OLASZ-MAGYAR, MAGYAR-OLASZ MINISZÓTÁR
Számítógépes segédlet Herczeg Gyula Olasz-magyar szótárához
(Harmai Gábor 2000)
A
B
C
D
E
F
G
H
I
L
M N O P Q R S T U V Z |
Az Olasz-magyar miniszótárprogram dokumentációja Laikus fölhasználó számára a leírás túl részletes, de akinek van kedve, olvassa el! Az első négy pont átolvasása mindenképpen ajánlott! 1. Telepítés A telepítés föltételezi a Norton Commander, vagy valamely WINDOWS fájlkezelő program ismeretét. A programot és a szóanyagot tömörítve tartalmazza az OMMOSZO.EXE. A telepítés menete a tömörített fájlokból a következő: 1. Tegye a tömörített programot abba a könyvtárba, amelynek alkönyvtáraként akarja a szótárat elhelyezni, vagy tegye be közvetlenül a C:\-re. 2. Futtassa le az OMMOSZO.EXE-t. Ekkor a program létrehozza az OMMOSZO könyvtárat, és kicsomagolja belé a szótárprogramot. 3. A program ebből a könyvtárból a szot.exe-vel indítható. 2. Hiányosságok A program alapfunkciói megbízhatóan működnek, de néhány modul még fejlesztés alatt áll. Két fő hiányosság van. 2.1 A 852-es kódlap A magyarországi számítógépeken a DOS az ún. 852-es kódlappal fut. Az én programom viszont a tompa ékezetes olasz karaktereket (àèìòù) ill. a "magyar" ű-t csak a standard angol 850-es kódlappal hajlandó kiírni. Ha Ön 852-es kódlapot használ, akkor e betűk helyére különböző szláv betűk kerülnek. Ez a probléma a kódlap átállításával megszűnik, de a program enélkül is használható. 2.2 A magyar-olasz szótár Ez a szótár még kezdetleges állapotban van. A szóanyag egyszerűen az egyszavas szócikkek átfordításával keletkezett. Az egyszavas szóláb lett a szófej, a volt szófej pedig a szóláb. A program lényegi része az olasz-magyar szótár. Kellően gyors géppel azonban a Keresés/Csere funkcióval végül is magyar szavak is kereshetők. 3. Technikai információk a szóanyagról Sajnos a kéziszótár könyvészeti adatai közül hiányzik az az igen lényeges információ, hogy hány szócikk van benne. Csak becslésre hagyatkozom, amikor azt mondom, hogy a gépi szóanyag a kéziszótár teljes anyagának 40%-a. A becslés alapja: bevittem a gépbe néhány teljes oldalt. Kiszámoltattam, hány betű van bennük, és beszoroztam a szótár oldalszámával, 849-cel. Kijött, hogy a kéziszótárban összesen kb. 1730000 betű lehet. Ennek a gépben levő 693358 betű majdnem pontosan 40%-a. Régen tanultam statisztikát, nem tudom fölmérni, mekkora ennek a becslésnek a hibahatára. Túl nagy nem lehet. A szóanyagot át lehet tenni RTF fájlként WINDOWS alá, ill. nyomdai minőségűvé lehet tenni (vö. melléklet). Aki ebben üzleti fantáziát lát, lépjen kapcsolatba a programozóval: harmaig@drotposta.hu 4. A szótár kezelése Alapfunkció a szókeresés. Ez úgy történik, hogy elkezdik írni a keresett szó kezdőbetűit. Ezáltal a szótár mozogni kezd, az első sor mindig a szócsíkra írt betűk után következő szócikket mutatja. Ha pl. a keresett szó a bisogno, a "b" beütése után a b betűs szavak kerülnek a képernyőre, az "i"-nél a "bi"-vel kezdődők, az "s"-nél pedig sorra kerül a bisogno. (Ez három billentyűlenyomást jelent. Mutassanak nekem egy szótárprogramot, amelyben három, de max. öt gombnyomással a képernyőre tudják hívni a keresett szót! Ezzel nem azt mondom, hogy a programom korszerű, de azt igenis, hogy megvalósítottam benne olyan elveket, amelyeket egy korszerű programba is be kellene építeni.) Új szó kereséséhez <Enter>-rel ki kell üríteni a szócsíkot, és jöhetnek az új szó kezdőbetűi. Ahol a jelentés egésze nem fért ki a képernyőre, ott a föl-le nyíllal meg lehet nézni a nem látszó sorokat. Ha vannak ilyen sorok, azt a képernyő alján egy sor lefelé mutató nyíl