Kezdőlap

Bugát Pál (Gyöngyös, 1793. ápr. 12.Pest, 1865. júl. 9.): orvos, egyetemi tanár, az MTA r. tagja (1830). 1818-ban avatták orvosdoktorrá a pesti egy.-en. 1819-ben segédorvos a sebészeti tanfolyam klinikáján. 1823-ban orvos Bakabányán, majd Selmecbányán. 1824-től 1849-ig az elméleti orvostan tanára a pesti egy.-en, 1841-42-ben és 1842-43-ban az orvosi kar dékánja. Az Orsz. Honvédelmi Bizottmány 1848-ban országos főorvossá nevezte ki. A kormányt követte Debrecenbe. A szabadságharc után megfosztották tanszékétől. Jelentős érdemeket szerzett a m. orvosi műnyelv fejlesztése terén új szavak (pl. láz, genny, tályog, izom, ideg, étvágy stb.) alkotásával (ha újításai nem is mindig váltak be), tankönyvek fordításával, írásával, orvosi műszótár szerkesztésével. Kutatásokat végzett a finnugor nyelvrokonság bizonyítására. 1831-ben Toldy (Schedel) Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár c. folyóiratot, melyet 1833-tól Flór Ferenccel szerk. 1848-ig, majd 1861-től 1864-ig. Ugyancsak Flór Ferenccel adta ki az első m. orvosi címtárat: Magyarországi Orvosrend Névsora 1840-re (Pest, 1840). A m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek eszméjét szorgalmazta. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Orsz. elnöksége 1962-ben Bugát Pál-emlékérem évenként szétosztásra kerülő kitüntetést alapított a tudományos ismeretterjesztésben kiemelkedő munkát végzettek jutalmazására. – M. Bonctudomány (Pest, 1828); Éptan (Pest, 1830); Tapasztalati természettudomány (Pest, 1836-37); Természettudományi szóhalmaz (Buda, 1844). – Irod. Gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés története (Bp., 1953); B. P. (Term. és Társad., 1956); Réti Endre: Nagy magyar orvosok (Bp., 1959); Székely Sándor: 170 éve született B. P., aki azért küzdött, hogy a tudás közkincs legyen (Világosság, 1963. 4. sz.); Vekerdi László: B. P. emlékezete (Valóság, 1965. 10. sz.); Antall József: B. P. (Élet és Tud. 1965. 44. sz.)