A mongol és más idegen eredetű kifejezések mutatója
- actaj bagan / a jurta füstkarikájának villás végű tartóoszlopa.
- aga burját / a Bajkál tótól keletre élő burját népcsoport.
- Ajsin gioró / a XVII. századtól a XX. század elejéig Kínában uralkodó, Mongóliát
is kormányzó mandzsuk uralkodó nemzetsége.
- Aliban / ártó szellem, a csötgör küldönce.
- Altan / "arany" - a mongol hitvilág és folklór gazdagságot, hatalmat
kifejező színe, jelzője, így a mongol uralkodó nemzetséget, Dzsingisz kán
leszármazottait is "arany nemzetség"-nek nevezték.
- Altaj / hegység Nyugat-Mongóliában, az ún. altaji népek (mongol, mandzsu-tunguz,
török népek) őshazája.
- Amikor a vadkecske szarva az eget éri és a teve új farka a földet verdesi
/ vagyis soha.
- Angara / a Bajkál tóból eredő szibériai folyó.
- Arany cövek / az Északi Sarkcsillag neve.
- arát / "emberek, nép" - a mongol közemberek, így a pásztorság
összefoglaló neve.
- Aszar, Baszar / a mongol népmesékben szereplő két félelmetes kutya, amelyek
a hősénekekben csodálatos képességekkel rendelkezve segítik gazdájukat.
- Aszen / Asina, a türkök uralkodó nemzetségének neve, a mitológiai ősükről
több eredetlegenda is szól.
- Ataga tengri / a keleti ártó istenek vezetője a burját mitológiában; védőistenség.
- árúl / a mongol fehér, vagyis tejes ételek egyike, a jurta tetején szárított
kemény túróféle. Egész évben, de elsősorban nyáron fogyasztják.
- Bajdrag hüré / "kolostor" - valóságos helynév.
- balagani burját / nyugati, vagyis a Bajkál tótól nyugatra élő burját népcsoport,
melynek későközépkori története során fontos szerepet játszott a lamaista
buddhizmus.
- Barga bátor / a barga burját nép mondai hőse.
- Bisnu / az indiai mitológia Visnu istenének mongolban elterjedt alakja.
- Boldzótín bor (tolgoj) / "Találkozók Szürke Dombja", a mongol
mesehősök szokásos találkozóhelye, az ellenfelek mérkőzéseinek színtere.
- Bogdín erén havirga / "a Szentséges csíkos tarka bordája" kelet-turkesztáni
hegy, mely fontos szerepet játszik az ojrát mese- és mondavilágban.
- bódhiszattva / szanszkrit bodhisattva "megvilágosodott lényegű"
- azok a megvilágosodott lények, akiket már csak egy lépcsőfok választ el
a buddhává válástól, de ők önként e világon maradnak, hogy a többi élőlényt
a megvilágosodáshoz segítsék.
- Buddha / "a felébredt, megvilágosodott", a szanszkrit buddh - "felébredni,
megvilágosodni" - szóból. A mongol mitológiában Sákjamuni történeti buddha
mellett az istenségeket is ezzel a szóval (halha burhan) jelölik.
- burját / a mongolság északi ága, Észak-Mongóliában és a Bajkál-tó környékén,
Dél-Szibériában nagyobb csoportokban, Belső-Mongóliában pedig elszórt kis
csoportban élnek. Életmódjuk, nyelvük és kultúrájuk különbözik a halha mongolokétól.
A burjátságon belül a Bajkáltól keletre élő nemzetségek az erős orosz hatás
ellenére is megőrizték samanista hitüket, míg a Bajkáltól nyugatra élő nemzetségek
között az erős orosz hatás mellett a XVII. századtól érvényesült a lamaista
buddhizmus is.
- Büküri jonsoi / mandzsu Büküri - hegynév, jonsoi "hős" - Fekülen
fia, a mondák szerint a mandzsu Csin dinasztia alapítója.
- cagán / "fehér" - szakrális szín, a mongol hiedelemvilágban a
világalkotó öt szín egyike.
- Cagán sühert / tib. gDugs-dkar, szanszkrit Sitátapatrá "Fehér Ernyős"
- bódhiszattvai rangú buddhista védőistenség, jelvénye, a fehér ernyő mind
Indiában, mind Kínában hatalmi jelkép volt.
- cér / tilalom, tabu.
- Colmon / az Esthajnalcsillag, vagyis a Vénusz bolygó, melynek a mongol szövegekben
külön jelenítik meg esti és hajnali megjelenését.
