[1] A szerző 1980-ban megjelent kötetéből idézünk (Európa, Budapest, 1985, 88-92., 96-100.).

[2] fakultatíve = tetszés szerint (A szerk.)

[3] A szerző itt egy néhány oldallal korábban leírt fotóra utal, amely Édesanyját ábrázolta öt éves korában a szülői ház télikertjében. (A szerk.)

[4] fenomenológia = a közvetlenül észlelhető dolgok leírása (A szerk.)

[5] identitás = azonosság (A szerk.)

[6] Michelangelo Antonioni 1966-ban készült filmje. (A szerk.)

[7] fiktív = kitalált, képzeletbeli (A szerk.)

[8] Az 1945-ben megjelent írást a szerző esszéiből és tanulmányaiból válogató Mi a film? című magyar kiadás nyomán idézzük (válogatta és szerkesztette: Zalán Vince, Osiris, Budapest, 1995, 20-23.). A szerzői és a magyar kiadáshoz kapcsolódó szerkesztői jegyzeteket elhagytuk.

[9] ontológia = itt: egy adott dolog lényege, önmagában való tulajdonsága

[10] szubsztanciális = alapvető

[11] A filmjáték esztétikája és dramaturgiája című 1925-ben megjelent kötet IV. részének (A filmjáték hatáspszichológiája) 3. fejezetéből idézünk (Magyar Filmintézet - Múzsák Közművelődési Kiadó reprint kiadása, Budapest, 1985, 139-143.).

[12] a priori = a tapasztalatot megelőző (A szerk.)

[13] diszkusszió = vita (A szerk.)

[14] szurrogátum = pótanyag (A szerk.)

[15] predesztinál = eleve meghatároz, elrendel (A szerk.)

[16] A szerző 1930-ban eredetileg németül megjelent A film szelleme című kötetéből idézünk (Gondolat, Budapest, 1984, 129-132.).

[17] A szerző 1973-ban megjelent Filmszemiotika és filmesztétika című kötetéből idézünk (Gondolat, Budapest, 1977, 38-43.).

[18] Balázs Béla: A film. Gondolat, Budapest, 1961, 40. Vö.: "Amikor a nézők az első premier plánt alkalmazó filmet meglátták, csalás áldozatának hitték magukat. Az első premier plánok megjelenésekor kiáltozni kezdtek: 'Mutassák a lábukat is!'" Ivor Montagu: Film World. Penguin Books, Middlesex, 1964, 113.

[19] A szerző 1956-ban megjelent kötetéből idézünk (Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1976, 118-123., 142-150.). A szerzői jegyzeteket elhagytuk.

[20] metamorfózis = átalakulás, átváltozás (A szerk.)

[21] projekció = vetítés (A szerk.)

[22] kinesztézia = mozgásérzés (A szerk.)

[23] szuggesztió = befolyásolás (A szerk.)

[24] monász = oszthatatlan és tökéletes egység (A szerk.)

[25] Az előadás a 22. Magyar Filmszemle szakmai vitájának bevezetőjeként hangzott el 1990-ben. Nyomtatásban a Filmvilág 1990/4. számában, valamint a szerző Szabadban című kötetében olvasható (Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1993, 278-284.).

[26] diskurzus = párbeszéd (A szerk.)

[27] projiciál = vetít (A szerk.)

[28] Megjelent a Pannonhalmi Szemle 1995/1. számában.

[29] Alex Proyas 1994-ben készült filmje. A forgatás közben elhunyt főszereplő Brandon Lee volt. (A szerk.)

[30] artikulál = tagol (A szerk.)

[31] intencionális = szándékolt (A szerk.)

[32] prezentáció = bemutatás (A szerk.)

[33] reprezentáció = képviselet (A szerk.)

[34] experimentális = kísérleti (A szerk.)

[35] paradigma = bizonyításra alkalmazott példa, szabályrendszer (A szerk.)

[36] A tanulmány egy 1990-es előadás bővített változata. Magyarul a szerző A rendetlenség rendje (Film/kép/esemény) című kötetében olvasható (Cserépfalvi Kiadása, Budapest, 1996, 110-121.).

[37] memento mori = emlékezz a halálra

[38] paradigma = bizonyításra alkalmazott példa, szabályrendszer (A szerk.)

