Kezdőlap

M. S. mester (16. sz.): bányavárosi festő. Mindössze hat képe ismeretes, melyek egykor a selmecbányai r. k. templom Katalin főoltárát díszítették. A Genthon István által rekonstruált hat szárnyból ma egy (Visitatio) a Szépművészeti Múz., egy Hontszentantal és négy az esztergomi múz. birtokában van. A művész monogramja és a keletkezés évét jelző 1506-os évszám a század elején történt restaurálás alkalmával vált láthatóvá az esztergomi Feltámadás jelenetén, a koporsó párkányán. A középkori m. művészet eme legkiválóbb mesterének személyéről igen keveset tudunk, a német művészettörténetírás általában J. Breu augsburgi festővel igyekszik azonosítani nem véve figyelembe a hazai kutatás eredményeit. A névtelen mester valószínűleg azonos egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevélben megörökített Sebestyén nevű festővel. Ma már a kutatás alapján csaknem biztosnak látszik hogy bányavárosi mester lehetett, akinek művészete Dürer, a dunai iskola, J. Breu és főként Grünewald stílusával rokon, népi, egyéni. A drámai mélység és a színpompás dekoratív formaadás ötvöződik benne. – Irod. Genthon István: Meister M. S. (Berlin, 1932); Radocsay Dénes: Adatok a magyarországi táblaképfestés történetéhez (Bp., 1955): Radocsay Dénes: 450 Jahre Meister M. S. (Bp., 1957); Urbach Zsigmond: Die Heimsuchung Mariae, ein Tafelbild des Meisters M. S. (Acta Historiae Artium, Bp., 1964); Mojzer Miklós: Tanulmányok a Keresztény Múzeumban II. M. S. mester zászlai (Műv. tört. Ért. 1965).