- csahar / déli-mongol nyelvjárás és népcsoport Belső-Mongóliában.
- csötgör / "ördög, démon" - összefoglaló név, az Alvilág egyik
alakja, betegségdémon, esetleg a nem természetes halált halt emberek menedéket
nem találó szelleme.
- dág / másodfű csikó.
- Dajin dérh / mongol sámánistenség. A sámánok beavató szertartásának védőszelleme.
- dagina / tibeti mKha'-'gro-ma, szanszkrit dákiní "istennő, tündér"
- a hindu mitológia vad, kegyetlen asszonyi lényei Káli istennő kíséretében.
Innen kerültek át a tibeti és a mongol buddhista mitológiába, ahol haragvó
ábrázolásuk ellenére pozitív eszméket fejeznek ki.
- dél / mongol nemzeti viselet. Hosszú, oldalt gombokkal, a deréknál övvel
záródó köntös.
- Divangar / szanszkrit Dípankara - a múlt egyik jelentős buddhája a lámaista
mitológiában.
- Dogsit / a tibeti és mongol buddhizmus haragvó tanvédő istenei. Az ún. nagy
tanvédő istenek a buddhista pantheonban egy nyolcas csoportot alkotnak, ugyanakkor
az ún. kis tanvédő istenek megszámlálhatatlanul sokan vannak.
- Dolón burhan / Vö. Hét Buddha.
- dombra / kéthúros hangszer, a magyar koboz rokona.
- dörböt / "a négyek" - nyugati mongol nyelvjárás és népcsoport,
melynek képviselői Nyugat-Mongóliában, Kínában és a Kalmük Köztársaságban
élnek.
- dürveh / "kitör, kirobban".
- Düger dzajszan / kínai eredetű szó, mandzsu kori tisztség. Düger dzajszant
tigrist vezetve ábrázolják a buddhista festményeken.
- Dzambutiv / szanszkrit Jambudvípa - az emberek lakta világsziget az indiai
és a buddhista mitológiában.
- Dzandan / szantálfa. Agar dzandan - egyfajta szantálfa, gyakran az életfát
jelenti.
- dzud / állatvész, a jószág tömeges pusztulása a nagy hideg (fekete dzud),
a túl vastag hótakaró (fehér dzud) vagy a járványok, esetleg aszály miatt.
- dzsin / kínai eredetű szó a mongolban. Súlymérték, kb. 0,6 kg.
- Eceg malian / a nyugati jóindulatú istenek vezetője.
- edzen / "úr, gazda" - gazdaszellemek, helyszellemek, föld, víz,
jószág, egyes emberi tevékenységek urai, pártfogói.
- ehel / kezdet, kezdő dallam.
- Enhamgalan / "Béke és Nyugalom" - mitológiai és történeti uralkodó.
- Emegeldzsi édzsi / "Védőszellem Anyácska" - istenanya jellegű
háziisten, az ősasszonyok ongonjait is így nevezik (vö. ongon).
- Erhí mergen / "Hüvelyk Íjász", szoláris hős a mongol mitológiában.
- erike / buddhista olvasó, rózsafüzér, 108 szemből áll, (v.ö. misztikus számok),
mind a laikus hívő, mind a szerzetes napi imáinak fontos kelléke.
- Erlig kán / tib. chos-rgyal, szanszkrit Yama - a Poklok ura a mongol buddhista
mitológiában.
- Etügen / Földanya a mongol mitológiában.
- Égi Ezer Buddha /a mongol népi hiedelemvilágba a buddhizmusból átkerült
"istenségcsoport".
- Égi Fehér Császár / a kínai mitológiában a Felső Világ ura.
- Égi Út / Tejút
- fehér nemez / a belőle készült szőnyeget szakrális célokra (pl. kánválasztás,
menyasszony fogadása, stb.) használják.
- Fehérszájú Borjú / a mongol és tibeti mesevilágban a magyar Fehérlófiának
megfelelő mesehős. Társai Teknőszülte Szélesvállú, Erdőszülte Szélesvállú
és Fákszülte Szélesvállú.
- Fehér Tára / a buddhista mitológiában szereplő egyik legfontosabb női bódhiszattva,
a néphit szerint a Halál megtévesztésére is képes, ezért a Hosszú Élet Három
Istensége között is helyet kapott (vö. Tára).
- Fekete Védőszellem / elsősorban a sámánok védőszelleme (vö. ongon).