[39] explózió = robbanás

[40] durée = (idő)tartam; diszkontinuitás = megszakítottság

[41] anticipáció = sejtetés

[42] kronotópia = idő-hely, 'az idő helye'

[43] temporarizált = időbelivé tett

[44] empíria = tapasztalat

[45] szimuláció = tettetés

[46] kohézió = összetartó erő

[47] textúra = egy műalkotás szerkezeti elrendeződése, tkp. szövete

[48] kinetikus = mozgó, mozgásbeli

[49] ambiguitás = kétértelműség

[50] diminuendo = halkítva (zenében)

[51] inkongruitás = össze nem illőség

[52] elliptikus = kihagyásos

[53] kulmináció = csúcspont

[54] epidémia = járvány

[55] destruktivitás = romboló hatás

[56] morbidság = beteges hajlam

[57] genre-filmek = műfaj-filmek

[58] nivellál = kiegyenlít

[59] diszkurzus = párbeszéd

[60] skizofrén = meghasadt

[61] Az 1924-ben eredetileg németül megjelent könyv első lapjait a legutóbbi magyar kiadás alapján idézzük (Gondolat, Budapest, 1984, 7-16.).

[62] Az írás eredetileg a Kassák Lajos által szerkesztett Dokumentum című avantgarde folyóirat 1927/1. számában jelent meg. Újraközlése a F.I.L.M. (A magyar avant-garde film története és dokumentumai) című összeállításban olvasható (szerkesztette: Peternák Miklós, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1991, 91-97.).

[63] Viking Egeling svéd festőművész és filmkészítő 1925-ben Berlinben bemutatott Diagonális szimfóniája valósította meg először az abszolút film eszméjét: a tiszta formák ritmikus mozgását. (A szerk.)

[64] Például Robert Wiene 1919-ben készült Dr. Caligarija. (A szerk.)

[65] A filmjáték esztétikája és dramaturgiája című 1925-ben megjelent kötet II. részének (A filmjáték szerkezete és képalkotása) 1. fejezetéből idézünk (Magyar Filmintézet - Múzsák Közművelődési Kiadó reprint kiadása, Budapest, 1985, 31-38., 42-44., 45-48.).

[66] miliő = környezet; itt: színpadtér (A szerk.)

[67] natura = természet; itt: természetes, ún. külső helyszín (A szerk.)

[68] detail = részlet (A szerk.)

[69] nüansz = árnyalat (A szerk.)

[70] szubtilis = finom (A szerk.)

[71] síkra projiciált = síkra vetített (A szerk.)

[72] szuggerál = sugalmaz (A szerk.)

[73] virtuális = látszólagos, nem valóságos (A szerk.)

[74] genetikus = származási (A szerk.)

[75] explikáció = kifejlet (A szerk.)

[76] szimultaneizmus = egyidejűség; az egy időben, de nem egy helyen történő jelenségek párhuzamos ábrázolása (A szerk.)

[77] appercipiál = észlel (A szerk.)

[78] A tanulmány először előadásként hangzott el 1934-ben, majd 1947-ben írásos formában is megjelent. Magyarul A film és a többi művészet című összeállításban olvasható (válogatta és jegyzetekkel ellátta: Kenedi János, Gondolat, Budapest, 1977, 151-159., 163-165., 171-177.). A szerzői és a magyar kiadáshoz kapcsolódó szerkesztői jegyzeteket elhagytuk.

[79] narratív = elbeszélő (A szerk.)

[80] design = ipari formatervezés (A szerk.)

[81] genus proximum = a legközelebbi nemfogalom, amely alá az osztályozandó dolog (itt: a film) közvetlenül tartozik (A szerk.)

[82] entitás = a tulajdonságok összessége (A szerk.)

[83] skolasztikus = itt: gondolatilag megalapozott (A szerk.)

[84] ikonográfia = az ábrázolás szabályai (A szerk.)

[85] kommerciális = üzleti érdekű (A szerk.)

[86] ezoterikus = csak a beavatottak számára érthető (A szerk.)

[87] A szerző 1958-ban eredetileg német nyelven megjelent A művészet és az irodalom társadalomtörténete című kétkötetes művének utolsó fejezetéből idézünk (Gondolat, Budapest, 1980, II./387-390., 396-398.).

[88] virtuális = látszólagos, nem valóságos (A szerk.)

[89] szimultán = egyidejű (A szerk.)

[90] empirikus = tapasztalati (A szerk.)

[91] kronológia = időrend (A szerk.)

[92] kontinuitás = folytonosság, folyamatosság (A szerk.)

[93] individualista = az egyéniséget előtérbe állító (A szerk.)

[94] amortizáció = megtérülés (A szerk.)

[95] differenciált = itt: kifinomult (A szerk.)

[96] kvalitás = minőség (A szerk.)

[97] piéce bien faite = jól megcsinált darab (A szerk.)

[98] A szerző 1956-ban megjelent kötetéből idézünk (Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1976, 75-78., 80-81., 84-86., 89-91., 97-98., 101-102.). A szerzői jegyzeteket elhagytuk.

[99] ontogenezis = egyedfejlődés; itt: a mozi származása, eredete (A szerk.)

