Ismertető

A kötet meséi a magyar cigányság folklórjának színeit villantják fel. Életmód, gazdasági és szellemi örökség formálta a cigány mesemondók szájáról lejegyzett történeteket, amelyeket Sáfár Sándor tanító gyűjtött az Alföldön 1957-58-ban. Anyagából azokat a meséket választották ki, amelyek hangvétele a magyar népmeséihez közelít. Egy - bár a szereplők legtöbbször a jellegzetes, romantikusnak tűnő cigányélet figurái - helyenként mégis ismerősek. (Csudatarisznya; Négy cigánylegény mesterségének haszna; Hogyan lett a szegény Lajosból király?) A történetek - akárcsak Borsszem Jankóé vagy A vaserejű Mógájé - variánsai más népek mesekincsében is fellelhetők. Bennük mindig a jó, az ügyes győzedelmeskedik: Szögkirály unokaöccse, aki az ezüsterdő veszedelmeivel is megküzd, hogy kibékítse apját és gonosz nagybátyját, vagy a Királyfi, aki az egész világon létezett, s a sánta róka segítségével megszerzi az aranytollú madarat. Egzotikus színfoltja a kötetnek az Éjfél, este és a hajnal című mese a három testvérről, s a király ellopott lányáról.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu/