  (38  db)  tudatosan kihagyott szócikk jelzése  az  előző
szócikk szólábának végén.

    Mindaz vonatkozik ide is, amit az előző jelzésnél írtam,  a
különbség,  hogy  a jelzés a következő szócikk  teljes  hiányát
jelzi a benn lévő szóláb végén.

[jav] Javított jelentés: valami az eredeti helyett.

    A  gépi  szótárba  az általam készített  javítási  javaslat
került  be,  az  eredeti  vagy zavaros, vagy  sajtóhibás,  vagy
megítélésem  szerint pontatlan. Nem sok ilyen  jelzés  van,  az
utóbbi  időben  kezdtem gyártani, eddig kihagytam  a  problémás
szavakat.



    A program használatához sok sikert kívánok:

                                   Harmai Gábor papnövendék
                                   Collegium Germanicum et Hungaricum
                                   Via San Nicola da Tolentino, 13
                                   I-00187 Roma
                                   tel: 0039-06-42-119-607
                                   fax: 0039-06-42-119-125
                                   E-Mail: harmaig@drotposta.hu