jelzi. Nem sok ilyen szócikk van, de rögtön a szótár elején az a (prep) ilyen. Ha az első szócikk a képernyőn nem abnormálisan hosszú, kifér, akkor a föl-le nyilakkal a szótár egészét lehet egy-egy szócikkel előre-hátra mozgatni. A menüben a Keresés/Csere funkció még az, aminek hasznát veszi. Az <Alt>-gomb lenyomásával juthat föl a menübe, ahol a SZERKESZTÉS funkciói közül kiválaszthatja a Keresés/Cserét. Ha ehelyett a szócsíkon leüti az <F5> - öt, a hatás ugyanaz. Namost, a programon belül eléggé átvariáltam a billentyűzetet. Össze kellett tudniillik kombinálnom a magyar és az olasz billentyűzetet, hogy mindkét nyelv összes betűjét ki tudjam írni. Magyar ékezetes betűket, és olasz tompa ékezeteket is. A billentyűzet átalakítása csak a programon belül érvényes, ha kilép, az átalakítás megszűnik. A két <Shift> (soremelő gomb) együttes lenyomásával válthatnak az átvariált magyar-olasz billentyűzet, és a standard angol billentyűzet között. Utóbbiban a rendes helyen van a szögletes zárójel, előbbiben a <Shift> + <6> - tal érhető el. A billentyűzetet Ön is tovább variálhatja, a Globálfunkciók között van egy erre szolgáló funkció (Billentyűzet-beállítás). De nem hiszem, hogy erre Önnek szüksége lenne. Fontos információt adnak a szóanyagról a Globálfunkciókban a Szókincs-adatok. Az előbbi technikai információkat ennek alapján írtam ki. Hadd büszkélkedjem el egy elég jól sikerült játékkal. Írjanak be egy számot 1 és 800 millió között, arab számokkal a szócsíkra. Üssenek <Enter> - t, és a program kiírja magyarul és olaszul szövegesen a számot. Nem mondom, hogy mind a 800 millió esetet végigellenőriztem, de az eddig bevitt számoknál jól működött a funkció. És végül is miért lenne szabálytalan mondjuk a 15384? Másik játék a Képernyőszínezés a Globálfunkciókban. Alapbeállítás a "fehér-fekete", szeretem még a "kórház"-at és a "fradi"-t. Az esetleges átállítást a gép megjegyzi. Az az alapelv, hogy három képernyőszín van: alap, kiemelt, és inverz, a fekete-fehér képernyőn is érvényesül. További játék, hogy ha magárahagyják egy időre a programot, elteszi pihenni a képernyőt, és fekete alapon egy fehér kígyó kezd el mozogni. Ez esetleg ijesztő lehet, de ilyenkor egyszerűen csak le kell nyomni egy gombot. 5. Szerkesztési elveim A szóanyag bevitele során egy idő után tudatosan törekedtem rá, hogy minél hűségesebben kövessem a kéziszótár megoldásait. Ahol eltértem azoktól, ott igyekeztem következetesen tenni. Amikor az eltéréseket indoklom, több helyen kritizálni fogom Herczeg Gyula munkáját. Ezért azzal az előzetes megjegyzéssel kezdeném, hogy a szótárral alapvetően elégedett vagyok, méreteihez képest meglepően jól kezelhető, ma is alkalmas arra, hogy egészen komoly szövegeket is elolvassunk a segítségével. 5.1 Sorszámozás Talán a leglátványosabb eltérés, hogy elhagytam a sorszámozásból a római számok szintjét. Herczeg Gyula ezt legtöbbször az igéknél használta, a tárgyas, tárgyatlan, visszaható jelentéscsoport megkülönböztetésére. Én úgy ítéltem meg, hogy a tárgyas-tárgyatlan megkülönböztetés nem olyan lényeges, ill. elégségesen elvégzik az arab számok. A visszaható jelentéscsoport megkülönböztetése tényleg fontos, mivel ott maga az ige alakja is megváltozik. A megkülönböztetést én azzal végeztem el, hogy kiemelten hoztam a jelentéscsoportot bevezető si: jelzést. Az első példa: abbandonare (7). Római számokat használt még Herczeg Gyula a névszók nagyon élesen elütő jelentéseinek megkülönböztetésére. Én ehelyett az arab számokat emeltem ki. Példa: bugia Római számokat használt végül Herczeg Gyula, amikor azonos alakú, de különböző szófajú szavakat külön szócikként adott meg. Én azonban a szavak nyelvtani fölszerelését, így a szófajmegjelölést beemeltem a szófejbe, így az legtöbbször eredményesen szétválasztja a különböző szófajú, de azonos alakú szócikkeket. Példa: abluente (hn) ill. abluente (mn). Két-három fura ige esetében, ahol eltérő jelentéshez eltérő ragozás járul, nem volt mit tenni, meghagytam a római számokat. 