Kezdőlap

Jajczay János (Bp., 1892. máj. 8.Bp., 1976. máj. 22.): művészettörténész. A bp.-i tudományegy.-en jogi doktorátust, Bécsben művészettörténész diplomát szerzett. Egy évig Berlinben és Drezdában folytatott tanulmányokat, s eközben a berlini filmgyár művészettörténeti szakértőjeként tevékenykedett. 1922-től a Fővárosi Könyvtár alkalmazottja volt. 1927-ben görögo.-i tanulmányutat tett. 1929-ben ösztöndíjas a Római Magy. Intézetben. Itt kötött barátságot Aba Novák Vilmossal, Molnár C. Pállal, Patkó Károllyal, és a római isk. tagjaival. A negyvenes években mint egy.-i magántanár előadásokat tartott a kolozsvári egy.-en. Tanulmányai elsősorban a főváros történelmi eseményeit megörökítő műalkotások elemzésével, egyházművészettel és a szőnyeggel kapcsolatos témákkal foglalkoznak. – F. m. Császári követ fogadása Budán a török idők alatt a fővárosi könyvtár egy vízfestményén (Bp., 1936); Mai magyar egyházművészet (Bp., 1938); 1848-49 a kisnyomtatványok tükrében (Kőhalmi Bélával és Kanyó Erzsébettel, Bp., é. n.); Pest-budai figurák a múlt század harmincas éveiből. Max Felix Paul rajzai a fővárosi könyvtárban (Bp., 1940); Karácsony a művészetben (Schwartz Elemérrel, Bp., 1942); Árpádházi Szent Margit hétszázéves arculata (Bp., 1943); Karácsony a művészetben (német, spanyol, és angol nyelven is, Bp., 1972); Duccio (Bp., 1973). – Irod. D. I.: J. J. (Vigilia, 1972. 5. sz.); Sinkó Ferenc: J. J. (Vigilia, 1977. 9. sz.).