[100] metamorfózis = átalakulás, átváltozás (A szerk.)

[101] Sadoul, Georges (1902-1967) francia filmkritikus, filmtörténész. Magyarul is olvasható A filmművészet története című munkája (Gondolat, Budapest, 1955). (A szerk.)

[102] Canudo, Ricciotto (1879-1923) olasz filmkritikus, filmesztéta; a filmelmélet egyik úttörője. (A szerk.)

[103] mutáció = változás (A szerk.)

[104] A Lumière-testvérek ősfilmje (1895). (A szerk.)

[105] szintaxis = mondattan (A szerk.)

[106] Epstein, Jean (1899-1953) francia filmrendező, filmteoretikus. Magyarul Filmművészeti tanulmányok címen jelent meg kötete (Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1962).

[107] A csak Bazin halála (1958) után, 1965-ben megjelent írást a szerző esszéiből és tanulmányaiból válogató Mi a film? című magyar kiadás nyomán idézzük (válogatta és szerkesztette: Zalán Vince, Osiris, Budapest, 1995, 7-15.). A magyar kiadáshoz kapcsolódó szerkesztői jegyzeteket, valamint az eredeti filmcímeket elhagytuk.

[108] szignifikáció = jelentés (A szerk.)

[109] a priori = a tapasztalatot megelőző (A szerk.)

[110] koefficiens = együttható (A szerk.)

[111] ipso facto = a tényből következően, eredendően (A szerk.)

[112] Részlet a szerző A film művészete (Tapasztalataim) című 1929-ben megjelent kötetéből. Magyarul a teljes szöveg a Filmművészet és filmrendezés című Kulesov-válogatásban olvasható (válogatta: Zalán Vince, Gondolat, Budapest, 1985, 86-98.).

[113] snitt = beállítás (A szerk.)

[114] szüzsé = itt: történet (A szerk.)

[115] pszichopatológia = a lelki zavarokat gyógyító orvostudomány (A szerk.)

[116] konstrukció = szerkezet (A szerk.)

[117] verszt = orosz mérföld (1067 m) (A szerk.)

[118] arsin = orosz rőf (0,711 m) (A szerk.)

[119] Részlet a szerző A művészet útjain című 1926-ban megjelent kötetéből. Magyarul a teljes szöveg - kisebb rövidítésekkel - a Cikkek, naplójegyzetek, gondolatok című Vertov-válogatásban olvasható (Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1973).

[120] A szöveg teljes terjedelmében Eizenstein válogatott tanulmányainak magyar kiadásában olvasható (A filmrendezés művészet, Gondolat, Budapest, 1963, 195-213.).

[121] Az alábbiakban látni fogjuk, hogy ez a dinamikus elv még az olyan látszólag mozdulatlan és statikus művészet számára is, mint például a festészet, az igazán élő, megjelenített kép alapjául szolgál.

[122] Részlet a szerző 1973-ban megjelent Eizenstein című kötetéből (Progressz-Gondolat, Moszkva-Budapest, 1977, 170-177.).

[123] emóció = erős érzelem (A szerk.)

[124] A három ötvenes években készült cikk összevonásából született írást a szerző esszéiből és tanulmányaiból válogató Mi a film? című magyar kiadás nyomán idézzük (válogatta és szerkesztette: Zalán Vince, Osiris, Budapest, 1995, 24-43.). A magyar kiadáshoz kapcsolódó szerkesztői jegyzeteket, valamint az eredeti filmcímeket elhagytuk.

[125] par excellance = kiváltképpen (A szerk.)

[126] virtuális = látszólagos, nem valóságos (A szerk.)

[127] l'art pour l'art = öncélú művészet (a művészet a művészetért) (A szerk.)

[128] emulzió = a filmszalag fényérzékeny rétege (A szerk.)

[129] diafragma = fényrekesz (A szerk.)

[130] Az 1967-ben született írás teljes terjedelmében A megragadott idő (Szovjet filmtanulmányok) című kötetben olvasható (válogatta és szerkesztette: Vincze Lajos, Magvető, Budapest, 1973, 190-196.).

[131] l'envoi = ajánlás (A szerk.)

[132] Megjelent a Valóság 1966/4. számában. A tanulmány megtalálható a F.I.L.M. (A magyar avant-garde film története és dokumentumai) című összeállításban (szerkesztette: Peternák Miklós, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1991, 139-152.), valamint Erdély Miklós válogatott írásainak II. kötetében (A filmről, Balassi Kiadó-BAE Tartóshullám-Intermedia, Budapest, 1995. 95-104.).

[133] Megjelent a költő első, 1902-1908 között született költeményeit összegyűjtő Levelek Irisz koszorújából című kötetében.

