Kezdőlap

Kinizsi Pál (?Szent–kelemen, 1494. nov. 24.): hadvezér. 1484-től 1494-ig temesi ispán. A hagyomány szerint Bihar vm.-i molnár fia. Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morva hadjáratban, 1477-ben Ausztriában harcolt. Első nagy győzelmét Báthori Istvánnal együtt Kenyérmezőnél aratta a török felett (1479. okt. 13.). Ezután még egy ideig Magyar vezetése alatt működött (1479: Veglia megszállása, 1480: Otranto visszaszerzése a törököktől), majd 1481-től kezdve Mátyás a D-i végek védelmével bízta meg. Betöréseivel nyugtalanította a törököt (1481: Krusevacig nyomult előre, 1482: Szendrőnél győzött). Mátyás halálakor Corvin János ellen fordult, s Ulászló pártjának lett a vezére. Csonthegynél megverte Corvin seregét (1490. júl. 4.), visszafoglalta Miksától Fehérvárt (1491), majd megsemmisítette a „fekete sereget” (1492). Élete végén ismét a török ellen harcolt, 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól, betört Szerbiába és Bulgáriába. Szendrő ostrománál halt meg, miután már előzőleg szélütés érte. Az általa alapított pálos zárdában temették el Nagyvázsonyban (Veszprém m.). Kiváló hadvezéri képessége mellett embertelen kegyetlensége is ismertté tette nevét. Az elfogott törököket válogatott kínzásokkal végeztette ki 1492-ben, a később Dózsa Györggyel szemben alkalmazott kínzásokat is ő alkalmazta a nándorfehérvári helyőrségben szolgáló, a fekete seregből beosztott zsoldosokon. – Irod. Puky Andor: A Kinizsi-család Abaúj- és Bihar-megyében (Turul, 1891). – Szi. Tatay Sándor: K. P. (Életrajzi r., Bp., 1955.)