Országos Széchényi Könyvtár

TAXAURUS
Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza



3.0 változat

Össszeállította: Ungváry Rudolf


Budapest
2000. december 1.


Tovább a tezauruszra


A TAXAURUSZ az ISO 2788-86 nemzetközi és az MSZ 3418-87 magyar tezaurusz-szabványoknak megfelelően készült.

Készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán.

Összeállította és a szerkesztési munkákat irányította: Ungváry Rudolf
A TAXAURUSZ készítésében közreműködött: Vadász Ágnes
A TAXAURUSZT az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisrendszerben alkalmazzák.

Az 1.1 változat lezárva: 1999. május 31.
A 2.0 változat lezárva 1999. december 31.
Az 3.0 változat lezárva 2000. december 1.

Nyomtatás és karbantartás, RELEX programkezelés:
ARIEL Stúdió BT
1026 Budapest, Nyúl u. 14.
Tel./fax: (1) 213-9765




TAXAURUSZ: Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 3.0 változat / [összeáll.] Ungváry Rudolf ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSZK, 2000. - XVII, 4, 16, 98 p. ; 29 cm
025.43

A TAXAURUSZHOZ az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:

OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár.  - Budapest : OSZK, 2000. - 29 p. ; 29 cm
025.43

Osztályozási példatár : Az OSZK TEZAURUSSZAL végzett osztályozás példái és megoldásai : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSZK, 2000. - 45 p. ; 29 cm
025.43

OSZK TEZAURUSZ : az Országos Széchényi Könyvtár átfogó tezaurusza : 1.0 változat / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár.  - Budapest : OSZK, 2000. - XXI. 25, 98 p. ; 29 cm


Társadalomtudományi rész. - XXVI, 284 p. ; 29 cm
Természettudományi rész. - 544 p. ; 29 cm
025.43

GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ : földrajzi nevek és a Kárpát-medence humángeográfiai tezaurusza : 2.0 változat / [összeáll. Cserbák András] ; [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár.  - Budapest : MKE, 2000. - III, 115 p. ; 29 cm
025.43








Tartalomjegyzék


ELŐSZÓ
1. Bevezető
1.1 Rendeltetés
1.2 Használat
1.2.1 Általános szabályok
1.2.2 Vírusok osztályozása
1.2.3 Szervek, szövetek osztályozása
1.2.4 Betegségek, tünetek osztályozása
2. A tezaurusz szerkezete
2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések
2.1.1 A kifejezések típusai
2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban
2.1.2.1 Deszkriptorok és nemdeszkriptorok
2.1.3 A tezaurusz kifejezéseinek formája
2.1.4 A megjegyzések és a homonimák kezelése
2.2 A tezaurszcikk
2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk
2.2.2 A kapcsolatok
2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:
2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten
2.2.5 A tezaurusz kifejezéseinek csoportosítása
3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése
3.1 A szavak fölvételének feltételei
Ha összefoglaló fölérendelt.
Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés.
3.2 A homonimák és poliszémák megkülönböztetése
A homonimák szétválasztását elsősorban a Lásd-VAGY (LV) relációval igyekeztünk megoldani.
A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben (=) relációval
3.3 Hátravetett értelmezők a lexikai egységek végén
4. A tezaurusz készítése és tárolása
Irodalom
Források 1.
Források 2.
GRAFIKUS RÉSZ.
HIERARCHIKUS RÉSZ.
TEZAURUSZ FŐRÉSZ.






ELŐSZÓ


1. Bevezető

1.1 Rendeltetés

Az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisrendszerében a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez az OSZK TEZAURUSZt használják. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ kiegészítése.

A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza.

A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelemföldrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza.

Az OSZK TEZAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében.

A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő.

A TAXAURUSZban (a továbbiakban: tezaurusz) feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.

A tezauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen egy későbbi fejezetben ismertetjük).

A tezauruszokban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis és a nagy betűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a Szénvegyület a betűrendben a Szennyvíz, a Vízzáró réteg a Vizsgálat után következik). A karaktersorrend a következő:

köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z




1.2 Használat

1.2.1 Általános szabályok

A tezaurusz az átfogó osztályozás céljára, makrotezauruszként használható, összhangban a mindenkori adatbáziskezelő rendszer követelményeivel.

A tezaurusz használatának tudnivalóit ez az előszó, továbbá az "OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" című dokumentum tartalmazza.

A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az "Osztályozási példatár" tartalmazza

A tezauruszban szereplő élőlény- és szerv-deszkriptoroknál részletesebb osztályozás azokban az adatbázisrendszerekben, ahol a deszkriptorok mellett szabad tárgyszavak is használhatók, szabad tárgyszóval, lehetőleg a latin rendszertani megnevezéssel végezhető. (Ügyeljünk azonban arra, hogy se akkor, ha a latin név a tezauruszban szerepel, sem akkor, ha a latin névnek megfelelő magyar névvel deszkriptorként osztályoztunk, ne osztályozzunk ugyanezzel a kifejezéssel szabad tárgyszóként, mert redundancia keletkezik!)

Az általános szabály:

- Ha a tezauruszban nem szerepel deszkriptorként az osztályozandó élő szervezet, vagy az osztályozandó rendszertani egység (család, rend, stb.), akkor a nála átfogóbb rendszertani egységet kell választani. A speciálisabb élő szervezet (vagy rendszertani egység) latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.