[134] Megjelent a szerző Régi idők mozija című kötetében (Magvető, Budapest, 1967, 65-71.).

[135] Ingmar Bergman irodalmi tevékenysége is jelentős. A forgatókönyvek mellett - különösen mióta felhagyott a filmkészítéssel - sorra jelennek meg önéletrajzi ihletésű regényei (A legjobb szándékok, Európa, Budapest, 1993; Vasárnapi gyerekek, Európa, Budapest, 1994; Az ötödik felvonás, Európa, Budapest, 1995; Öt vallomás, Európa, Budapest, 1996). Filmes életművét a Képek című kötetben tekintette át. Önéletrajzát, amelyből a részletet közöljük, 1987-ben vetette papírra (Európa, Budapest, 1988, 16-20.).

[136] Részlet a rendező Utolsó leheletem című 1982-ben kiadott önéletrajzából (Európa, Budapest, 1989, 34-36.).

[137] Buñuel első filmjéről, az 1929-ben készült Az andalúziai kutyáról van szó. (A szerk.)

[138] A különböző helyeken megjelent Fellini-írásokból összeállított kötet, amelynek magyar kiadásából idézünk (Gondolat, Budapest, 1988, 63-66.), eredetileg 1980-ban jelent meg Olaszországban.

[139] A római filmgyár. (A szerk.)

[140] Karinthy Frigyes filmes írásaiból A gép hazudik (Írások a filmről) című kötet mutat be válogatást (válogatta és szerkesztette: Nagy Csaba, Art'húr Kortárs Művészeti és Kulturális Alapítvány, 1996, 33-35.).

[141] Lajta Andor (1891-1962) újságíró, szerkesztő, a magyar filmtörténet-írás jelentős alakja. 1919-től harminc évfolyamot élt meg kiadásában a Filmművészeti Évkönyv. Az itt közölt részlet Az ötvenéves film (A film úttörői) című kötetéből származik (Budapest - Temesvár, 1946, 33-38.).

[142] A szerző azonos című kötetének két fejezetéből idézünk (Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1983, 85-90., 147-151.).

[143] Ulrich Gregor - Enno Patalas: A film világtörténete, Gondolat, Budapest, 1966, 15.

[144] The Documentary Tradition. Válogatta, szerkesztette és a bevezetőt írta: Lewis Jacobs, Hopkins and Blake, New York, 1971, 3-4.

[145] funkcionális differenciálódás = feladatkör szerinti szétválás (A szerk.)

[146] artikuláció = tagolás (A szerk.)

[147] Hevesy Iván: A film életrajza. Hafa, Budapest, 1943, 143-144.

[148] Robert J. Flaherty: How I filmed the "Nanook of the North". Worlds' Work, 1922/44. 553-560., 632-640.

[149] big aggie igloo = nagy kamera iglu. Az eszkimók aggie-nek nevezték a kamerát.

[150] Robert J. Flaherty: Life among the Eskimos. Worlds' Work, 1922/44. 553-560., 632-640.

[151] Megjelent a Filmvilág 1996/5. számában.

[152] Az írás eredetileg a Korunk című folyóirat 1934/5. számában jelent meg. Újraközlése a szerző írásaiból válogató A festéktől a filmig című kötetben olvasható (szerkesztette: Sugár Erzsébet, Kritérion, Bukarest, 1979, 117-121.).

[153] amortizáció = megtérülés (A szerk.)

[154] degradálódik = lecsúszik, leértékelődik (A szerk.)

[155] atelier = műterem (A szerk.)

[156] Hevesy Iván a húszas évektől élete végéig (1966) dolgozott egyetemes némafilm-történetén, amelynek első részét A film őskora és hőskora címmel 1943-ban jelentette meg. A teljes anyag, A némafilm egyetemes története című munka csak halála után, 1967-ben látott napvilágot. A kötet második részéből az újabb, javított kiadás nyomán idézünk (Magyar Filmintézet, Budapest, 1993, 98-103.).

[157] A szerző A hatlövetű és a társadalom című 1975-ben megjelent kötetéből a Western című antológia nyomán idézünk (válogatta és összeállította: Berkes Ildikó, Filmtudományi Szemle, 1980/4. 28-37.).

[158] narratív struktúra = elbeszélő szerkezet (A szerk.)

[159] inherens = benne rejlő (A szerk.)

[160] explicit = kifejtett (A szerk.)

[161] implicit = rejtett (A szerk.)

[162] François Truffaut 1962 augusztusában ötven órás interjút készített Alfred Hitchcockkal. A beszélgetés először 1967-ben jelent meg könyvalakban, majd Hitchcock halála után (1980), egy újabb fejezettel kiegészülve napvilágot látott a végleges kiadás. A 3. és a 13. beszélgetésből idézünk (Magyar Filmintézet - Pelikán Kiadó, Budapest, 1996, 43-44., 157-167.).