5.2 Kifejezések Van egy mondatpár rögtön az a (prep) - nél, ami kicsit állatorvosi ló. Nálam így néz ki: "Va a Pisa. Pisába megy." Herczeg Gyulánál: "andare Pisa Pisába megy;" Látható, hogy a "" jelet elkerültem. Rövid, 1-3 betűs szófej esetén mindig így jártam el. Szerintem a "" csak akkor indokolt, ha a szófej eléggé hosszú. Mindenesetre a szócikkek döntő többségénél én is alkalmaztam a ""-t. Látható, hogy a kifejezést mondattá alakítottam, oly módon, hogy az igét ragozott alakba tettem, és a példát egész mondatként írtam ki. Ezt több helyen megtettem a szótárban. A kéziszótártól való eltérést és így a bizonytalanságot maga a mondatvégi pont, kérdőjel ill. felkiáltójel jelzi, ezeket végig lehet keresni. Tőlem telhetően igyekeztem csak ott elvégezni a mondattá alakítást, ahol tényleg biztos voltam a dolgomban. Hogy ez mennyire sikerült, azt Önnek kell fölmérni. A különböző kifejezéseket Herczeg Gyula mindig kisbetűvel kezdi, és azzal választja el a kifejezés magyar fordításától, hogy a kifejezés dőlt betűs, a magyar szövegek pedig álló betűsek. Én DOS alatt ezt a különbségtételt sajnos nem tudtam megvalósítani, nálam minden betű áll. A kifejezést a fordítástól kettőspont választja el, ha pedig egész mondatról van szó, akkor egyszerűen a megfelelő írásjellel lezárom mind a kifejezést, mind a fordítását, mint itt a példában. Mivel ez egy elég szabályos szisztéma, a szóanyag WINDOWS- ra való áttételekor át lehet úgy alakítani a jelentéseket, hogy a gép olasz kifejezéseket mindig megdönti. Ezt láthatja a mellékletben a dokumentum végén. 5.3 Utalások Magyarázat nélküli keresztutalás a szótáramban nincs. Ahol utalok egy másik szóra, ott is mindig odaírtam valami jelentést az eredeti szólábba. Legtöbbször keresztbe utalok, és mindkét szóhoz bemásoltam ugyanazt a szöveget. Így vittem be a kéziszótár kettős szófejeit is, pl. accusatore, accusatrice. A magyarázat nélküli keresztutalás a szótárkészítőnek igen kényelmes, de a szótárhasználónak nagyon kényelmetlen. 5.4 Igék A rendhagyó igéknél a szabálytalan alakokat mindig föltüntettem a szóláb végén, vagy legalább utaltam a megfelelő paradigmára. Itt is igyekeztem minimalizálni az utalásokat, csak ott hagytam meg őket, ahol a paradigma teljesen szabálytalan, így utalás helyett egy csomó igealakot meg kellene adnom. Példa: addurre Ahol ezzel szemben csak a passato prossimo szabálytalan, ott a paradigma alapján elkészítettem én a szabálytalan igealakot. Példa: accrescere. Elismerem, hogy ez némi bizonytalanságot teremt, de a passato prossimo segédigéi miatt ezeket az igéket úgyis végig kell nézni. Nagy hiánya Herczeg Gyula kisszótárának hogy nem közli, essere vagy avere szerint képezzük az ige összetett múltját. Én ezt igyekeztem pótolni, de jó lenne igéimet következetesen összevetni a nagyszótárral, vagy anyanyelvi lektorral elolvastatni. Csak ott vagyok biztos a megfelelő segédigében, ahol a Langenscheidts vagy a Zingarelli közli azt. Sajnos a Zingarelli sem közli mindig, eddig még nem jöttem rá, milyen logika szerint dolgoztak. A "ho" és a "sono" segédigealakok végigkeresésével ellenőrizhetők a passato prossimoim. Tisztán technikailag a szótáram rendhagyó igék szempontjából lényegesen jobban