Kezdőlap

Bíró Sándor (Alsósófalva, 1907. ápr. 12.Antibes, Franciao., 1975. júl. 6.): tanár, a történelemtudományok (neveléstörténet) kandidátusa (1961). Kolozsvárott a Ref. Teológián és a tudományegy.-en, Párizsban a Sorbonne-on tanult, Kolozsvárott ref. lelkészi, az egy.-en francia–román–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1932). 1932-44-ben a Kolozsvári Ref. Kollégium tanára, közben a Ref. Teológián magántanárrá képesítették (1937). A fiatal erdélyi értelmiség demokratikus mozgalmának egyik vezetője, 1930–40-ben a kolozsvári Erdélyi Fiatalok főmunkatársa volt. A bp.-i tudományegy.-en doktorált (1942). 1944-ben a debreceni Áll. Gyakorló Gimn., 1945-től a bp.-i Madách Gimn., 1951-től a Zenei Gimn. tanára, közben a bp.-i tudományegy.-en K-európai történelemből egy.-i magántanárrá képesítették (1948). 1954–59-ben adjunktus volt az ELTE K-európai történeti tanszékén. 1959-től a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Technikum tanára, 1964-től 1972-ig, nyugdíjazásáig az ELTE-en adjunktus, tudományos főmunkatárs. Szilágyi Istvánnal szerk. A magyar református egyház története (Bp., 1954) c. művet. – F. m. A bujdosó fejedelem. II. Rákóczi Ferenc élete (Brassó, 1936); A Székelyföld egyházi és kulturális élete 1919 után (Telegdy Zoltán: A nemes székely nemzet képe c. kötetben, Debrecen, 1939); Bălcescu Miklós a magyar és a román nép összefogásáért (Bp., 1954); Történelemtanításunk a XIX. század első felében a korabeli tankönyvirodalom tükrében (Bp., 1960).