[163] Alfred Hitchcock 1960-ban készült filmje. (A szerk.)

[164] Egy Marion nevű nő (Janet Leigh), aki Sam (John Gavin) szeretője, őrült pillanatában autón megszökik Phoenixből, ráadásul azzal a negyvenezer dollárral, amelyet munkaadója utasítása szerint be kellett volna vinnie a bankba. Éjszaka megáll egy elhagyott helyen álló motelban. A motel fiatal tulajdonosa, Norman Bates (Anthony Perkins) kedvesen fogadja, és elmondja, hogy idős anyjával él, és hogy szereti az asszonyt, bár nem könnyű vele; ezt mellesleg Marion is megtapasztalja, mert lehallatszik a motelba, milyen ingerülten beszél az asszony a fiával. Lefekvés előtt Marion megfürdik, s miközben zuhanyozik, az öregasszony hirtelen előbukkan, és több késszúrással megöli, majd eltűnik, mint a kámfor. Norman jelenik meg, üvöltve: "Mama! Az istenért! Mama! Vér, vér mindenütt!" És megrendülten szemügyre veszi a gyilkosság színhelyét. Ekkor aggályos gondossággal rendbe teszi a fürdőszobát, kitakarít, eltünteti a bűncselekmény nyomait, Marion testét pedig - csomagjával és a ruhájával (meg a pénzzel) együtt - berakja a fiatalasszony autójának csomagtartójába, az autót meg belevezeti egy mocsaras tóba, ahol az lassan elsüllyed. Közben Marion nővére, Lila (Vera Miles) nyomozni kezd eltűnt húga után, Sammel meg egy nyomozóval, Arbogasttal (Martin Balsam) együtt; ez utóbbinak az a megbízatása, hogy szerezze vissza az eltulajdonított pénzt. Arbogast rátalál a motelra, beszél Normannel, kérdéseket intéz hozzá, mire az teljesen összezavarodik, de határozottan elutasítja a férfit, amikor az Norman anyjával akar találkozni. Arbogast telefonál Lilának és Samnek, majd visszalopózik a házba, hogy beszélhessen az idős hölggyel. Felmegy az első emeletre, ott azonban több késszúrással végeznek vele. A film harmadik részében Lilát és Samet látjuk, amit a serifftől megtudják, hogy Norman Bates anyja már tíz esztendeje halott. Erre mindketten visszamennek a motelba, és amikor Lila átkutatja a házat, kis híján ő is ott vész. Ám az utolsó pillanatban sikerül leleplezni Normant, akiről lecsúszik a paróka, és kiderül, hogy - "kétlaki" személyiség lévén - egyszerre volt önmaga és tulajdon elhalálozott édesanyja.

[165] Megjelent a Filmvilág 1994/10. számában.

[166] Az első Tarzan-film - A majmok Tarzanja címen - 1919-ben készült az Egyesült Államokban. (A szerk.)

[167] Az első Kong-film - King Kong címen - 1933-ban készült az Egyesült Államokban. (A szerk.)

[168] Steven Spielberg 1993-ban készült filmje. (A szerk.)

[169] Megjelent az Imago 1996/2. számában.

[170] Megjelent az Újhold-Évkönyv 1991/1. számában.

[171] önreflexivitás = önmegfigyelés (A szerk.)

[172] kánon = szabályrendszer, kötelező minta (A szerk.)

[173] kanonizál = kötelező szabállyá emel (A szerk.)

[174] Idézi: Guido Aristarco, in: Filmművészet vagy álomgyár. Gondolat, Budapest, 1970, 361.

[175] Uo. 363.

[176] Ez a változás Európában a német filmművészetben követhető nyomon a legjobban. Fassbinder, Herzog téma- illetve stílusváltásai, Wenders Amerika-mitológiájának megjelenése, Syberberg nemzeti mitológiája markánsan mutatják ezt a folyamatot. Az egyetemes filmművészetben az átrendeződést az új Hollywood megjelenése jelzi, és a hangsúlyok áttevődése a tömegkulturális formákra. A magyar filmben Bódy Gábor, Jeles András és Erdély Miklós az első képviselői a naturalizmus utáni "új hullámosságnak".

[177] Jellemző, hogy a köztudatban a francia új hullámot sokkal inkább képviseli Resnais vagy Robbe-Grillet neve, mint Chabrolé, Rivette-é vagy Rohmeré. Kétségtelenül hozzájuk fűződik annak a filmformának a megteremtése, amely a tudatfolyamatokat közvetlenül próbálja meg leképezni, azonban egyrészt nem tartoznak a szűken vett Cahiers du Cinema csoporthoz, amely az új hullám magját alkotta, másrészt tematikájuk, stílusuk, érdeklődésük alaposan el is tért ennek a mégoly heterogén csoportosulásnak a szemléletmódjától.

