Kezdőlap

Treitz Péter (Kisszállás, 1866. nov. 16.Bp. 1935. febr. 20.): agrogeológus, a magyar gazdasági talajtan megalapítója. Tanulmányait a bécsi műegy.-en abbahagyta és a magyaróvári gazdasági ak.-t végezte el. 1890-ben a Földtani Intézetbe került és az agrogeológiai osztály tagjaként megszervezte az ország agrogeológiai felvételét. Ehhez felhasználta németo.-i és főleg oroszo.-i, valamint balkáni tanulmányútjainak tapasztalatait. Munkatársaival együtt kialakított talajtérképezési módszerét a külföldi agrogeológusok is átvették, különösen az 1909-ben Bp.-en tartott első nemzetközi agrogeológiai kongresszus után, amelynek megszervezésében ~-nek is szerepe volt. Foglalkozott a szikes talajok javításával, s ezeken a szőlő- és a dohánytermesztés lehetőségeinek tanulmányozásával is. Talajtani felvételei m. és német nyelven a Földtani Intézet Évkönyveiben jelentek meg. A Nemzetközi Talajtani Társ. t. tagja és a m. földművelésügyi min. Orsz. Talajjavítási Bizottságának tagja volt. Számos dolgozata jelent meg. Írásai hű képet adnak a kor agrogeológiai tötrkvéseiről, eredményeiről és tévedéseiről egyaránt. – F. m. Szikes talajok Magyarországon (Bp., 1898); Magyarország talajainak beosztása klímazónák szerint (Bp., 1901); A Duna-Tisza közének agrogeológiai leírása (Bp., 1903); Megfigyelések a meszes talajok és meszes talajokra alkalmas szől6fajokról (Szilágyi Jánossal, Pécs, 1905; németül Wien, 1906); Lessolset les changements du climat (Stockholm, 1910); Az agrogeológia feladatai (Bp., 1919); A sós és szikes talajok természetrajza (Bp., 1924); Gazdasági ásványtan és talajismeret (Bp., 1929). – Irod. T. P. (Kísérletügyi Közl. 1935); Timkó Imre: T. P. emlékezete (Földtani Közl. 1936); Tóth István: Nagy földink (Petőfi Népe, 1967. máj. 28.).