Kezdőlap

Ságvári Endre (Bp., 1913. nov. 4.Bp., 1944. júl. 27.): jogász. 1936-ban szerezte meg a jogi doktorátust és tisztviselő lett a bp.-i városházán. Belépett az SZDP-be, bekapcsolódott az Orsz. Ifjúsági Bizottság (OIB) sport- és kultúrmunkájába, majd az ifjúsági gyűlések megszervezésébe. ~ vezetésévei angyalföldi, ferencvárosi és VIII. kerületi ifjúmunkások 1937. szept. 16-án szétverték a Tompa utcai nyilasgyűlést, ezért letartóztatták és 8 hónapra ítélték. Hosszú ideig állás nélkül volt, majd a Népszava szerkesztőségében alkalmazták. Kezdeményezője volt a munkásparaszt ifjúsági találkozóknak. Részt vett az 1941. okt. 6-i, nov. 1-i és az 1942. márc. 15-i tüntetések szervezésében. 1942-től illegalitásban élt. Az 1942 – 43-as években sokat tett az ifjúság antifasiszta egységének létrehozása érdekében. 1944-ben ő szerk. a Békepárt Béke és Szabadság c. illegális lapját. Szervezte az ellenállási csoportokat, a fegyvergyűjtést. 1944. júl. 27-én a letartóztatására küldött csendőrnyomozók a Budakeszi úton levő Nagy-cukrászdában megtámadták, három nyomozót lelőtt, de ő maga is áldozatul esett a tűzharcnak. A börtönben írt meséi Óriások és törpék (Bp., 1949) és Az árvafalvi gyerekek (Bp., 1953) címmel jelentek meg. – Irod. Vadász Ferenc: Harcunk a magyar pokollal (Bp., 1961); Tarján Katalin: Az életért (Bp., 1963); R. Gilicz Márta Ifjúságunk példaképei (Bibfiográfiával, Bp. 1965); Hámori Ottó: Endri. Történetek S. E. életéből (Bp., 1957); Gárdos Miklós: A 7346-os rab (Élet és Irod. 1963. 44. sz.); S. E. és az ifjúság (Népszabadság, 1964. 173. sz.); Kunszery Gyula: S. E. tanára voltam (Magy. Nemzet, 1964. 173. sz.); Ruffy Péter: A szilfa alatt. Emlékezés S. E.-re (Magy. Nemzet, 1964. 174. sz.).