[178] Például Lang Metropolisának (1926) színes és L'Herbier L'inhumaine-jének (1924) színezett, zenés felújítása, Murnau Nosferatujának (1922) vagy Godard Kifulladásigjának (1959) újramegrendezése.

[179] J.-L. Godard: Historie du cinéma (1988)

[180] J.-L. Godard: Intorduction à une veritable historie du cinéma. Ed. Albatros, 1980, 19.

[181] Lásd Iris vol. 2. 1984. és Hors Cadre Hiver 1988-1989.

[182] szemiotika = jelelmélet; narratológia = elbeszéléselmélet (A szerk.)

[183] Ez tulajdonképpen már megkezdődik Metz Langage et Cinéma (1971) című művében, mindazonáltal a nyelvészetet, mint elméleti hátteret a filmteória máig nem tudta feladni. Jellemző, hogy Roger Odin cikkében (Odin: La sémio-pragmatique du cinéma sans crise, ni désillusion. In: Hors Cadre 1988-89.) a filmelmélet "szemiológiai immanenciájából" való kiszabadulását mint igényt ugyanúgy a nyelvészetre való hivatkozással indokolja, mint ahogy ez az "immanencia" is a nyelvészettel támogatta magát.

[184] atemporális = nem időbeli (A szerk.)

[185] feminizmus = a nők egyenjogúságáért küzdő mozgalom (A szerk.)

[186] kombattáns = harcos (A szerk.)

[187] Ez, a lélek "legegyetemesebb" kódjaival dolgozó elemzési mód azonban már nem volt mentes némi történetiségtől, hiszen fő alkalmazási területe a negyvenes-ötvenes évek hollywoodi filmjei, és ez, tekintve a korszak filmjeinek a férfi-nő viszonyt illető erősen patriarchális képét, cseppet sem tekinthető véletlennek.

[188] textuális = szövegszerű (A szerk.)

[189] pragmatikai = gyakorlati, gyakorlatias (A szerk.)

[190] immanens specifikum = benne rejlő sajátosság (A szerk.)

[191] normatíva = szabályozó (A szerk.)

[192] Vö. R. Bresson: Notes sur le cinematographe. Gallimard, 1975.

[193] Lásd Ch. Metz: Langage et Cinéma, Paris, 1974. és Garroni: Szemiotika és esztétika, Budapest, 1979.

[194] inkonzisztens = nem állandó (A szerk.)

[195] "A film specifikumának kijelentésével - mint a zene, a festészet stb. specifikumáéval - többé-kevésbé világosan néha annak a reményét csillantották meg, hogy meg lehet alkotni egy filmi kódot, mely az egész filmbeli agyagra érvényes, és hogy maga a filmalkotás film lesz (...) ez a kód vagy rendszer nem érdemelné meg a nevét, hiszen általában a vonások felsorolásából, nem pedig egy struktúrából állna". Metz id. mű 66.

[196] Lukács György: Megjegyzések az irodalomtörténet elméletéhez. In: Ifjúkori művek. Magvető, Budapest, 1977, 388.

[197] korpusz = itt: a vizsgálat tárgyát képező művészeti anyag (A szerk.)

[198] Gadamer a "történés igazi produktivitásáról" beszél a hagyománnyal kapcsolatban. Vö. H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. Gondolat, Budapest, 1984. 211.

[199] A filmművészet halálának gondolata már a harmincas években, a hangosfilm születésekor megjelent; lásd: R. Arnheim: My life in the Art Word. School of Art, University of Michigan, 1984. A hetvenes évek elején újra divatos gondolat volt; lásd: G. Lenne: La mort du cinéma. Éditions du Cerf, 1971. Legutoljára a Filmvilág 1990/4. számában olvashattuk: "Azóta, 1972 óta a filmművészet valóban megsemmisült." (Bikácsy Gergely: Szabadság, Éjszaka)

