Kezdőlap

Frankenburg Adolf (Németkeresztúr, 1811. nov. 11.Eggenberg, Ausztria, 1884. júl. 3.): író, szerkesztő, az MTA l. tagja (1845). A keszthelyi Georgikonban tanult, majd Egerben hallgatott jogot. 1833-tól jurátus a pozsonyi egy.-en, itt megismerkedett Széchenyi Istvánnal, akitől Nagycenken kapott állást, majd Somogy vm.-ben gazdálkodott. Sikertelen próbálkozása után Pestre ment s az irói pályát választotta. 1837-ben az MTA írnoka, majd 1838-ban kincstári fogalmazógyakornok lett. Ez évben Kunoss Endrével szerk. a Természet c. lapot. 1841-től a Pesti Hírlap, 1843-tól Garay János Regélőjének munkatársa. A lapokban írt humoros fővárosi életképei közkedveltek voltak. 1843-ban Magyar Életképek címmel havi szépirodalmi folyóiratot indított s ezt 1844-től 1847-ig Életképek címmel hetilapként szerk. Lapját hazafias szellemben, helytartótanácsi állása miatt azonban óvatosan szerkesztette. Köréje tömörítette a fiatal demokratikus írókat, köztük Petőfit és Jókait. 1847-ben az Életképek szerkesztőségétől visszavonulva a kancelláriánál tolmács lett Bécsben, ahol a m. kormánnyal való kapcsolatai miatt 1848–49-ben bebörtönözték. 1849. jan.-ban kiszabadult s később a bécsi legfőbb törvényszék fogalmazója, majd 1865-ben az úrbéri legfőbb törvényszék bírája lett. Nyugalomba vonulása (1866) után Pesten 1866–67-ben a Magyarország és Nagyvilág, 1867-68-ban pedig az 1848 c. politikai lapot szerk. 1867-ben tagjává választotta a Kisfaludy Társ. 1868-ban Sopronban élt s vezető egyénisége volt a város kulturális életének. 1881-ben újból a fővárosba költözött. 1884-ben a Graz melletti Eggenbergben kezeltette betegségét; ott halt meg. Verseket, adomákat írt, humoreszkjeinek, szatíráinak a maga korában nagy sikerük volt. Ő teremtette meg a Bolond Miska irodalmi alakját. – F. m. Humorisztikai felolvasás és szavalmányok (Pest, 1838); Estikék (I–II, elb. Pest, 1844); Sírvavigadók (I–II. Pest, 1857); Bolond Miska Naptára (1858–70); Őszinte vallomások (I–II. Emlékiratok, Pest, 1861); Az öreg Bolond Miska kalandjai szárazon és vízen… (1863); Emlékiratok (I–III. 1867); Bécsi élményeim (I–II. Sopron, 1880); Zsibvásár (I–II. Pest, 1888). – Irod. Vadnay Károly: Emlékbeszéd F. A. fölött (MTA Emlékbeszédek, IV. Bp., 1887); Machatsek Lucia: F. A. (Sopron, 1938); Lesi Viktor: A F.-féle Életképek (Debrecen, 1941); Mikszáth Kálmán: A jó öreg F. (Emlékezések és tanulm. Bp., 1957). – Szi. Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (Bp., 1910).