Kezdőlap

Rózsa Sándor (Szeged, 1813. júl. 16.Szamosújvár, 1878. nov. 22.): alföldi betyárvezér. Pásztor volt, akit 1836-ban állatrablásért másfél évi börtönre ítéltek. A fegyházból megszökött, visszament a Szeged környéki pusztákra. 1845-ben kegyelmet kért, de kérését elutasították. 1848. okt. 13-án a Honvédelmi Bizottmány amnesztiában részesítette, szabadcsapatával a szabadságharc oldalán harcolt a déli fronton. Mivel a betyárokból alakult szabadcsapat teljesen fegyelmezetlen volt, majd rabolt és kegyetlenkedett, a m. hadvezetés az alakulatot feloszlatta. A szabadságharc után sem hagyott fel a rablással. 1853-ban 10 000 ezüst forint vérdíjat tűztek ki fejére, 1857-ben elfogták, bár rablást rábizonyítani nem tudtak, önbíráskodásért halálra ítélték, de az ítéletet politikai okból életfogytiglani börtönre változtatták. Ekkorra már legendás alakká vált, akinek szabadonboaátísát 1868-ban több százan kérvényezték. 1868-ban amnesztiával szabadult. Felajánlkozott pandúrnak, de ajánlatát elutasították. Újra visszatért a tanyavilágba, de a betyárok felszámolására kiküldött Ráday Gedeon vezette kormánybiztosság 1869-ben tőrbe csalta, majd a bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. A börtönben halt meg. – Irod. Fekete Miklós: Híres alföldi betyár R. S. (Szeged, 1902); Szabó Ferenc: Békésmegyei néphagyományok R. S: ról (Szeged, 1959); Hobsbawm, E. J.: Primitive rebels (London, 1959); Nagy Czirok László: A Ráday-kor és a szegedi vár titkai (Kiskunhalas, 1962); Békés István: Magyar ponyva pitaval (Bp., 1966). – Szi. Krúdy Gyula: R. S. A betyárok csillaga (r., Bp., 1923); Móricz Zsigmond: R. S. (I – II., r., Bp., 1949.); Jancsó Miklós: Szegénylegények (film).