Kezdőlap

Szalai Sándor (Bp., 1912. okt. 22.Bp., 1983. máj. 18.): szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1948, r. 1970), Állami díjas (1980). Tanulmányait Lipcsében, Frankfurt am Mainban és Zürichben végezte. 1934-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet Zürichben. 1935-től 1939-ig a Pester Lloyd munkatársa, 1939-től 1944-ig a Dante Könyvkiadó irodalmi és tudományos lektorátusának vezetője. 1944-ben munkaszolgálatra rendelték. 1945-től 1948-ig a Szociáldemokrata Párt külügyi titkárságának vezetője. 1945-47-ben a Külügyi Akad. vezetője. 1946-tól egyidejűleg a bp.-i tudományegy.-en a szociológiai intézet vezetője. Bárdossy László népbírósági perében a vád képviselője. 1950-ben törvénysértő perben szabadságvesztésre ítélték. 1956. márc.-ban szabadult, 1957-ben rehabilitálták. 1956-57-ben a bp.-i tudományegy.-en tanított, 1957-től 1966-ig az Egyetemi Könyvtár főmunkatársa. 1963-tól egyidejűleg a veszprémi Vegyipari Egy.-en is tanított szociológiát (c. egy.-i tanár), valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egy. könyvtárának tudományos főmunkatársa volt. 1966-tól 1972-ig az ENSZ Kutatási és Oktatási Intézete (UNITÁR) kutatási ig. h.-e. 1972-től haláláig az MTA Tudományszervezési Csoportjának, majd Intézetének tudományos tanácsadója. 1972-től 1980-ig egyidejűleg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egy., 1980-tól haláláig az Eötvös Loránd Tudományegy. professzora. 1978-tól haláláig a Magy. Szociológiai Társ. elnöke. A World Academy of Art and Science tagja. Fő kutatási területei: tudományszociológia, matematikai módszerek és logikai modellek alkalmazása a társadalomtudományban, jövőkutatás, nemzetközi összehasonlító társadalomkutatás. Kezdeményezője és szervezője volt a nemzetközi időmérleg-kutatásoknak. 1982-ben a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntették ki. – F. m. Philosophische Grundprobleme der psychoanalythischen Psychologie (Bp., 1935); Társadalmi valóság és társadalomtudomány (Bp., 1946); Ítél a magyar nép! (Bp., 1946); Bevezetés a társadalomtudományba (Bp., 1948); Idő a mérlegen (szerk., Bp., 1978).– Irod. „Szalai nekem az eszményképem volt…” Widmar Luciával beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 8. sz.); „Szalai játszotta a professzort…” Dr. Rezső Margittal beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 9. sz.); „Szalaiban a pedagógia Erósza munkált…” Perjés Gézával beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 10. sz.); „A Szalai-intézet oázis volt… ” Mihályi Gáborral beszélget Tóth Pál Péter (Mozgó Világ, 1987. 11. sz.).