Kezdőlap

Katona Jenő (Vámosmikola, 1905. júl. 3.Bp., 1978. aug. 15.): iró, újságíró, politikus. Rómában a Gregorián Egy.-en a Collegium Germanico-Hungaricum tagjaként filozófiát hallgatott. 1926-ban kezdte magyar–német szakos tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en mint az Eötvös Kollégium tagja. Tovább tanult Bécsben, itt kezdte újságírói pályafutását, innen küldte cikkeit Pethő Sándor Magyarság c. lapjába, melynek 1934-ben munkatársa volt. Majd a Korunk Szava c. kat. politikai, társadalmi és kritikai hetilapot szerk. Miután a lapot náciellenessége miatt betiltották (1938. dec. 31.), a Jelenkor szerk.-je lett. Ezzel egyidejűleg a Magyar Nemzet főmunkatársa és politikai publicistája 1938-tól 1944-ig. A német megszállás után (1944. márc. 19.) bujdosni kényszerült, majd börtönbe került. 1945–46-ban a Kisgazdapárt sajtófőnöke és a Demokrácia c. lap főmunkatársa. 1945-től 1953-ig nemzetgyűlési, majd ogy.-i képviselő, 1949–53-ban a Magy. Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. 1947–49-ben a Politika c. hetilapot szerk., 1948–50-ben a Kisgazdapárt napilapjának, a Hírlapnak, majd 1950–52-ben a Kis Újságnak felelős szerk.-je. A lap megszűnte után a Könyvbarát címmel induló, majd a Könyvtáros c. folyóirat főszerk.-je (1952–1966). Számos irodalmi tanulmánya, cikke jelent meg folyóiratokban, napilapokban. A Magyar Szabadság Érdemrenddel tüntették ki (1947). – M. Az aszfalt apostola (Sonnenschein élete, Bp., 1934); Magyar hitleristák (Bp., 1936); Az élő Kossuth (K. L. válogatott művei, szerk. és bev., Bp., 1948); Babits Mihály és Esztergom (Esztergom, 1971). – Irod. Bölöny József: Mit szerkesztett K. J.? (Kritika, 1978. 11. sz.); Bóday Pál: K. J. halálára (Élet és Irod., 1978. 34. sz.); Antal Gábor: Meghalt K. J. (Magy. Nemzet, 1978. aug. 17.); Rónai Mihály András: K. J. emléke (Népszabadság, 1978. aug. 18.); K. J. (Kritika, 1978. 9. sz.); Páldy Róbert: K. J. (Könyvtáros, 1978. 10. sz.); Pomogáts Béla-Tverdota György-Vásárhelyi Miklós: Katolikusok a szellemi ellenállásban. Beszélgetés K. J.-vel (Literatura, 1980. 1. sz.).