Kezdőlap

Hegedűs Tibor (Bp., 1899. nov. 8.Bp., 1984. nov. 9.): színész, rendező, érdemesművész (1973). Az I. világháború utolsó évében az orosz fronton katona, leszerelése után Miskolcon újságíró a Reggeli Hírlap és a Reggel c. lapnál. Rövid ideig Bp.-en joghallgató volt, 1919- ben a Színművészeti Ak.-a tanult. Diplomájának megszerzése után, 1921-ben a Várszínházban, a Belvárosi Színházban színész. 1923-ban az Unió Színházakhoz szerződött. A Magy. Rádió megindulása után ő volt az első hangjátékok rendezője. 1926-ban került a Vígszínházba rendezőnek, ennek a színháznak főrendezője, majd igazgatója 1945-ig. 1938-1946-ban a Színművészeti Ak. tanára volt, elsőként tanította a színészet mellett a rendezést is. A II. világháború után több színháznál működött (Magyar Színház, Új Színház), 1947-49-ben a Szegedi Nemzeti Színházban igazgató-főrendező, 1949-ben a Bányász Színházhoz, majd a Kamara Varietéhez került. Dolgozott a XI. ker. Tanács Népművelési Osztályán, a Csepeli Vasművek munkás színjátszó csoportjánál mint tanár, a Néphadsereg Központi Tisztiházánál mint rendező. 1951-től 1958-ig a Vidám Színpad és a Kis Színpad főrendezője volt. Közben rendezett a Vígszínházban vendégként. Itt aratta legnagyobb művészi sikerét Csehov Sirályának rendezésével. 1958-tól nyugdíjba vonulásáig (1969) a József Attila Színház tagja volt. Több francia darabot fordított m.-ra, valamint Sztanyiszlavszkij művét a színészi alkotómunkáról Egy színész felkészül címmel fordította le (1939). A színház és a filmművészet gyakorlati kérdéseit tárgyalja a Színész, színpad és a hangosfilm c. 1939-ben megjelent könyvében. – F. r. Wedeking: Tavasz ébredése; Móricz Zsigmond: Sári bíró; Shakespeare: Hamlet; Bruckner: Angliai Erzsébet; Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye; Wilder: A mi kis városunk; Hevesi Sándor: Császár és komédiás; Hauptmann: Naplemente előtt. – Irod. Antal Gábor: H. T. (Magy. Nemzet, 1984. nov. 22.); Barabás Tamás: H. T. (Új Tükör, 1984. 47. sz.); Szatmári István: H. T. három halála (Film, Színház, Muzsika, 1984. nov. 17.).