A tezauruszban nem szereplő élőlénynevek átfogóbb rendszertani egységet a Források 2. fejezetben megadott kézikönyvekből állapítható meg.

A tezauruszban előforduló eseteket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

TÖRZS OSZTÁLY REND CSALÁD NEMZETSÉG/FAJ
1.vanvanvanvanvan
2.vanvanvanvannincs
3.vanvanvannincsnincs
4.vanvanvannincsvan
5.vanvan nincsnincsnincs
6.vannincsnincsnincsnincs

Például:

- Ha a törzs, az osztály, a rend, a család, és egyes nemzetségek/fajok szerepelnek a tezauruszban (1. eset), de a fajok (vagy egyes fajok) neve lényegében nem azonos a nemzetségnévvel, akkor azokat a fajokat, melyek a Tezauruszban nem szerepelnek, a családot jelentő deszkriptorral osztályozzuk, és a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)

Pl.: A Pillangósvirágúak családjába tartozó Szarvaskerep [Lotus corniculatus] nem szerepel a tezauruszban (noha számos más, ebbe a családba tartozó nemzetség ill. faj szerepel (pl. az Akác, a Bab, a Földimogyoró). Ebben az esetben a Szarvaskerepet a családnévvel (Pillangósvirágú) kell osztályozni. (A Szarvaskerep latin neve szabad tárgyszóként vehető fel.)

- Ha a törzs, az osztály és a rend szerepel a tezauruszban (4. eset), a család nem szerepel, de egyes nemzetségek szerepelnek, akkor az ilyen nemzetségekhez tartozó fajokat a nemzetséggel osztályozzuk. Azokat a nemzetségeket vagy fajokat, melyek szintén a családba tartoznak, de nevük nem azonos a családnévvel, a renddel osztályozzuk. A tezauruszból hiányzó a faj latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl. (Kivételesen fontos esetben a faj neve javasolható deszkriptornak is.)

Pl.: A Gólya deszkriptor reprezentálja a tezauruszban a Gólyafélék [Ciconiidae] családját, és az összes olyan fajt, mely a gólya nemzetséghez tartozik (pl. a fekete gólya [Ciconia nigra]. Maga a Gólyafélék azonban a tezauruszban nem szerepel. Ha az ugyancsak a Gólyafélék családjába tartozó faj, a Marabu osztályozandó, akkor a Gólya deszkriptorral osztályozzuk. (A Marabu latin neve [Leptoptilus crumenifer] szabad tárgyszóként vehető fel.)

- Ha csak a törzs szerepel a tezauruszban (a táblázat 6. esete), akkor minden neki alárendelt fajt, nemzetséget, családot, rendet vagy osztályt a törzset jelentő deszkriptorral kell osztályozni, és a dokumentumban szereplő faj, nemzetség, vagy család, vagy rend, vagy osztály latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.

Pl.: A Chroococcales rendbe tartozó Synechocystis salina kékmoszatot a törzset jelentő Kékmoszat [Cyanophyta] deszkriptorral kell osztályozni, mivel csak ez szerepel a tezauruszban. (A Synechocystis salina szabad tárgyszóként vehető fel.)

További példák:

A királyné gyertyája esetén Liliom [Mivel a lliomfélék családjába tartozik, és a magyar Liliom deszkriptor ezt is reprezentálja

A tűzliliomesetén Liliom [Mivel a liliom deszkriptor minden "liliom" nevű fajt reprezentál]
A narválesetén Delfin [Mivel a narvál a fehérdelfinfélék családjába tartozik]
A bordatella pertussis         esetén Gram-negatív baktérium [Mivel ebbe a baktériumcsoportba tartozik] vagy
Szamárköhögés[Mivel ezt a betegséget okozza]




1.2.2 Vírusok osztályozása

A fontosabb vírusok a tezauruszban magyar néven szerepelnek, az angol rendszerneveket nem vettük föl.

- Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban deszkriptorként nem szerepel, a fölérendeltjét kell használni.

Például:

A Tarlórépa sárgamozaik vírus esetén a Mozaikvírus, a Takarmányrépa és a Repce használandó, mivel a tezauruszban a Mozaikvírus deszkriptor szerepel (a Tarlórépa pedig takarmányrépaként hasznosítható repcefajta [Brassicaceae rapa convar. rapa].)

- Ha az osztályozandó vírus a tezauruszban nem szerepel, és fölérendeltje sem állapítható meg, akkor a Vírus deszkriptorral osztályozunk.

Például a Visna-Maedi vírus esetén a Vírus használandó.

- Ha a speciális vírus angol rendszerneve megállapítható, szabad tárgyszóként fölvehető.





1.2.3 Szervek, szövetek osztályozása

A tezauruszban csak az átfogó osztályozáshoz szükséges fontosabb szervek és szövetek magyar nyelvű deszkriptorai szerepelnek.

- A tezauruszban nem található speciális szervet vagy szövetet a tezauruszban található átfogóbb deszkriptorral kell osztályozni. A megfelelő latin anatómiai megnevezések szabad tárgyszóként vesszük fel.

Például:

A Lábközép [Metatarsus] esetén a Láb deszkriptor használandó (a latin kifejezés szabad tárgyszóként vehető fel).





1.2.4 Betegségek, tünetek osztályozása

Betegségek, tünetek deszkriptoraként csak az átfogó osztályozáshoz szükséges legfontosabb betegségek magyar nyelvű megnevezései szerepelnek a tezauruszban. A megfelelő latin kórtani megnevezéseket - elsősorban nemdeszkriptorként - egészen kivételes esetekben vettük csak fel.

