Kezdőlap

Mezei Mária (Kecskemét, 1909. okt. 16.Bp., 1983. ápr. 20.): színésznő, érdemes művész (1965), kiváló művész (1969). A szegedi egy.-en bölcsészeti tanulmányait megszakítva, jelentkezett Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, s a tanfolyam elvégzése után az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk.-jában vizsgázott. Miskolcon, Sebestyén Mihály színtársulatában lépett színpadra, majd 1935-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházhoz. Itt tűnt ki rendkívül színes egyénisége, drámai és komikai ereje, alakformáló és jellemábrázoló készsége. Hangja, alakja és színpadi megjelenése alapján sokáig a „démon” szerepeket osztották rá. Sikerei ellenére átszerződött a Vígszínházhoz, de nyugtalan egyénisége, folytonos keresése a színházak közti vándorlásra kényszerítették, és a főváros csaknem valamennyi színházában fellépett. 1944-ben, a németek bevonulása után – tiltakozásul – nem lépett fel. 1946-ban a Vígszínházban és a Belvárosi Színházban szerepelt. Ezután sokáig mellőzték, s ezért kénytelen volt kabarékban, szórakozóhelyeken, dobogón fellépni, de igényességéből nem engedett, és ezeken a helyeken is nívós műsort adott: verseket mondott, sanzonokat énekelt, spirituálékat adott elő. 1957-től a Madách Színházban, a Petőfi, illetve az ebből alakult Thália Színházban játszott; 1964-től a Nemzeti Színház tagja volt. Színpadon és filmen egyaránt emlékezetes szerepeket játszott. 1970-ben betegsége miatt visszavonult a színpadtól, Budakeszin élt, írásai megjelentek különböző folyóiratokban: Vigilia, Confessio, Reformátusok Lapja, Tiszatáj, Film, Színház, Muzsika stb. Utolsó nyilvános szereplése 1980-ban a veszprémi tv filmszemle gálaestjén volt, amikor Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra c. versét mondta el. Budakeszin 1988-tól utca viseli a nevét, lakóházán emléktábla van. A Magy. Televízió portréfilmet sugárzott róla (1987. okt. 18.) – F. sz. Marlborough hercegnő (Scribe: Egy pohár víz); Muskátné (Molnár Ferenc: Liliom); Mása (Csehov: Három nővér); Júlia Gosselyn (Maugham: Színház); Rebekka West (Ibsen: Rosmersholm); Dr. Takáts Alice (Szomory Dezső, címszerep); Anna Christie (O'Neill, címszerep); Amália (De Filippo: Milliós Nápoly); Eszter (Illés Endre: A mostoha); Philaminte (Molière: A tudós nők); Sabina (Wilder: Hosszú út); Nagymama (Cassona: A fák állva halnak meg); Alexandra (Anouilh: Colombe); Mater Katalin (Diderot-Didier-Rullier: Az apáca); Klütaimnesztra (Aiszkhülosz: Oreszteia); Alexandra del Lago (T. Williams: Az ifjúság édes madara); Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége); Erzsébet királynő (Schiller: Stuart Mária). – I. f. Az aranyember (1936); 120-as tempó (1937); Megvédtem egy asszonyt (1938); Erdélyi kastély (1940); Vissza az úton (1940); A kegyelmes úr rokona (1941); Budapesti tavasz (1955); Édes Anna (1958); A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960); Csak egy telefon (1970). – Hanglemezen megjelent önéletrajza „Bujdosó lány” címmel (1980), és sanzonjairól is készült hanglemez. – M. Névjegy (önéletrajz, Bp., 1941); Hoztam valamit a hegyekből (lírai önvallomás, Bp., 1946), Vallomástöredékek (visszaemlékezések, Bp., 1981; ez a kötet tartalmazza előző két írását is). – Irod. Fodor András: A bujdosó lány (Film, Színház, Muzsika, 1980. dec. 20.); Gergely Ágnes: M. M. (G. Á.: Huszonegy, Bp., 1982); Bogácsi Erzsébet: Beszélgetés M. M.-val (Magy. Nemzet, 1982. okt. 16.); Galsai Pongrác: M. M. halálára (Kritika, 1983. 5. sz.); Antal Gábor: M. M. arcai és vallomásai (Ország Világ, 1986. okt. 11.); Vitray Tamás: Az emlékezet (Taps, 1988. 4. sz.); Szigethy Gábor: A hóhér mosolya (Színház, 1990. 7. sz.).