Kezdőlap

Major Jenő (Felsőszakony, 1922. febr. 15.Bp., 1988. júl. 2.): településtörténész. Édesapja ev. népisk. tanító volt. ~ tanult a soproni ev. líceumban, ahol az akkor a nyugati m. határon megjelent német nagyhatalom elleni küzdelemre felhívó Nyugati Őrszem c. diáklap egyik szerkesztője volt és kuruc vitézt ábrázoló címlapját tervezte. 1940-től az Eötvös József Kollégium tagjaként a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en történelem-földrajz szakra járt; a Kollégium utolsó szenioraként az intézmény fennmaradásáért harcolt. 1944-ben a Nemzeti Ellenállás Diákmozgalmában a németek ellen tevékenykedett. 1944-től Mendöl Tibor egy.-i tanár mellett díjtalan gyakornok volt. 1945 tavaszán Esztergom-Komárom megye egyik földosztó kormánybiztosa. 1945-től az Orsz. Széchényi Könyvtár (OSZK) térképtárában, 1946-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Min.- ban havidíjas. 1947-től a Teleki Pál Tud. Intézetben (később Kelet-európai Tud. Intézet) a főig. Bibó István által vezetett Szociológia Osztályon dolgozott és vezette Alsóőrségben (Őriszentpéter) a szociológiai kutatásokat. 1947-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett a bp.-i tudományegy.-en s ugyanezen évben tanított a NÉKOSZ Apáczai Csere János Főgimn.-ában is. 1949 őszén a BME Városépítési Tanszékén az MTA által szervezett településtervezéssel foglalkozó tudományos csoporthoz került. 1958-tól a bp.-i tudományegy.-en Mendöl Tibor településföldrajzi tanszékén adjunktus, 1961-től a BMB városépítési, 1980-tól az építészettörténeti tanszékén 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig, tudományos főmunkatárs, majd haláláig tudományos tanácsadó. Halála után c. docensnek nevezték ki. Kutatási területe: a földrajzi környezet és a településtörténet összefüggéseinek vizsgálata – F. m. Régi és új kollégiumok (Valóság, 1946. október); Mezőgazdaság és településtervezés (társszerzőkkel, Bp., 1962); A városalaprajz, mint a korai magyar városépítészet forrása (A soproni belváros kialakulása) (Bp., 1965). – Irod. Eke Pálné-Beluszky Pál: Magyar településföldrajzi bibliográfia 1945-1968 (Bp., 1970); Horváth Alice: M. J. (Magy. Építőművészet, 1990. 2. sz.); Kicsi Sándor: Búcsú M. J.-től (Soproni Füzetek 1991).