Nem szerepelnek a növény- és állatnevekkel összekapcsolt, összetett szavas betegségek (pl. baromfielhullás, sertésgümőkór, kukorica-levélrothadás, burgonyavírus).

- A tezauruszban nem található betegséget vagy tünetet vagy a tezauruszban található átfogóbb betegség- vagy tünet-deszkriptorral - és szükség szerint a megfelelő szervvel vagy szövettel - , vagy a megfelelő élőlénynévvel kell osztályozni. A megfelelő latin kórtani megnevezések szabad tárgyszóként vesszük fel.

- Rendkívül fontos esetben a betegség hiányzó magyar neve deszkriptorként javasolható.

Például:

A vastagbélgyulladás [Collitis] esetén a Vastagbél és a Gyulladás (élettan) deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel).

Például:

Az arcideg bénulás esetén az Arc, az Idegrendszer és a Bénulás deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel).

Például:

A káposztalepke kártétel esetén a Káposzta, Özöndékféle és Gazdasági veszteség deszkriptor használandó (a latin kifejezést szabad tárgyszóként vesszük fel). [Mivel a tezaurusz szerint a Káposztalepke helyett az Özöndékféle, az OSZKÁR tezaurusz szerint pedig a Kártétel helyett a Gazdasági veszteség haszálandó.]

Például:

A szársértés esetén a Szár (növény) és Sérülés (élettan) deszkriptor használandó (a latin kifejezést adott esetben szabad tárgyszóként vesszük fel).

Például:

A gerinctörés esetén a Gerinc és Gyulladás deszkriptor használandó (a latin kifejezést adott esetben szabad tárgyszóként vesszük fel).

Például:

A bőrdaganat esetén a Bőr (élő szövet) és Daganat deszkriptor használandó (a latin kifejezést adott esetben szabad tárgyszóként vesszük fel).





2. A tezaurusz szerkezete

2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések

2.1.1 A kifejezések típusai

A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb vírusok, gombák, növények, állatok, szervek és szövetek kifejezéseit, melyekre a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet.

Elsősorban fölvettük azoknak az élőlényeknek, szerveknek és szöveteknek a kifejezéseit, melyek az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 1995-ben közreadott "Mezőgazdasági tárgyszógyűjteményében" szerepeltek. Ezen túlmenően fölvettük mindazokat, melyekről feltételezhető, hogy az általános gyűjtőkörben beszerzett dokumentumokban szó lehet róluk. Ezért a tezauruszban nem csak a Magyarországon előforduló fajok ill. nemzetségek szerepelhetnek.

Deszkriptornak az érvényes nevet választottuk. Az érvényes név dolgában - kevés kivételtől eltekintve, amikor az ismertebb köznyelvi kifejezést választottuk deszkriptornak - Priszter és Jolsvay [et al.] szótárait követtük, és figyelembe vettük Hortobágyi és Dudich rendszertani tankönyveit (lásd az "Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek" c. fejezetet).

Fajok a tezauruszban - különösen deszkriptorként - csak fontos esetben szerepelnek.

A tezaurusz deszkriptorainak zömét a magyar nemzetségnevek alkotják.

A hagyományos magyar nemzetségnevek (pl. rozsdagomba, páfrány, kőtörőfű, rozs, hidra, pióca, kecsege, bagoly, nyúl) a gyűjtőnevek szerepét tölthetik be. Az átfogó osztályozáskor sokszor célszerűtlen részletesen megkülönböztetni a nemzetséggel és a családdal (olykor a renddel) foglalkozó dokumentumokat. Más szóval jobb, ha adott esetben az amúgy sem túl sok dokumentum nem oszlik meg a nemzetség, a család és a rend osztályozó fogalmai között, hanem egyetlen, a kereséskor könnyen áttekinthető dokumentum osztályt alkotnak. A hagyományos magyar nemzetségneveket sok esetben jól használhatjuk a majdnem azonos nevű család vagy rend helyett is. Ezért a tezauruszban sokszor csak a magyar nemzetségnév található, az egyes fajok és a család (olykor a rend) deszkriptora hiányzik. Fontosabb fajok esetében természetesen a faj nevét is fölvettük a tezauruszba.

Például:

A magyar kakukk megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtája pl. a földikakukk [Geococcyx californiana]), a kakukkfélék [Cuculidae] a családot, a kakukkalakúak pedig a rendet [Cuculiformes]. Mivel a tezauruszban csak a Kakukk deszkriptor szerepel, de nem szerepelnek külön se egyes kakukkfajták és nem szerepel külön se a kakukkfélék családja, meg külön a kakukkalakúak rendje sem, ezért bármelyikükről legyen szó a dokumentumban, mindig a Kakukk deszkriptor használandó. (A rendből Európában csak a "kakukk" [Cuculus canorus] él.)

A mályva megnevezés a nemzetséget jelenti (melynek fajtái pl. erdei mályvát [Malva silvestris] vagy mályvarózsát [Althaea rosea]), a mályvafélék [Malvaceae] a családot, a mályvavirágúak [Malvales] pedig a rendet. A tezauruszban deszkriptorként szerepel a Mályva, a Mályva (rend) és a Malvidae. Ha bármelyik mályva nemzetséghez tartozó faj osztályozásáról van szó, a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvafélék családjának bármelyik másik, nem mályva nemzetségbe tartozó fajáról van szó (pl. az Orvosi zilizről [Althaea officinalis]), vagy a mályvafélék családjáról általában van szó, ugyancsak a Mályva deszkriptorral osztályozunk; ha a mályvák rendjéről van szó, a Mályva (rend) deszkriptorral, ha pedig az egész alosztályról, a Malvidae deszkriptorral osztályozunk.

