15.4. Magyarország vízrajza

15.4.1. Felszín alatti vizeink

A kéregben előforduló vizeink sokfélék (talajvíz, rétegvíz, ásványvíz, hévíz, karsztvíz, artézi víz), és ezekből is gazdagnak mondhatjuk magunkat. Az aktuális környezetvédelmi gondjaink miatt (pl. bauxitbányászat: Nyírád stb.) fokozatosan nagyobb figyelmet kezdünk fordítani felszín alatti vizeink hasznosítására, a mennyiségi-minőségi gazdálkodásra.

A talajvíz általában a felszínhez közel, az első vízzáró réteg fölött található. Sajnos országosan jellemző erős szennyezettsége, ivásra ezért a kerekes kutak, talajvízforrások (főleg az Alföldön) nem alkalmasak.

A rétegvizek legtöbbször tiszta, iható vizet adnak (kivétel az Alföld délkeleti része az arzén tartalom miatt), mivel mélyebben, a vízzáró rétegek között helyezkednek el. Ide sorolhatók az artézi vizek, ásványvizek, hévizek.

Hazánk területén az átlagosnál vékonyabb a földkéreg, melyet szerkezeti vonalak, törésvonalak szabdalnak. Mindezek következtében a geotermikus gradiens értéke hazánk területén az átlagosnál nagyobb, a 33 méterenként 1 ºC növekedés helyett 20-22 méterenként emelkedik 1 ºC-kal a belső hőmérséklet.

Forróvizeink hőmérséklete különböző, előfordul a 70-90 ºC-os is (pl. Zalakarosnál 3370 m mélységből 90 ºC-os tör fel). Legnagyobb kiterjedésű, legsűrűbb hévíztermelő területünk az Alföldön helyezkedik el. Földrajzi elrendeződésünk a fő szerkezeti vonalat és a szénhidrogén-kutatások útját követi. Különösen kedvező az Alföldön a felső-pannon üledéktakaró teknője.

A karsztvizek a mészkő és dolomit hegységeinkben végzik oldó, szállító, építő munkájukat, létrehozva a csodálatos karsztjelenségeket (pl. karrmező, barlang, cseppkő, dolina, dolina-tó).

Termálvizeink és gyógyvizeink a következő csoportokra oszthatók:

Termál- és gyógyvízfajták Jellemzői Gyógyhatásuk Földrajzi elhelyezkedésük
Termálvíz / hévíz 20-25 ºC, átlagos sótartalom - Esztergom, Visegrád, Szeged, Miskolc stb.
Szénsavas, savanyú vizek Sótartalmuk kevés Szívbántalmakra jó Balatonfüred, Csopak, Kékkút stb.
Alkáli-hidorgén- karbonátos vizek Sótartalom 1000 mg felett Emésztőszervi zavarokat gyógyít Zalakaros, Gyula, Nagyatád, Szolnok, Debrecen, Bükkszék
Kalcium- magnézium- hidrogén- karbonátos vizek Sóban, szénsavban gazdag Vérkeringési zavarokra Eger, Balatonfüred, Bük
Kloridos vizek Sóban gazdag Reumatikus, nőgyógyászati betegségekre Sárvár, Nyíregyháza, Győr, Kalocsa
Szulfátos, keserűvizek Nátriumban, Magnéziumban, szulfátokban gazdag Emésztőszervi zavarokra Nagyigmánd, Tiszajenő, Alag stb.
Vasas vizek Nátrium és szulfátionok Nőgyógyászati betegségekre Parád
Kénes vizek S-, Ca-, Mg-, H-, Cl-ion, CO3-ion   Balf, Parád, Harkány, Parádsasvár, Mezőkövesd, Erdőbénye
Jódos-brómos vizek Főleg jódban gazdag Mozgásszervi betegségekre, nőgyógyászati bántalmakra, légúti és vérkeringési problémákra Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag-Berekfürdő, Kecskemét, Cegléd, Eger, Bükkszék, Mosonmagyarórvár stb.
Radioaktív vizek Sugárzóanyag-tartalmuk csekély, nem károsít Mozgásszervi betegségekre, ideggyulladásra, sérülések utókezelésére, mirigyzavarokra Hévíz, Eger, Miskolc-Tapolca stb.

 

15.4.2. Felszíni vizek

15.4.2.1. Folyóvizek

Vízrajzi szempontból meghatározó hazánk medence fekvése. Folyóink a környező hegységekben (Alpok, Kárpátok) erednek, a vízfolyások 96%-a külföldről érkezik hozzánk. A medencealji fekvés következménye a jelentős mennyiségű szennyeződés leülepedése, lerakódása, másrészt az árvíz- és belvízveszélyes területek jelentős nagysága. Mindezek veszélyeztetik a vízminőséget, szükségessé teszik a nemzetközi vízügyi együttműködést.

Folyóvizeink a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartoznak. A Duna-meder futását két egymásra merőleges, fiatal törésvonal jelöli ki, ezzel magyarázható viszonylag "egyenes" folyásiránya. Ahol keresztezik egymást (Dunakanyar) ott felsőszakasz jellegű a folyó, s főleg eróziós, romboló munkát végez. Közép- és alsószakasz jellegű részein szállító- és építő tevékenység jellemzi, szigeteket, hordalékkúpokat hoz létre.

Jobbparti mellékfolyói az Alpokban erednek (Rába, Répce, Dráva), mellettük lassabb középhegységi patakok vizét is felveszi, melyek inkább szép turista helyek, vízhozamuk kevéssé jelentős. Balparti mellékfolyói a Kárpátokból, Szlovákia területéről érkeznek.

A Tisza a "legmagyarabb" folyó, a Máramarosi havasokban ered, az Alföldre érve jelentősen lelassul, "megszelídül", kis sebességű, kanyargó (meanderező) folyóként szeli át az Alföldet és töltögeti a vizében lebegő sok iszappal. Vízjárása erősen ingadozó.

Fontosabb mellékfolyói a jobb parton a Bodrog, Sajó és a Zagyva, míg bal oldalon a Szamos, Hármas-Körös és a Maros.

Több folyónkat kíséri lefűződött vagy levágott holtág, vagyis morotva tó. Jelentős a víztározó tavak száma is: Tisza-tó, Rakacai- és Zámolyi-víztározók.

15.4.2.2. Állóvizek

Állóvizeink közül legnagyobb a Balaton (700 km²), egyben Közép-Európának is a legnagyobb tava.

A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett, fiatal negyedidőszaki képződmény.

Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 78 km, szélessége kb. 12-15 km (kivéve Tihany kb. 2 km), átlagos mélysége 3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter.

Medre észak-déli irányban aszimmetrikus, északon hirtelen, míg délen fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő Zala-folyó és kisebb patakok adják.

A Kis-Balaton a tó nyugati részén, a Zala-folyó által feltöltött, elmocsarasodott öböl volt, melynek nagy részét lecsapolták, s így a Zala-folyó hordaléka a Keszthelyi-öbölben ülepedett le. Ma a hordalék kiülepedése érdekében az eredeti állapotot - a Kis-Balaton szűrő szerepét - próbáljuk visszaállítani. A természetvédelmi terület madárvilága is nagyon értékes.

A Velencei-tó jelentőségét növeli a fővároshoz közeli fekvése. Területe 27 km², de jelentős részét nádasok fedik. Sekély (átlagosan 1,5 méter mély), erősen feltöltődött, pusztuló tó. Vízellátása rapszodikus, vízszintje változó. Nyugati része madárrezervátum.

A Fertő-tó még inkább haldoklik, a tópusztulás előrehaladottabb stádiumban van. Sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt. Mint a legnyugatibb helyzetű sztyepp-tó, védelmet élvez. Osztrák-magyar együttműködéssel létrejött a Fertő-Hanság Nemzeti Park.

A tó teljes felszíne 322 km², de ebből csak 82 km² jut hazánk területére.

Több "apró", szélvájta mélyedésekben kialakult tó található a Kiskunság és Nyírség homokbuckái között. Többségük szikes terület, sajátos növény- és állatvilággal (nyíregyházi Sós-tó, szegedi Fehér-tó, Fülöpháza környéki tavak, Kolon-tó).

A Jósvafő melletti Vörös-tó dolina tó.

Patakok, folyóvizek visszaduzzasztása során kialakított szép fekvésű tavaink például az Orfűi-tórendszer és az Abaligeti-tó.


Folytatás: Magyarország természetjáró tájegységei


Zöld kalandra fel