kezelhető, mint a kéziszótár, hiszen ott még csak nem is egy szótár végi igetáblából kell összeszedni a rendhagyó alakokat, mint a Halász Előd-féle német szótárban, hanem a tábla csak utal a megfelelő paradigmára, amit egy harmadik helyen találunk. A szabálytalan alakok paradigmáit vagy Herczeg Gyula szótárából szedtem össze, vagy a Zingarelliből, vagy kb. 80 ige esetében a Langenscheidts Standard Grammatikból. A Langenscheidts a legkövetkezetesebb azoknál az igéknél, amiket megad, így az ő sorrendjét követtem. Először a jelen idő, kijelentő módot adom meg, utána a passato prossimot, utána a jövő időt és a feltételes módot, utána az imperativust (csak a Langenscheidts igéinél) utána a conjunctivo presente-t és conjunctivo imperfetto-t. Hogy mi micsoda, azt a sorrenden túl a ragozás formája is el kell árulja egy olaszosnak. Következetesen elhagytam viszont a passato remotot. A nyelvészek nagyon lelkesednek ez után az igealak után, minden másiknál többször szabálytalan, de az olaszok szinte soha nem használják. Megadtam annak a négy igének a passato remoto-ját, amelyekkel az elmúlt másfél év egyetemi jegyzeteiben találkoztam: avere, dare, essere, fare. Ennyi. Külföldi a passato remoto aktív ismerete nélkül remekül boldogul, passzív ismerete nélkül is elvan. Szerintem nem egy kisszótár feladata ezen a téren eligazítást adni. Sokkal fontosabb lenne pl. az imperativust megadni, a Langenscheidts listája szerint az is igen gyakran szabálytalan, és az mindenesetre igen gyakran előfordul. A majdani Windows-programba be lehetne építeni egy modult, amely a szabályos igék ragozási szabályai alapján minden igéhez kiköpi a teljes ragozási táblát. A rendhagyó alakokat persze kézzel kellene a táblázatokba beépíteni, de nagyrészt már megvannak. Itt Rómában él vagy 6 millió potenciális anyanyelvi lektor, néhányan a barátaim is. A számíró modulom mutatja, hogy egyszerűbb nyelvtani szabályokra jól meg lehet tanítani a gépet, a szabálytalanságok fölsorolásával pedig ember kiegészítheti a hiányos gépi logikát. Az -ire végződésű igéknél mindig van utalás a paradigmára, hiszen a szabályos alakok is kétféle paradigma szerint képződnek: vagy finire, vagy sentire szerint. Herczeg Gyulánál ez hiányzik, de szerencsére csak a kisszótárból. A nagyszótár alapján, ill. a Zingarelli alapján pótoltam ezt a hiányosságot. A két paradigmaszónál megadtam a teljes ragozást. Herczeg Gyula megad szótára végén egy listát a harmadéles igékkel. Szerintem ezt a listát ember még nem használta, de ettől függetlenül a benne foglalt információ értékes. Én nem dolgoztam bele a szótáramba, de megfelelően következetes formában be kellene tenni az egyes szócikkekhez a harmadélességre való utalást. Herczeg Gyula a szólábakban is föltüntette csillaggal, ha egy kifejezésben az ige szabálytalan. Pl. a "bocca" szó szólába a kéziszótárban tele van csillaggal megjelölt szabálytalan igékkel (fare*, mettere* stb). Ebben nem követtem Herczeg Gyulát. Halász Előd sem ad pl. szabálytalanságra utaló jelzést a szólábban. Igazából ez nem is információ, hiszen az ember az életben hall, olvas kifejezéseket, és azokat keresi a szótárban, nem pedig a szótárból tanult kifejezéseket kezdi használni. 