Kezdőlap

Papp László (Hajdúszoboszló, 1903. szept. 25.Bp., 1973. máj. 22.): régész, néprajzkutató. Jogot végzett a szegedi Ferenc József Tudományegy.-en (1925). 1923-tól jogászként dolgozott a kecskeméti Katona József Múz.-ban, majd kutató az MNM-ben (1926–31). Párizsban és Bécsben járt tanulmányúton. Elsősorban a történeti néprajz érdekelte (viselet, régi birtokviszonyok). Három, a török korban elpusztult falut ásatott Kecskemét környékén. Megélhetési okokból megvált a múzeumtól és mint jogász kereste kenyerét (1931–36, 1937–58). Közben az akkor épülő keszthelyi Balatoni Múz.-ban kapott egy ideig állást (1936–37) és folytathatta a népi jogéletre vonatkozó kutatásait. 1958-tól a pécsi Janus Pannonius Múz. régésze, majd nyugdíjazásáig ig.-ja. Nevéhez fűződik a mohácsi csatamező első eredményes régészeti kutatása, a tőmegsírok feltárása. Egy sor avar temetőt is feltárt Baranya m.-ben. Nyugdíjasként több éven át dolgozott az MTA Régészeti Kutatócsoportjánál. A Pécsen megjelenő Janus Pannonius Múzeum Évkönyve szerk.-je (1962, 1963, 1964). – F. m. A keresztény egyházi élet első nyomai és középkori emlékei Kecskeméten (Kecskemét, 1929); Kiskunhalas népi jogélete (Bp., 1941); Vezérfonal a magyar népi jogélet kutatásához (Bp., 1948). – Irod. Kiss A.: L. P. (Acta Archaeol. Hung. 1974).