Kezdőlap

Beron Gyula (Felsőbácár, 1885. jún. 6.Bp., 1971. júl. 20.): festő, grafikus. A bp.-i műegy.-en a vegyész, majd az építőmérnöki osztályon tanult; beiratkozott a mintarajzisk.-ba, ahol Hegedüs László, Edvi Illés Aladár és Olgyai Viktor növendéke volt (1905–09), majd a Képzőművészeti Főisk.-n Olgyai Viktornál tanult (1909-11). Főképp rajzokkal, akvarellekkel, rézkarcokkal szerepelt hazai és külföldi kiállításokon (1909-től), amelyeken finom ízlésű, biztos technikával készített, könnyed rajzú műveivel több díjat nyert. A Magy. Akvarell- és Pasztellfestők kiállításán állami alakrajz-díjat nyert (1913), e sikerét 1919-ben és 1928-ban is megismételte. Első komoly művészi sikerét Híd c. rézkarcával aratta. Franciao.-ban élt (1925–35), itt készült műveit a francia közönségnek is többször bemutatta. Az Atelier tervezőisk.-nak volt tanára. 1945 után fáradhatatlanul rajzolta az újjáépülő országot, bejárva a nagy építkezéseket, az új városokat. – Egyéni kiállításai: Ernst Múz., 1920, 1921; Dürer-terem, 1970. Számos műve van az MNG tulajdonában. A Szinyei Társaság grafikai díját kapta (1947). – Irod. Ecsery Elemér: B. Gy. (Művészet, 1968. 11. sz.); In memoriam B. Gy. (Művészet, 1971. 11. sz.).