PÁL APOSTOLNAK A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVELE
- Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz.
Mát. 7,2.,
Ján. 8,7.,
Róm. 14,10.
- Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek.
- Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét?
- Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?
2 Pét. 3,9.,
2 Pét. 3,15.
- De a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.
- A ki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint:
Jób. 34,11.,
Jób. 34,12.,
Zsolt. 62,13.,
Mát. 16,27.,
2 Kor. 5,10.
- Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel;
Mát. 25,34.,
Mát. 25,40.
- Azoknak pedig, a kik versengők és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.
2 Thess. 1,8.,
2 Thess. 1,10.
- Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedő ember lelkének, zsidónak először meg görögnek;
- Dicsőség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedőnek, zsidónak először meg görögnek:
- Mert nincsen Isten előtt személyválogatás.
5 Móz. 10,17.
- Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,
- (Mert nem azok igazak Isten előtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik.
Mát. 7,21.
- Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén önmagoknak törvényök:
- Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)
- Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.
Mát. 25,31.,
Mát. 25,46.
- Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.
- És ismered az ő akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek attól, + mivelhogy a törvényből megtaníttattál;
Mik. 6,8.,
Fil. 1,10.
- És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetője, a sötétségben levőknek világossága,
Mát. 15,14.
- A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.
- A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?
Zsolt. 50,16.,
Zsolt. 50,21.,
Mát. 23,3.,
Mát. 23,4.
- A ki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a ki útálod a bálványokat, szentségtörő vagy-é?
- Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é?
- Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva.
Ésa. 52,5.
- Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.
- Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki?
- És a természettől fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betű és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy.
2 Kor. 3,6.
- Mert nem az a zsidó, a ki külsőképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsőképen van:
Eféz. 2,11.
- Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van.
5 Móz. 10,16.,
5 Móz. 30,6.,
Kol. 2,11.
Vissza