5.5 A főnevek neme A főnevek esetében a nem megjelölésével helyettesítettem a szófajmegjelölést, ahol a nem bizonytalan, és a névelő megadásával helyettesítettem az absztrakt nem-jelzést (hn ill. nn), ahol a névelő egyértelműen különböztet (il, lo ill la). Magánhangzóval kezdődő főneveknél persze ez utóbbit nem tehettem meg, hiszen ott a l' névelő nem mond semmit. Azért tértem el Herczeg Gyula nem-jelzéseitől, mert nem tudtam őket megdönteni. Egy a szövegtől el nem ütő h ill. n betű pedig igen idétlenül néz ki. A nem jelzést kevesebbszer használom, mint Herczeg Gyula. Ő pl. amikor a szófej többesszámát használja kifejezésben, ezt többnyire kiírja. Vö. pl. broglio a kéziszótárban és nálam (Ez a szó arra is példa, mikor nem érzem szükségét az [új]-jelzésnek új kifejezésnél). Szerintem a nem és a többesszám ismételt kiírása itt értelmetlen, sőt zavaró, a e ill. i jelek elégségesen jelzik, hogy a szófej többesszámban van. A nemet pedig már a szófejben megadom, ha nem egyértelmű. A broglio esetében az. 5.6 Eltérő szakmai és nyelvtani jelzések Általában a nagyobb világosság érdekében tértem el Herczeg Gyula jelzéseitől. Az általa lefordított olasz nyelvtani jelenségeket visszafordítottam, ha nincs magyar megfelelőjük. A congiuntivonak pl. nem túl szerencsés fordítása a "felszólító mód" ill az ebből képzett (felsz). Ehelyett a "+ conj" megjegyzést használom. Példa: affinchè Azt hiszem, a latin alakból képzett rövidítés világosabb, mind a "cong" lenne az olasz kifejezésből, de ez vitatható. Ha vitatják, a Keresés/cserével végigcserélhetik az összes "+ conj" - rövidítést. Egyébként szótára végén az igeparadigmáknál Herczeg Gyula is az olasz megnevezést, a "congiuntivo"-t használja, nem fordít magyarra. Megjegyzem, hogy ezek a szakmai rövidítések a Keresés/Csere funkcióval együtt váratlan lehetőséget adnak a szótáramban: szakmai szócsoportokat lehet kigyűjteni. Nézzék végig pl. az (orv) - jelzést. Ezt megfontolva lehet, hogy szaporítani kellene e jelzéseket. Jó lenne pl. a testrészeket önálló jelzéssel ellátni, vagy az idővel kapcsolatos kifejezéseket, stb. Ezt én még nem tettem meg. A jelzés változtatását a kéziszótárhoz képest, csak ott indoklom, ahol nem nyilvánvaló. Herczeg Nálam Billentyű- Gyulánál kombináció (aut) (autó) (egyh) (rkat) Ha kifejezetten római katolikus <Alt>+<t> vonatkozású a szó (prot) Ha kifejezetten protestáns vonatkozású (2 ilyen van) (vall) Ha általánosan keresztény, vagy vallásközi vonatkozású (Biblia) Ha kifejezetten bibliai vonatkozású (fot) (fotó) (ir) (irod) azaz irodalom (ker) (gazd) általánosan gazdasági, és nem <Alt>+<g> szorosan kereskedelmi vonatkozású szavak vannak itt, már a kéziszótárban is. (köz) (vulg) vulgáris. A nemzetközi szó jobban elválik a (közm)-től (mg) (mgaz) azaz mezőgazdaság (vegyt) (kémia) a magyarítás nem sikerült, ma mindenki "kémiát" mond. (vsz) (prep) prepositione Az olasz ill. latin szó közismertebb, mint a magyar megfelelő. 5.7 Szerkesztési jelzések Szerkesztési jelzést olyan esetben használtam, amikor nem vállaltam a teljes felelősséget a változtatásért. Vannak tehát jelzetlen eltérések is, de azok nagyrészt a nagyszótárból származnak, vagy pedig néha a változtatás annyira egyértelmű volt, hogy emiatt mertem a felelősséget vállalni. (a már említett példa: broglio). Ha megnézik, a jelzett változtatások is szinte biztosan helyesek, a jelzetlenek tehát nem okozhatnak minőségromlást. Amit a Zingarelliből vettem át, vagy a szövegkörnyezetből, ott általában jeleztem a változtatást. Kérdés lehet, hogy érdemes-e minden elvont teológiai szakszót megtartani egy ilyen kis szótárban. A számítógépes változat esetében szerintem nem érdemes olyan vitákba belemenni, hogy hasznos-e egy szócikknek benn lennie, szüksége lesz-e rá valakinek. A szótárat végiglapozni elég nehézkes. Ha valakinek kifejezetten egy szóra van szüksége, akkor ezzel az igényével már be is bizonyította, hogy érdemes volt a szót benn hagyni. A gépen van hely, a memóriakapacitás az én szótárprogramom