[200] Ezt a folyamatot Király Jenő a populáris mítoszokkal kapcsolatban elemzi, de valójában ez ugyanúgy jellemző az egész filmművészetre is: "A populáris mítosz születése önállósulási folyamat: egy sztori, egy hőstípus, motívumrendszer élményszerű evidenciára tesz szert, mások is feltétel nélkül magukénak érzik, meg akarják csinálni, saját problémáik kifejezésének lehetőségét látják benne, nem adott idegen kifejezés termékét. Az egyéni invenció termékének kapcsolata a befogadókkal elhomályosítja az alkotóval való kapcsolatát és miközben az anyagot újraközlik, az eredeti invenció terméke a mű pozíciójából a populáris mítosz pozíciójába kerül. (...) A művészettől elszakadó frappáns megoldás tipikus közkeletű élmény, más élmények kulcsául szolgáló alapélmény, amely különleges, érzékeny pontként működik az ember világviszonyában. A művész az összefüggő problémák egész rendszerét kezében tartja általa. Ezzel a mítosz egy problémafelállításban már sikeresnek bizonyult distinkciókat transzportál más problémák felé, miközben egyre nő a mítosz problématartalma, és egyre több probléma érintkezik egymással a mítosz területén." Király Jenő: Mozifolklór és kameratöltőtoll. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1983. 190. Ugyanezt a problémadúsító és mítoszépítő folyamatot figyelhetjük meg a "magas" filmművészet forma- és sztorikölcsönzéseiben, idézéseiben, motívumfejlesztéseiben, akár egy olyan tisztán formainak tűnő elem, mint a hosszú beállítás használatának változásai kapcsán is az elmúlt harminc évben.

[201] inkorponál = bekebelez (A szerk.)

[202] oeuvre = életmű (A szerk.)

[203] D. Bordwell: Ozu and the poetics of cinema. Princeton University Press, 1988.

[204] perszonalizmus = a személyiséget előtérbe helyező filozófiai irányzat (A szerk.)

[205] Vö. Alexandr Szolzsenyicin: A Rubljov-film. In: Filmvilág 1989/5.

[206] Vö. André Bazin: A filmnyelv fejlődése és A. Bazin: A filmművészet realizmusa és az olasz iskola a felszabadulás után. In: Mi a film? Osiris, Budapest, 1995.

[207] Brian Henderson: The Structure of Bazin's Thought. In: Film Quarterly, 25 no4

[208] Vö. Janet Staiger: Theorist, yes, but what off? Bazin and History. In. Iris vol. 2. 1984. 99-109.

[209] A. Bazin: A filmművészet realizmusa és az olasz iskola a felszabadulás után. Id. mű. 446.

[210] teleologikus = egy előre megszabott célt tételező gondolkodásmód (A szerk.)

[211] Úgy vélem, hogy Bazin, aki e cikkeket a negyvenes-ötvenes években írta, nem tehette meg, hogy eltekintsen a film technikai adottságainak kétségkívüli gazdagodásától, vagyis bizonyos értelemben vett fejlődésétől. A technikai fejlődés kétségkívül a kifejezési lehetőségek bővülését hozza magával, vagy Bódy Gábor szavával, a "médium terjedelmét" növeli. Ennyiben Bazin evolucionista szemlélete indokolt. Itt nyilvánvalóan különbséget kell tenni a minden "kézműves" művészetet (a zenét is ideértve) érintő technikai fejlődés és a különböző kifejezési módok művészi egyenrangúsága között.

[212] evolucionista = a fokozatos fejlődés elvét valló gondolkodásmód (A szerk.)

[213] mentális = értelmi (A szerk.)

[214] G. Kubler: The Shape of Time. New Haven, 1961, 33. [Magyarul lásd: George Kubler: Az idő formája. Gondolat, Budapest, 1992, 57. (A szerk.)]

[215] A témáról részletesen lásd: Kovács András Bálint: Expresszív stilizáció az európai filmművészetben. Kandidátusi értekezés, 1989.

[216] J.-L. Godard: Introduction á une véritable histoire du cinéma. Albatros, 1980.

[217] A szerző 1955-ben megjelent kötetének első két fejezetét idézzük (Magyar Filmintézet - Filmvilág - Szellemkép, Budapest, 1994, 15-36.) A szerzői jegyzeteket és az eredeti címeket elhagytuk.

[218] paroxizmus = önkívület, őrjöngés (A szerk.)

[219] szintaxis = mondattan (A szerk.)

[220] metafizika = a tapasztalaton, az érzékekkel fel nem foghatón túli kérdések tartománya (A szerk.)

[221] látens fiziognómia = rejtett külső megjelenés (A szerk.)

[222] Részlet a rendező Utolsó leheletem című 1982-ben kiadott önéletrajzából (Európa, Budapest, 1989, 114-117.).

[223] A szerző 1979-ben megjelent Az olasz film története (1895-1979) című kötetéből idézünk (Gondolat, Budapest, 1981, 130-138.). Az eredeti címeket elhagytuk.

[224] Roberto Rossellini 1945-ben készült filmje. (A szerk.)

[225] Luchino Visconti 1943-ban készült filmje. (A szerk.)

[226] Vittorio De Sica 1943-ban készült filmje. (A szerk.)