A tezauruszban tehát nem szerepel minden rendszertani egység, hanem csak azok, melyek a Magyarországon végzendő átfogó osztályozáshoz szükségesek lehetnek.

Hangsúlyozzuk:
a leírt - elsősorban a nemzetségneveken alapuló - összevonásoknak nincs terminológiai szerepe; kizárólag az osztályozás és információkeresés hatékonyságát szolgálja.

Ugyancsak az osztályozás hatékonysága érdekében szerepelnek egyes számban a nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (hogy pl. a Sodortszirmúak deszkriptor mind a sodortszirmúak rendjéhez, mind pedig jelzői értelemben használható legyen).

A nemzetségnél átfogóbb rendszertani kategóriák (család, rend, alosztály, osztály) közül csak az osztályozás szempontjából feltétlenül szükséges szerepel a tezauruszban. Ha az adott nemzetségre vonatkozó, osztályozandó dokumentumok várható száma viszonylag kevés, akkor a nemzetségnél átfogóbb kategóriák közül sok hiányozhat.

1. példa:

Rendszertani szerkezet:   tezaurusz
deszkriptor:
   
nemdeszkriptor:
REND   FŐEMLŐSÖK   PRIMATES   FŐEMLŐS   Primates   L Főemlős
ALREND     MAJMOK     SIMIINEA   MAJOM   Simiinea   L Majom
Osztag       Emberszerűek       Hominiformes   -  
Család         Emberszabású m.     Pongidae   -
Nemzetség/faj           Csimpánz           P. chimpanse   Csimpánz   P. chimpanse   L Csimpánz

2. példa:

Rendszertani szerkezet:   tezaurusz
deszkriptor:
   
nemdeszkriptor:
REND   PÁLMAVIRÁGÚ   ARECALES   -   Arecales   L Pálma
Család     Pálmafélék     Arecaceae   -  
Nemzetség       Pálma       -   PÁLMA  

A latin nevek túlnyomórészt csak az élőlények esetén szerepelnek és - ha létezik megfelelő magyar név - mindig nemdeszkriptorok. Latin név akkor deszkriptor, ha nincs megfelelő magyar név (pl. Chlamydia, Pseudomonas). Nemcsak a jelenleg érvényes tudományos név, hanem a szakirodalomban még előforduló fontosabbnak ítélt elavult nevek is szerepelnek nemdeszkriptorként (pl. Fabales és Leguminosae).

Ugyancsak szerepelnek a kevésbé elavultnak tekinthető szinonim magyar nemzetség- és fajnevek is nemdeszkriptorként (pl. Csótány és Svábbogár).

Adott esetben a család vagy rend különböző magyar rendszertani neve is szerepel az érvényes név nemdeszkriptoraként (pl. az érvényes Rutavirágú mellett a Fűszerszagú is).

Ha nem került be a tezauruszba valamelyik nemzetség feletti rendszertani kategória (szupragenerikus taxon, mint család, rend, stb.) szintjén magyar deszkriptor, a magyarul nem szereplő szint latin rendszertani neve nemdeszkriptorként általában (a kivétel alább következik) a következő általánosabb, magyarul vagy latinul a tezauruszban szereplő rendszertani névhez kapcsolódik.

Például:

Rendszertani szerkezet:   tezaurusz
deszkriptor:
   
nemdeszkriptor:
REND   HANGAVIRÁGÚAK   ERICALES   HANGAVIRÁGÚ   Ericales   L Hangavirágú
Család     Hangafélék     Ericaceae   -  Ericaceae   L Hangavirágú
Nemzetség       hanga       Erica   HANGA  Erica   L Hanga
Faj       -         E. carnea   -
Nemzetség       hangarózsa       Rhododendron   HANGARÓZSA  Rhododendron   L Hangarózsa
Faj         erdélyi hangarózsa         R. Kotschyi   -    

A kivétel:

Ha nem került be a tezauruszba a családnév, és csak a család egyetlen, domináns, fontos nemzetsége szerepel a tezauruszban, akkor a latin nemzetségnév nem szerepel a tezauruszban, csak a nemzetségnévvel azonos tövű családnév, mely nemdeszkriptorként a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik.

Rendszertani szerkezet:   tezaurusz
deszkriptor:
   
nemdeszkriptor:
REND   GÓLYAALAKÚAK   CICONIIFORMES   GÓLYAALAKÚ   Ciconiiformes   L Gólyaalakú
Család     Gémfélék     Ardeidae    Aredeidae   L Gém (madár)
Nemzetség       gém (madár)       Ardea   GÉM (MADÁR)
Faj       szürke gém         A.cinera   -
      bölömbika         Botaurus stellaris    -  

Olykor előfordulhat, hogy nemcsak a latin család-, hanem a latin osztály- vagy rendnév is a magyar nemzetségnévhez kapcsolódik nemdeszkriptorként. (Pl. a Lithobiidae [százlábúfélék (cs.)] és a Chilopoda [százlábúak (oszt.)] a Százlábú magyar nemzetségnév nemdeszkriptorai.)

