Kezdőlap

Menyhárd István (Vulkapordány, 1902. szept. 21.Bp., 1969. aug. 25.): mérnök, statikus, a műszaki tudományok doktora (1955), Ybl-díjas (1963). Oklevelét a bp.-i műegy.-en szerezte. Pályáját Enyedi Béla tervezőirodájában kezdte, 1933–1937 között a műegy. mechanikai tanszékén tanársegéd, majd adjunktus volt. A Kereskedelem-és Közlekedésügyi Min. szolgálatába lépett, amelynek közúti hídosztályán önálló tervezőként működött. Ez időből való (1935) a Mo.-on újszerű vasvári vonórudas ívhídja, a szolnoki felüljáró (Mistéth Endrével) az első hazai Langer-tartós vasbeton híd. Ekkor kezdett a vasbeton héjszerkezetek elméletével is foglalkozni. E munkásságának egyik kimagasló eredménye az általa tervezett Bp. Székesfőváros Közlekedési Rt. (BSZKRT, ma: Bp.-i Közlekedési Vállalat, BKV) Hamzsabégi úti autóbusz kocsiszínje és műhelycsarnokai (1945). A II. világháború után több híd rekonstrukcióját végezte. Az áll. tervezőintézetek megalakulása után, 1949-től az Áll. Mélyépítési Tervező Intézetnél, az Építéstudományi Intézetben és az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Intézetben (IPARTERV) működött. 1962-től a Bp.-i Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) tervezőmérnöke. zett. Behatóan foglalkozott a töréselméleten alapuló méretezéssel. Bevezette a törést megelőző biztonsági tényezők méretezésének elvét. E munkásságának eredménye magasépítési és vasbeton szabványaink korszerűsítése. 1953-tól a Szabványügyi Hivatal Méretezési Szakbizottságának elnöke volt. Ő tervezte a Ferihegyi repülőtérre vezető út vasbeton hídjait, a pozsonyi, eperjesi, marosvásárhelyi vasbeton ívhidakat, a székesvehérvári alumíniummű és a csepeli csőgyár héjbefedésű csarnokait. Kiterjedt szakirodalmi munkásságot is folytatott. – F. m. Vasbeton szerkezetek elmélete… (Gyengő Tiborral, 1960); Héjszerkezetek számítása és szerkesztése (Bp., 1966; lengyelül is). – Irod. M. J. (Magy. műszaki alkotók, Bp., 1964); Bölcskei Elemér: Dr. M. I. (Építőipar, 1969. 9-10.).