- Gadá dalaj / "Külső tenger", a mongol mese és mondavilág "Óperenciás
tengere".
- Galbinga / tib. ka-la-pin-ka, szanszkrit kalavinka - az indiai kakukkmadár,
amely a világteremtés mítoszokban szerepel.
- Garuda / Vö. Hangardi.
- gelüng / tib. dge-slong - szerzetesi fokozat.
- Geszer / tib. Ge-sar - mitológiai hős, az Égisten fia, kultúrhérosz.
- halha / keleti mongol népcsoport. Önálló népként a XVI. századtól ismertek.
A mai Mongol Köztársaság legnagyobb népességszámú csoportja. A halha nyelv
a Mongol Köztársaság állami és irodalmi nyelve is.
- Hangáj / mongóliai hegység és tájtípus, erdős, ligetes puszta.
- Hangarid / Vö. Hangardi.
- Hangardi / szanszkrit Garuda - a jót jelképező mitikus madár, a Madarak
Királya, a gonoszt jelképező kígyó legyőzője.
- hargan / lat. Caragana caragana Linnae - a karagana bokor szárazságtűrő
növény.
- Haszar / történeti és mitológiai hős, Dzsingisz kán testvére.
- Hét Buddha / "Hét buddha, Hét isten", a Göncölszekér. Egyéb nevei:
"Hét öreg"; "Hét kovács". A Nagy Medve csillagkép, Ursa
Maior.
- Hét Öregember Vö. Hét Buddha.
- hori burját / keleti burját népcsoport, nyelvük a Burját Köztársaságban
állami és irodalmi nyelv (vö. burját).
- Horiodoj mergen / "Horiodoj, a mesteríjász", a hori burjátok mitikus
ősatyja.
- Hormasz / Vö. Hurmaszt.
- Hovog szair / torgutok által lakott kelet-turkesztáni terület.
- Höhí / hegység az Altajtól keletre.
- Höhő Namdzsil / "Kakukk Namdzsil", az ő nevéhez fűződik az első
"lófejes hegedű" (morín húr) elkészítése (vö. morín húr).
- Huntajdzsi / kínaiul hong tai zi, "koronaherceg, trónörökös".
- Hurmaszt / a burját és a mongol mitológiában a Felső Világ ura, alakja iráni
eredetű (ir. Ahuram-masda).
- Hühedej mergen / burj. Xüxedei mergen - szoláris hős (vö. Kökedej mergen).
Az Orion csillagkép, a magyar Kaszás.
- jak / lat. Bos mutus és Bos mutus grumiens - a szarvasmarhák családjába
tartozó, hosszú szőrű állat, a Himálaja és Mongólia északi részének jellegzetes
állata. Létezik vad és háziasított jak is.
- jurta / mong. ger, halha ger - kerek alapú, nemezből készült sátor.
- kepes / kazak férfiak hímzéssel díszített, kerek fejfedője.
- kerej / mong. kereid - török-mongol vegyes népességű törzs a XIII. században.
A kazakok közt napjainkban nemzetségnévként ismert.
- kilenc fekete madár / a sámánok erejének jelképe (vö. Kilenc Szülde istenség).
- Kilenc Szülde istenség / a szülde eredetileg a mongolok harci szelleme,
később megszemélyesítették és istenségként tisztelték.
- Köke núr / a Kukunór tó Észak-Kínában.
- Kökedej mergen / Vö. Hühedej mergen.
- kubilgan / "átváltozó, újjászületett", magas egyházi méltóság
a lamaizmusban. Viselője valamely meghatározott istenség reinkarnációja.
- Külső Tenger / Vö. Gadá dalaj.
- láma / tib. bla-ma "méltóságos, tisztelt", halha lam - buddhista
szerzetes.
- Lham / tib. lha-mo "istennő", mong. Ökin tngri, halha Oxin tenger,
szanszkrit Srídeví - a lamaista pantheon egyetlen női tanvédő istensége.
- li / hosszmérték, kínai mérföld.
- lúsz / kín. lung, tib. klu, halha luus - az Alsó Világ kígyó vagy sárkány
alakú lakói.
- maralszarvas / a mongolok eredetlegendájának egyik szereplője, női totemős.
- Majdar / Vö. Maitréja.
- Maitréja / szanszkrit Maitreya, mong. Maidari, halha Maidar - az Eljövendő
Világkorszak emberbuddhája, jelenleg bódhiszattvaként várja a mennyben a Ötödik
Kalpa beköszöntét.