Ennek indoka az, hogy a magyar nemzetségnévnek olykor nem egyetlen latin nemzetségnév felel meg. (Pl. a Sikló nemzetségnek latinul az Coluber, az Elaphe, a Natrix nemzetségnevek felelnek meg, helyettük tehát inkább az átfogóbb Colubridae [siklófélék] családnév kapcsolódik nemdeszkriptorként a Sikló nemzetségnévhez.)

A kifejezések szemantikai típusai a következők lehetnek:

- élőlények (Vírus, Baktérium, Gomba, Igavonó, Lepke, Lepidoptera, Mikroorganizmus, Moszat, Növény, Állat, Sejt, Lymphocita);

- gének (gén, mutáns)

- állati és növényi szervek, szervrendszerek (Emlő, Endokrin rendszer, Ér, Lebeny, Receptor, Vegetatív szerv, Zsiger; Gyökér, Levél, Szár);

- testrészek (Bél, Garat, Has, Testüreg);

- szövetek, szövetmódosulatok (Csont, Endoplazma, Kambium; Haj, Köröm, Pata, Szőr, Tollazat);

- termések (Gyümölcs, Kocsány, Szem, Toboz);

Nem a tezauruszban, hanem az OSZK TEZAURUSZban szerepelnek:

- a kizárólag az emberre vonatkozó kifejezések (Csecsemő, Ember, Munkaerő);

- nem kizárólag élőlényt jelentő kifejezések (Károsító);

- társulások, asszociációk, tájak, táptalajok (Biotóp, Csorda, Erdő, Kultúra (táptalaj), Szavanna).



2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban
2.1.2.1 Deszkriptorok és nemdeszkriptorok

A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor.

A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltűntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket.

A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái, vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel.

A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel.

A nyomtatott tezauruszba felvett deszkriptorok és nemdeszkriptorok száma: 2 785 db.



2.1.3 A tezaurusz kifejezéseinek formája

A lexikai egységek a tezauruszban főnévi formában és egyes számban szerepelnek (kivéve, ha csak a többes számú alak létezik (pl. Bélbolyhok).

A deszkriptorok és nem deszkriptorok egy vagy többtagú - összetett - kifejezések lehetnek.

Előfordulhatnak közöttük olyan kifejezések, melyeket az alrendeltek (fajták) áttekinthetőbb csoportosítása érdekében vettünk föl. Ezeket a deszkriptorokat osztályozásra ne használjuk.

Például:

NÖVÉNY ÉLETMÓD SZERINT
NÖVÉNY HELY SZERINT





2.1.4 A megjegyzések és a homonimák kezelése

A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak A megjegyzés nem része a lexikai egységnek.

Egyik fajtájuk a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére utal és az M betű jelöli.

Például:

CSATAVIRÁGÚ
  M: Hortobágyi szerint Csövesvirágúak

A másik fajtájuk a lexikai egység használatára utal és a H: betű jelöli

FAJ
  H: Faj, fajta. Köznapi és rendszertani értelemben egyaránt használható


NÖVÉNY ÉLETMÓD SZERINT
  H: Osztályozásra nem használható

A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk.

 
Szervezet
LVÉlő szervezet
Testület

A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az = jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot.

 
SZEM
M:Látószerv
M:Termés szeme esetén a "mag" használandó
=Mag




2.2 A tezaurszcikk

2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk


A tezauruszban a kifejezések szócikkekbe, ún. tezauruszcikkekbe szervezve jelennek meg.

A tezauruszcikk élén a vezérszó áll, alatta pedig a hozzá fogalmilag kapcsolódó kifejezések találhatók, előttük a kapcsolat jellegét, típusát azonosító relációjellel.

A tezauruszcikkek a vezérszavak betűrendjében szerepelnek a tezauruszban. Minden kifejezés egyszer megjelenik vezérszóként a megfelelő betűrendi helyén. Ugyanakkor kapcsolódó kifejezésként is megjelenik a vele kapcsolatban álló kifejezés tezauruszcikkében, a mindenkori vezérszó alatt. Más szóval minden kapcsolatnak a fordítottját is feltűnteti a tezaurusz.

Ha ugyanabban a kapcsolatban több kifejezés is előfordul, a kapcsolat típusának jele csak az első előfordulás előtt szerepel

Ha a tezauruszcikk élén deszkriptor áll, akkor alatta a következő sorrendben helyezkednek el a kapcsolódó nemdeszkriptorok és deszkriptorok.

Formálisan: Konkrétan:
VEZÉRDESZKRIPTOR FONÁLFÉREG
  M: Magyarázat szövege       M:Szárazföldi, édesvízi és tengeri, szabadon élő vagy parazita állat
H helyettesített nemdeszkriptorok       H Nematoidea
H& ÉS-kapcsolatban helyettesített nemdeszkriptorok       H& Ascaridatosis
HV vagylagosan helyettesített nemdeszkriptorok       HV Dictyocaulosis
F Fölérendelt deszkriptorok       F Hengeresféreg
A Alárendelt deszriptorok       Parazita
T Egész deszkriptorok       A Nyirokféreg
P Rész deszkriptorok       T Bél
R Következési, meghatározó deszkriptorok       Tüdő
E Következési, meghatározott deszkriptorok       R Bélférgesség
X Egyéb, rokonsági kapcsolatban álló deszkriptorok       X Galandféreg

(A jobboldalt látható tezauruszcikk csak példa!)

A vezérszói helyzetben álló deszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér nagybetűs írás jelöli.