[227] A szerző Bolond Pierrot moziba megy (A francia film ötven éve) című kötetéből idézünk (Héttorony Könyvkiadó - Budapest Film, Budapest, 1992, 129-131., 175-179.). A szerző jegyzeteket és az eredeti filmcímeket elhagytuk.

[228] Cinémathèque - a francia filmmúzeum Párizsban.

[229] Cahiers du cinéma - 1951-ben alapított francia filmművészeti folyóirat.

[230] André Bazin (1918-1958) - francia filmkritikus, esszéista; a Cahiers du cinéma szerkesztője.

[231] Megjelent a Filmvilág 1988/5. számában. A tanulmány megtalálható a Tavasz és nyár között (A cseh és szlovák film antológiája) című kötetben (válogatta és szerkesztette: Zalán Vince, Budapest Film - Héttorony Könyvkiadó, Budapest, 1990, 5-17.).

[232] Barrandov Stúdió - a prágai filmgyár.

[233] koncipiál = megtervez, kigondol

[234] enigmatikus = talányos

[235] A szerző azonos című kötetének bevezető tanulmányát idézzük (Gondolat, Budapest, 1986, 19-43.).

[236] "Mozi és filmművészet" ellentétére építi Látvány vagy gondolat című írását Kelecsényi László (Valóság 1980/5), s lényegében ugyanerre a következtetésre jut a dekád filmművészetét mérlegre tevő Penelope Houston is (Sight and Sound 1979/tél).

[237] konvencionális = bevett, szokásos

[238] lineáris = egyenes vonalú, egymást követő

[239] orfikus = rejtelmes

[240] reminiszcencia = ráemlékezés

[241] vulgarizál = ellaposít

[242] deheroizál = hősi jellegétől megfoszt

[243] A szerzők 1979-ben megjelent Mozi-fenegyerekek (Hat rendező, Hollywood mai urai) című kötetének első fejezetéből idézünk (Gondolat, Budapest, 1983, 9-22.). Az eredeti filmcímeket elhagytuk.

[244] Az írás a szerző a hetvenes években született tanulmányait tartalmazó A fényképezésről című kötetben jelent (Európa, Budapest, 1981, 176-179., 181-182.).

[245] Italo Calvinót 1984-ben kérte fel a Harvard Egyetem, hogy 1985 őszén tartson előadás-sorozatot Charles Eliot Norton Lectures című nagy hagyományú kurzusa keretében. Az író szinte a felkérés pillanatától kezdve lázasan dolgozott. A tervezett hat előadásból azonban korai halála miatt csak ötnek a szövege készülhetett el, melyek Amerikai előadások (Hat javaslat a jövő évezred számára) címmel 1988-ban először angolul, majd olaszul is megjelentek. Olaszországban azóta több kiadást ért meg a 20. századi világirodalom egyik legeredetibb hangú tehetsége, Italo Calvino posztumusz kötete. A Láthatóságról szóló előadás ismertetése a Filmkultúra 92/4. számában jelent meg.

[246] Az írás a szerző Nachgeschichten című kötetében jelent meg 1990-ben. Magyarul a 2000 című folyóirat 1992/2. számában olvasható.

[247] Megjelent a Mozgó Világ 1997/6. számában.

[248] Megjelent a Filmvilág 1993/4. számában.

[249] A szerzők A rábeszélőgép (élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével) című kötetéből idézünk (AB OVO, Budapest, 1992, 73-84.). A bibliográfiai jegyzeteket elhagytuk.

[250] Megjelent a Filmvilág 1991./2. számában. A tanulmány megtalálható a szerző Az elsüllyedt sziget cimű kötetében (Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1992, 229-239.).

[251] Megjelent a Kritika 1995/8. számában.

[252] Neil Postman könyvéből részlet olvasható a szöveggyűjteményben. (A szerk.)

[253] Az 1988-ban született írás magyarul a Filmvilág 1993/1. számában olvasható.

[254] Az 1988-ban született írás magyarul a szerző tanulmányaiból válogató Az új középkor című kötetben olvasható (Európa, Budapest, 1992, 76-109.). Az eredeti címeket és szövegidézeteket elhagytuk.

[255] A szerző 1986-ban megjelent azonos című kötetéből a Filmvilág 1993/8. számában olvashatók részletek.

[256] Megjelent a Liget 1994/2. számában. A tanulmány megtalálható a szerző A tények és a lények című kötetében (Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1995, 76-90.).

[257] Megjelent a Filmvilág 1995./11. számában.

[258] Megjelent az Élet és Irodalom 1997. május 16.-i számában, ahol hétről hétre közölték az Internettel kapcsolatos hozzászólásokat.

[259] Megjelent a Filmvilág 1994./9. számában.