szempontjából elvileg végtelennek tekinthető. A keresés gyorsaságát sem csökkenti egy-egy esetleg fölösleges szócikk. A jelzéseimet, mint már többször jeleztem, Keresés/cserével gyorsan végignézhetik. Az előfordulások száma az 1999. január közepi állapotot tükrözi, akkor számoltattam meg a géppel. [új] (256 db.) Olyan új kifejezés, vagy egész szócikk, amit külső ellenőrzésre szorulónak tartok. Forrása a Zingarelli CD szótár, vagy a szövegkörnyezet, ahol a szót találtam. A kifejezést biztosan nem hozza a kisszótár, a nagyszótárban esetleg benne lehet. [saj] (104 db.) Olyan szó, vagy kifejezés, amelyről még nem egyeztettem, hogy új-e a kisszótárhoz képest. A legutóbbi időkben vittem be a szövegkörnyezet alapján. Mire befejezem szavaim visszamenőleges ellenőrzését, amiről a pont elején írtam, e jelzések száma jelentősen csökkenni fog. [részl] (33 db.) A szótárban levő túl nagyméretű szólábat csak részlegesen vittem be. Szabadidőmben néha rendbetettem ilyen szólábakat, de azt nem vállalom, hogy május közepéig minden ilyen jelzést eltüntetek a szóanyagból. [0] (124 db) tudatosan kihagyott kifejezés A szócikk ez esetben benn van, de egy-egy kifejezést elhagytam, a lyukat a 0 jelzi. A kihagyás indokai: - a kifejezés zavaros, valószínűleg sajtóhibás - a kifejezés fordítása igen szerencsétlen Ebben a két kategóriában nálam nagyobb nyelvtudor megpróbálhatja rekonstruálni, mit is akart Herczeg Gyula. Én csak a problémát érzékeltem. - a kifejezés elavult, a kommunista múlthoz kötődik. Nem minden ilyen szót hagytam ki, ami történelmi szempontból esetleg fontos lehet, ott a (pol) jelzést (tört)-re változtattam. Egyébként meglepően kevés ilyen kifejezés van ahhoz képest, hogy 1959-es a szótár. Lehet, hogy a magyar- olaszban többet találnék. - a kifejezés elavult technológiához kapcsolódik. Nem vagyok mérnök, a legtöbb műszaki kifejezést változtatás nélkül átvettem. De az még számomra is világos volt, hogy a "lámpagyújtogató"-ra egy mai szótárban nincs szükség. - a kifejezés vallásilag avult el, vagy pontatlan. Ezen a téren viszont talán joggal tekintem szakértőnek magam. A 2. Vatikáni Zsinat jelentős terminológiai megújulást is hozott. - a kifejezés a hitérzékemet sérti. Nem sok kifejezés tartozik ebbe a körbe, max. 5, de ez esetben a kihagyáshoz ragaszkodom, ha fel kívánják a munkámat használni. Nem kívánok senkinek segíteni abban, hogy megtanuljon olaszul káromkodni. Jó, Herczeg Gyula is dicséretesen visszafogott volt, de pl. nem értem, miért adta meg a sacro második jelentésének az átkozott- at. Ezzel szemben a durva beszéd nem sérti a hitérzékemet, ezért a cazzo szót fasz jelentéssel betettem. Herczeg Gyula ezt nem vállalta föl. Ezt kicsit képmutatónak érzem. A durva beszéd gyakran előfordul, és erkölcsileg sokkal kevésbé problémás, mint a szent dolgok káromlásának bármilyen enyhe formája. [k:0] (38 db) tudatosan kihagyott szócikk jelzése az előző szócikk szólábának végén. Mindaz vonatkozik ide is, amit az előző jelzésnél írtam, a különbség, hogy a jelzés a következő szócikk teljes hiányát jelzi a benn lévő szóláb végén. [jav] Javított jelentés: valami az eredeti helyett. A gépi szótárba az általam készített javítási javaslat került be, az eredeti vagy zavaros, vagy sajtóhibás, vagy megítélésem szerint pontatlan. Nem sok ilyen jelzés van, az utóbbi időben kezdtem gyártani, eddig kihagytam a problémás szavakat. A program használatához sok sikert kívánok: Harmai Gábor papnövendék Collegium Germanicum et Hungaricum Via San Nicola da Tolentino, 13 I-00187 Roma tel: 0039-06-42-119-607 fax: 0039-06-42-119-125 E-Mail: harmaig@drotposta.hu