Ha a tezauruszcikk élén nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelenik meg a helyette használandó, kapcsolódó deszkriptor:

VezérnemdeszkriptorLepidoptera
  M: Magyarázat szövege                    L Lepke
  L Használandó deszkriptor

Ha a tezauruszcikk élén ÉS-kapcsolatban helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette együttesen használandó deszkriptorok:

VezérnemdeszkriptorCitrusgyümölcs
  M: Magyarázat szövege                    L& Citrus
  L& Használandó deszkriptor                    Gyümölcs
  Használandó deszkriptor
  Használandó deszkriptor
  (max. három)

Ha a tezauruszcikk élén vagylagosan helyettesítendő nemdeszkriptor áll, akkor alatta a következőképpen jelennek meg a kapcsolódó, helyette vagylagosan használandó deszkriptorok:

VezérnemdeszkriptorGesztenye
  M: Magyarázat szövege                    LV Szelídgesztenye
  LV Használandó deszkriptorVadgesztenye
  Használandó deszkriptor stb.

A vezérszói helyzetben álló nemdeszkriptort a tezaurusz nyomtatott változatában félkövér kisbetűs írás jelöli nagy kezdőbetűvel.



2.2.2 A kapcsolatok


L (lásd)

A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L jelet követő deszkriptort kell használni. Pl.
Kardvirág
  L   Gladiólus



H (helyettesítve)

A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H jelet követő nemdeszkriptor helyett (azaz róla L jellel szerepel utalás). Pl.
GLADIÓLUSZ
  H   Kardvirág



L& (lásd ÉS-kapcsolatban)

A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az L& jelet követő deszkriptorokat együttesen kell használni. Pl.
Gumós növény
  L&   Gumó
Növény



H& (helyettesítve ÉS-kapcsolatban)

A vezérszóként álló deszkriptor használandó a H& jelet követő nemdeszkriptor helyett ÉS-kapcsolatban (azaz róla L& jellel szerepel utalás). Pl.
GUMÓ
  HV   Gumós növény



LV (lásd vagylagosan)

A vezérszóként álló nemdeszkriptor helyett az LV jelet követő deszkriptorok valamelyikét kell használni. Pl.
Gyümölcslégy
  LV   Fúrólégy
Harmatlégy



HV (helyettesítve vagylagosan)

A vezérszóként álló deszkriptor használandó a HV jelet követő nemdeszkriptor helyett vagylagosan (azaz róla LV jellel szerepel utalás). Pl.
FÚRÓLÉGY
  HV   Gyümölcslégy



F (fölérendelt)

A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fölérendeltje. Pl.
ANYAÁLLAT          AGYHÁRTYA          LÁRVA
  F   Nőivarú állat   F   Élettani hártya   F   Rovar



A (alárendelt)

A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptor alárendeltje, fajtája (ez a kapcsolat az előbbi fordítottja). Pl.
NŐIVARÚ ÁLLAT          ÉLETTANI HÁRTYA          ROVAR
  A   Anyaállat   A   Agyhártya   A   Lárva

Az F ill. A jelű kapcsolatok generikus, nem-faj összefüggéseket jelölnek fogalmak között.



T (egésze)

A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli egésze. Pl.
BÉL          BENDŐ          BAKTÉRIUM
  T   Bélbolyhok   T   Kérődző   T   Tenyészet



P (része)

A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak a fizikai, szervezeti vagy rendszerbeli része. Pl.
BÉLBOLYHOK          KÉRŐDZŐ          TENYÉSZET
  P   Bél   P   Bendő   T   Baktérium

A T ill. P jelű kapcsolatok partitív, egész-rész illetve eleme-összessége összefüggéseket jelölnek dolgok között.



R (rezultáns, következés)

A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az oka, előidézője, eszköze, alapja, kiindulása (együttvéve: meghatározója) . Pl.
BIBE          CSIBE          ÉLVEZETI NÖVÉNY
  R   Megporzás   R   Csirke   R   Élvezeti cikk



E (előfeltétel, kiindulás)

A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az okozata, eredménye, rendeltetése, terméke, célja, tárgya, következménye (együttvéve: meghatározottja). Pl.
MEGPORZÁS          CSIRKE          ÉLVEZETI CIKK
  E   Bibe   E   Csibe   E   Élvezeti növény

Az R ill. E jelű kapcsolatok kauzális, instrumentális összefüggéseket jelölnek dolgok között.



X (egyéb rokonság)

A jelet követő deszkriptor a vezérdeszkriptornak az előbbi kapcsolatokkal nem meghatározható, egyéb, lényegesnek tekintett kapcsolata. Pl.
BIBE          EMBRIÓ          EUKARYOTA
  X   Virágpor   X   Anyaméh   E   Prokaryota

VIRÁGPOR          ANYAMÉH          PROKARYOTA
  X   Bibe   X   Hangerő   E   Eukaryota

Az X jelű kapcsolatok jelölnek minden egyéb szükséges összefüggést dolgok között és szimmetrikusak.





2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:



H/L
H&/L&
HV/LV
F
A
T
P
R
E
X
=

A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek.

Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel.