- mandzsu / az altaji nyelvcsalád mandzsu-tunguz ágához tartozó nép. Birodalmuk,
mely Kína és a környező területek meghódításával jött létre, 1644 és 1911
között állt fenn a Csing dinasztia uralkodása alatt. 1636-tól Belső-Mongólia,
1696-tól Külső-Mongólia, majd 1755-től az ojrát területek is uralmuk alá tartoztak.
Jelenleg Mandzsúriában és Turkesztánban (xibo) élnek kisebb létszámú, mandzsu
nyelvet beszélő népcsoportok.
- Mandzsúria / eredetileg mandzsuk lakta terület a mai Északkelet-Kínában.
- Mandzsusír / szanszkrit Manjusrí "gyönyörű sugárzás", a buddhisták
ún. Szentháromságának jobboldalon ábrázolt tagja, a három bódhiszattva egyike,
a Tudás megtestesítője.
- mangasz / sokfejű (15, 25, 35 ..., 95) szörnyeteg, démon, a mongol mesék
és eposzok gyakori alakja (vö. solam, solmasz).
- Mangasz kán / a népmesékben és eposzokban megjelenő mangaszok királya.
- Matar / szanszkrit makara - "krokodil, viziszörny".
- Matar dzögi / Vö. matar.
- mergen / "bölcs, előrelátó, mesteríjász" - a folklóralkotásokban
gyakran előforduló jelző, név.
- Mí / kínai eredetű, ritkán használt szó a mongolban: "macska"
- Micsid / "Majmok", a Fiastyúk csillagkép mongol elnevezése (Pleiades);
lehetséges, hogy eredendően a müsed "csillag" szóból ered az elnevezése,
s csak később forrott össze a hangzásban hasonlító "majom"-mal,
melyet a mongolok az indiai-tibeti mesékből ismertek meg.
- misztikus számok / mint minden kultúrában, így a mongolban is nagy jelentőséget
tulajdonítanak egyes számoknak. A 108 valószínűleg a buddhizmussal került
be, lásd az olvasó (vö. erike) 108 szemét vagy a buddhista szent iratok gyűjteményének,
a Kandzsurnak 108 kötetét. A 33, 55, 77, 99 a Felső Világ királyságainak számait
jelentheti (vö. Tengri).
- morín húr / kéthúros hangszer, az ún. "lófejes hegedű".
- múmingan / Belső-Mongóliában élő mongol népcsoport.
- Muna hegy / mitikus és valós hely, Dzsingisz kán egyik vélt temetkezési
helye.
- Mügden / ma Mukden városa Mandzsúriában.
- najman / elmongolosodott török eredetű nép a XIII. században. Miután Dzsingisz
kán meghódította őket, fejlett kultúrájuk okán valószínűleg jelentős szerepet
játszottak a korai mongol írásbeliség és kultúra kialakulásában.
- Namszraj Buddha / tib. rNam-thos-sras, szanszkrit Vaisravana - a buddhizmusban
a gazdagság és az északi irány védőbuddhája.
- Miszir / Egyiptom mongol elnevezése.
- Nyugati Szentség / halha Baruun Juu - Lhásza, Tibet fővárosa, a legfontosabb
lamaista zarándokhely.
- Ocsirváni Buddha / szanszkrit Vajrapáni, a buddhista tanvédő istenek egyike,
a szútrák egyik legnépszerűbb alakja.
- ojrát / a nyugat-mongol népcsoportok összefoglaló neve. Lakhelyük Nyugat-Mongólia
és Kelet-Turkesztán.
- ongon / "szent, tiszta, eredendő, szűz" - az elődök vagy sámánok
szellemei és azok ábrázolása.
- őlöt / nyugat-mongóliai ojrát népcsoport (vö. ojrát).
- Örök Kék Ég / mong. Köke Möngke Tngri, halha Xöx Mönx Tenger - a mongol
uralkodó nemzetség, a bordzsigidok, akik közül Dzsingisz kán is származott,
az Örök Kék Égre vezette vissza uralkodói hatalmát.
- Ráhu / mong. raqu, ra-a-hu, burját arxan, halha arax - az ind mitológia
alakja, csillagisten, az indiai hét egyik napját uraló bolygó megszemélyesítése.
Kormuszta (vö. Hurmaszt) nem ad neki a halhatatlanság vizéből, ezért bosszúból
időnként elnyeli a Napot és a Holdat.
- sar / "sárga" - az öt misztikus szín egyike.
- Sagdzsitüv / tib. Šákya thub-pa - Sákjamuni buddha.
