Kezdőlap

Kisházi Ödön (Bp., 1900. jún. 24.Bp., 1975. ápr. 22.): szerszámesztergályos, munkaügyi miniszter, az Elnöki Tanács elnökhelyettese. Munkáscsaládból származott, 1916-tól részt vett a Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének munkájában. 1922-ben az MSZDP, a vasasszakszervezet vezetőségének és orsz. nagyválasztmányának a tagja. Emellett a húszas-harmincas években ismert oktatási vezető, az angyalföldi vasascsoport elnöke volt. 1945–48-ban a Mo.-i Vas- és Fémmunkások Orsz. Szabad Szakszervezetének h. főtitkára és a Szakszervezetek Orsz. Tanácsa (SZOT) elnöke (1945-48), az SZDP orsz. vezetőségének és politikai bizottságának tagja. Ezután különböző gazdasági tisztségeket töltött be (1948–52). 1952-ben koholt vádak alapján elítélték, 1955-ben rehabilitálták, a SZOT h. főtitkára lett. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a szakszervezeti mozgalom újjászervezésén tevékenykedett, fontos áll. tisztségeket látott el. 1957-től a SZOT főtitkár h.-e, majd 1957. máj. 9-től 1963. márc. 20-ig munkaügyi min., 1958-tól ogy.-i képviselő volt. Számos cikke jelent meg a szakfolyóiratokban szociálpolitikai, szakmunkásképzési és munkaügyi kérdésekről. 1962-ben tagja lett az MSZMP Központi Bizottságának, majd 1963-tól haláláig az Elnöki Tanács h. elnöke. Tagja maradt a SZOT elnökségének, s a Hazafias Népfront Orsz. Tanácsának. A Nyugat-Dunántúli Intéző Bizottság elnökeként tevékenységet fejtett ki Sopron város fejlesztéséért. – Irod. K. Ö. (Népszabadság, 1975. ápr. 23.); Fábján Lajos: K. Ö. (Soproni Szle, 1975. 4. sz.).