2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten


A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges:

           
Szabványos
jelölés
Felhasználóbarát
jelölés
L     =     Lásd szinonimáját
L& = Lásd még
LV = Lásd vagy
F = Lásd még általánosabban:
A = Lásd még speciálisabban
T = Lásd még átfogóbban:
P = Lásd még részletesebben:
R = Lásd még oksági összefüggésben
E = Lásd még okozati összefüggésben
X = Lásd még egyéb összefüggésben:
H = Lásd szinonimáját
H& = Lásd még
HV = Lásd vagylagosan
= = Más értelemben lásd




2.2.5 A tezaurusz kifejezéseinek csoportosítása


A deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat - a tezauruszkészítés és karbantartás érdekében - szakterületek szerint csoportosítottuk. Ez a szakcsoportosítási rendszer kizárólag a szavak osztályozására, nem pedig a dokumentumok osztályozására való (szakcsoportjai például a "Állatok általában", "Állatok szaporító szervei", "Emésztés, táplálkozás szervei, folyamatai, tulajdonságai").

A kifejezések közötti kapcsolatok egyértelműbb meghatározása érdekében a deszkriptorokat és nemdeszkriptorokat fogalmi kategóriákba is besoroltuk (ilyenek például az "Élőlények, szervek, szövetek", "Folyamatok, tevékenységek", "Tulajdonságok, állapotok").

Minden deszkriptornak és nemdeszkriptornak nyilvántartjuk a forrását, ahonnan gyűjtötték. A források jegyzéke az előszó végén található.

A deszkriptorok és nemdeszkriptorok szakcsoportos és kategória besorolását, valamint forrásjelét csak a szövegszerkesztő programrendszerrel kezelt állomány tartalmazza. A tezaurusz kinyomtatásában ezeket az adatokat nem jelenítettük meg.





3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése

3.1 A szavak fölvételének feltételei

Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai böngészési és információkeresési, továbbá osztályozási és tárgyszavazási gyakorlatban használatos.

Több esetben olyan kifejezést is fölvettünk, mely vagy rendkívül általános, és ezért a kereséskor valószínűtlen a használata, vagy rendkívül meghatározatlan. A felvétel mellett ilyenkor vagy azért döntöttünk, mert

- a kifejezésnek összefoglaló szerepe van, számos olyan speciális kifejezés kapcsolódik hozzá, melyeket az osztályozáshoz és kereséshez használnak;

- a kifejezés több jelentésű, és róla LV ("lásd vagy") kapcsolattal utaltunk a szóba jöhető deszkriptorokra.

Ha összefoglaló fölérendelt, pl.
NÖVÉNY HELY SZERINT
  H:   Osztályozásra nem használható
FNövény
AAljövény
Trópusi jövény
Útmenti növény
Várostűrő növény
Vízinövény

Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl.
Szervezet
  LV   Élő szervezet
FNövény
Testület





3.2 A homonimák és poliszémák megkülönböztetése

Egy olyan tezauruszban, melynek gyűjtőköre a teljes magyar szókincs, rendkívül megnő az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak szám. A keresőrendszerben böngésző felhasználó első lépésben többnyire nincs tudatában annak, hogy amikor például a KÖRTE keresőszót adja meg, akkor nemcsak a fényforrásra, hanem a gyümölcsre vonatkozó találatokat is megkaphatja.

A homonimák és poliszémák megkülönböztetését vagy a Lásd-VAGY kapcsolattal, vagy egy speciális relációval oldottuk meg (ez utóbbi jelölése a tezauruszban az = jel volt).

A homonimák szétválasztását elsősorban a Lásd-VAGY (LV) relációval igyekeztünk megoldani.

LV utalással akkor szabályozzuk a homonímiát, ha az egyes homonimák nagyjából egyformán fontosak, gyakoriak, elterjedtek és jól megkülönböztethetők összetett kifejezésekkel

Ha volt elfogadott vagy még a köznapi nyelvhasználat számára éppen elfogadhatónak tekinthető összetett szó, akkor azokra utaltunk. Például:

Gyakori, hogy valamelyik homonim kifejezés nemdeszkriptor, ebben az esetben a deszkriptorára utaltunk.
Polip
  LV   Lábasfejű
Nyálkahártya duzzanat

Medence
  LV   FürdőMivel a Fürdőmedence L Fürdő utalás már szerepel a tezauruszban
NagyolvasztóMivel a NAGYOLVASZTÓ egy részét ugyancsak medencének nevezik
Tározó
TestmedenceA két medencecsont, keresztcsont stb. által alkotott üreg, testrész
Úszómedence

Ha nem volt, de a szakmai nyelvhasználatban létezett idegen eredetű, elsősorban latin szakkifejezés, akkor arra utaltunk. Például:
Rák
  LV   Crustacea
Rákbetegség

Nyelv
  LV   Lingua
Nyelvi rendszer

A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben (=) relációval

A LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN ( = ) relációval a következő esetekben szabályozzuk a homonímiát:

- Összetett kifejezés hiányában nem lehet találni valamilyen átfogóbb kifejezést, amelyre utalhatnánk vagylagosan. Például
SZEM   <---------------------------------látószerv értelemben
  M:   Látószerv
=Mag

- Legalább az egyik homonimához nem lehet találni se összetett, se bármilyen más alakú kifejezést. Ilyenkor általában magyarázat, meghatározás is kapcsolódik a vezérszóhoz.
NÖVÉNYI ANYAGCSERE
  M:   Asszimiláció
FAnyagcsere
ENövényi levél
=Asszimiláció   <---------------------------------Társadalmi folyamat, beolvasztás

Ha a LÁSD MÁS ÉRTELEMBEN (=) relációt használtak, l az egyik kifejezés alatt olykor szerepel rövid értelmező magyarázza. Például:

Olykor szinte képtelenség volt megoldani a megkülönböztetést természetesen hangzó módon:
EGÉR   <---------------------------------állat értelemben
=Egér periféria   <---------------------------------eszköz értelemben