- Szolharnaj / mong. Sulqarnai, halha Solharnai - a makedón Nagy Sándor nevének
változata, mely a Koránban előforduló Sul Qarnai "Kétszarvú" alakon
alapul. Nagy Sándor történelmi alakja Kis-Ázsiától Mongóliáig megjelent a
mondák világában.
- sulam / Vö. sulmasz.
- sulmasz /mong. simnus, burját šolmos - az embert megkísértő gonosz démonok.
- Szaran / "Hold".
- Szülde / mong. sülde, halha süld - lélek, életerő. A mongol népek hitvilágában
az ember egyik lelke, életerejét, szellemi erejét hordozza. Lakóhelye a férfiak
öve, illetve egyes zászlók.
- Szümber / szanszkrit Meru - "Világhegy".
- Tan /Buddha alaptanításai, melyek megmutatják a helyes magatartás, gondolkodás,
stb. útját.
- Tankerék / szanszkrit cakra - a buddhizmus és Buddha tanításainak jelképe.
- Tankereket Megforgató / szanszkrit cakravarti - a Buddha nélküli korszakokban
a Tant védelmező földi uralkodó elnevezése.
- Tára szanszkrit Tárá "megmentő" - a buddhista mitológia legnépszerűbb
nőalakja, a végtelen könyörületesség megtestesítője. Zöld és Fehér alakja
békés, Vörös és Sárga megtestesülései haragvók.
- tarbagán / halha tarwag, lat. Marmota sibirica Radde - "mormota".
- Tejtenger / mong. sün dalai, halha süün dalai - Világtenger. Az ind mitológiából
átkerült elképzelés szerint a Tejtenger köpülésével keletkezett a föld.
- Tengri / a sámánista hitvilág istene, a buddhista pantheonban is az emberekhez
hasonlóan halálnak és újjászületésnek alávetett isten.
- tizenkét éves ciklus / a kelet-ázsiai eredetű időszámítás alapegysége, a
tizenkét állatról elnevezett évek sora.
- torgut / nyugat-mongol népcsoport.
- urjanhaj / nyugat-mongóliai népcsoport.
- Vadzsrapáni / Vö. Ocsirváni.
- vérszíj / halha ganjag - a zsákmány nyereghez kötözésére szolgáló bőrből
készült szíj.
- Zöld Tára / halha nogoon dari ex - a Könyörületesség bódhiszattvájának,
Avalókitésvarának könnyeiből keletkezett tóból kiemelkedő lótuszbimbóból született,
maga is a könyörületesség eszméjét képviseli, a Huszonegy Tára istennő csoportjának
alapalakja.
A kötet forrásai
- Mongol ardiin domog ülger. Szerk.: D. Cerensodnom. Šinjlex Uxaanii Akademiin
Xel Joxioliin Hüreelen, Ulsiin Xewleliin Gajar, Ulaanbaatar 1989. [Mongol
mítoszok és mondák]
- Mongol ardiin aman joxioliin deej bicig. Szerk.: Š Gaadamba - D. Cerensodnom.
BNMAU-iin Šinjlex Uxaanii Akademiin Xel Joxioliin Hüreelen, Ulsiin Xewleliin
Gajar, Ulaanbaatar 1978.
[A mongol népköltészet java]
- Mongol ardiin ülger. Szerk.: D. Cerensodnom - A. Luwsandendew. BNMAU-iin
Šinjlex Uxaanii Akademiin Xel Joxioliin Hüreelen, Ulsiin Xewleliin Gajar,
Ulaanbaatar 1982. [Mongol népmesék]
A témára vonatkozó magyar nyelvű művek:
- Mongol mesék: A sárkánykirály palotája (Népek meséi IV., szerk.: Ortutay
Gyula).Ford.: Bese Lajos. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1959. pp. 207-250.
- A mongol irodalom kistükre. Szerk.: Kara György. Európa Könyvkiadó, Budapest
1971 pp. 126-196.
- Lőrincz László; Mongol mesetípusok. ELTE Bölcsészettudományi Kar, Tankönyvkiadó,
Budapest 1977.
- Lőrincz László: A mongol népköltészet (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 6.) Akadémiai
Kiadó, Budapest 1969.
- Apagyilkos sámánfiak. Burját mesék és mondák. Szerk.: Mándoki László. Európa
Könyvkiadó, Budapest 1973.
- Az arany kantár. Mongol mesék. Ford. Kun Edit. Mladé Letá, Bratislava -
Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1985.