DARU   <---------------------------------emelőberendezés értelemben
  M:   Nagy teher emelésére és odább vitelére való gépi szerkezet
=Darumadár   <---------------------------------élőlény értelemben

SZÁRNY   SZÁRNYSZERKEZET
  M:   Élőlény repülésre való testrésze           T Aerodinamika
 F Mozgásszerv        Repülőgép
 = Szárnyszerkezet  = Szárny






3.3 Hátravetett értelmezők a lexikai egységek végén

A tezauruszban igyekeztünk elkerülni a homonimák és poliszémák megkülönböztetésére egyébként alkalmazott hátravett értelmezőket. Ennek oka a laikus felhasználó keresőnyelvi szokásaiban rejlik: a laikus kereső (böngésző) azoknak a szavaknak az alapján keres, melyek az eszébe jutnak, és ez a folyamat teljesen szabályozatlan, csak az egyes felhasználó nyelvi szokásait jellemzi. Ez okozza egyébként az átlagosnál súlyosabb homonimitás problémákat. A felhasználótól nem várható el, hogy hátravetett értelmezős kifejezéssel adjon meg homonimát.

Néha a hátravetett értelmezőt látszólag feloldottuk (a zárójelet megszüntettük)

NÖVÉNY HELY SZERINT




4. A tezaurusz készítése és tárolása

A kifejezéseket szakcsoportok és fogalmi kategóriák szerint csoportosítva szerkesztettük meg a tezauruszt. Szakcsoportonként grafikus formában határoztuk meg a kifejezések közötti összefüggéseket, s a grafikus rész alapján történt a szabványos tezauruszrelációk adatbevitele.

A tezaurusz 1.1 változata WORD for WINDOWS 6.0 szövegszerkesztő programrendszerrel készült; a Taxaurusz kinyomtatását és minden további karbantartást ennek a szövegszerkesztő programrendszernek a segítségével végezzük. Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondásmentességének ellenőrzését az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrzőrendszer biztosítja.

A tezaurusz 1.0 változata 1994 és 1996. augusztus 31-e között, az 1.1 változata 1999. május 31-én, a 2.0 változata 1999. december 31-én, a 3.0 változata 2000. december 1-én készült.

A készítés helye:

Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztály

Ungváry Rudolf főszerkesztő
1827 Budapeset, I., Budavári Palota F. épület 612. szoba.
Tel.: (1) 224-3738
Drótposta: RUDI@OSZK.hu






Irodalom

Guidelines for subject authority files. - Paris : Unesco, 1992.

ISO 2788. Documentation - Guidelines for the establishment and development of monolingual thesauri. (International Standard) - Paris : Unesco, 1986.

Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V. Komitee für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen.

MSZ 3418-87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz. Szerkezete, részei és formái. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p.

RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. - Budapest : Ariel Stúdió BT, 1993.

Ungváry Rudolf: Tezaurusz-technológia. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK-KMK, 1979. 277 p.

Ungváry Rudolf: Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Kísérleti oktatási segédanyag. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK-KMK, 1982. 116 p.

Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication of knowledge. In: International Classification, 10. köt. 2. s. 1983. p. 63-68.

Ungváry Rudolf: A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak - tezauruszok - használata a fordításhoz. - In: Előadások a műfordításról. Szerk. Hans-Henning Paetzke. Budapest: Collegium Budapest, 1999. (Workshop Series) p. 30-48.

Ungváry Rudolf: A tezauruszok újrafelfedezése. - Új Alaplap, 2000. augusztus. p. 62-63

Források 1.

Tezauruszok, osztályozási rendszerek

ETOEgyetemes Tizedes Osztályozás. - Budapest : Szabványkiadó, 1978.
Rövidített kiadás és teljes kiadás
ITJIpari és mezőgazdasági termékek jegyzéke (ITJ) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. - Budapest : KSH, 1986.
METMezőgazdasági és agrokémiai tezaurusz / [Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf]. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978.
NATNövényvédőszer jegyzék / Szerk. Vadász Ágnes. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1981. - 145 p.
OSZTOsztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest, OSzK, 1990. - XV, 131 p.
RTRGY       OMIKK régi tárgyszójegyzék. - Budapest : Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ [é. n.].

Források 2.

Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek

AGRAgrárökonómiai kislexikon / Szerk. Burján Ambrus. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1985.
ÁLLA magyar állatvilág szótára / Jolsvay Alajos ; Steinmann Henrik ; Szily Ernő. - Budapest : Natura, 1977
DUDÁllatrendszertan / Dudich Endre ; Loksa Imre. - 5. kiadás. - Budapest : Tankönyvkiadó, 1981.
HORNövényrendszertan / Hortobágyi Tibor. - Budapest : Tankönyvkiadó, 1979.
KERKertészeti lexikon / Szerk. Muraközy Tamás. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1963.
KERVKertészeti, vadászati, faipari lexikon / Szerk. Ákos László. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1964.
KÖRKörnyezetvédelmi lexikon / Fősz. Helm László. - 1.- 2. köt. - Budapest : Akadémiai K., 1993.
MEZMezogazdasági tárgyszógyűjtemény. - Bp. : OMKDK, 1995. - 128 p.
MEZK       Mezőgazdasági kislexikon / Gulyás Csaba ; Sárossy Istvánné. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1989.
NÖVNövényneveink : Magyar-latin szógyűjtemény / Priszter Szaniszló. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1986.